Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Oktatás Kurzusok Állathigiénia és állomány-egészségtan 2.

Állathigiénia és állomány-egészségtan 2.

Nyelv
Hungarian
Jelleg
kötelező
Értékelés
szigorlat
Év a tantervben
5
Szemeszter a tantervben
1
Kredit
4
Előadás óraszám / félév
45
Gyakorlat óraszám / félév
3
Documents
Documents
Kik vehetik fel a tárgyat?
  • Állatorvos magyar
  • Állatorvos angol

A kurzus leírása

Az állathigiénia az állatorvos-tudománynak az az ága, amely az állatok élettani igényeinek és etológia szükségleteinek megismerésére alapozva leírja az egészség megóvásának feltételeit és kutatja az igényektől eltérő környezethatások által létrehozott élettani és biokémiai folyamatokat a betegségek kóroktanának és kórfejlődésének jobb megismerése céljából. Utóbbira alapozva, a termelés gazdaságosságát is figyelembe véve, rendszerezi a környezettel össze-függő betegségek megelőzése, leküzdése és felszámolása érdekében szükséges tennivalókat. Az állathigiénia elsősorban az állatál­lománnyal és az állatállományok egészségvédelmével foglalkozik úgy, hogy ezzel az ember környezetének védelmét is szolgálja.

Az állathigiénia olyan interdisciplináris tudomány, amely kapcsolatot létesít az állattenyésztés és az állategészségügy között. Ismeretanyaga az állatorvostan-hallgatók számára összefoglalja a gazdasági haszonállatok fontosabb tartási és takarmányozási technológiáit, bemutatja, hogy az állattenyésztés tartás- és takarmányozástechnológiai rendszerei hogyan hatnak az állatok egészségére, a veleszületett magatartásformákra, a termelés gazdaságosságára és a környezetre. Mindezekre alapozva felkészíti a hallgatókat a tartás- és takarmányozástechnológiai rendszerek kritikai elemzésére, az állományszinten jelentkező összetett okú betegségek kórfejlődésének megértésére, a kórhatározás, a betegség-megelőzés és felszámolás tennivalóira.

Az állathigiénia c. tárgy keretében elsősorban azokat az időtálló elméleti ismereteket sajátíthatja el, amelyeknélkülözhetetlenek az összetett okú betegségek felszámolásában, az állati eredetű élelmiszer termelés gazdaságosságának javításában és az ember környezetének védelmében. Az általános állathigiénia ismeretanyaga a VIII. félévben kerül előadásra. Az elméleti előadások és a vidéki telepi gyakorlatok során Ön többek között megismerkedhet az állattartó telepek járványvédelmi előirtásaival, az állattartó telepek környezet szennyező hatásainak mérséklésével, a telepek és istállók fertőtlenítésének módszereivel, a mikroklíma állati szervezetre gyakorolt hatásaival, a környezet-diagnosztika vizsgáló módszereivel, a takarmányozás higiénia fontosabb ismereteivel és hangsúlyozottan az un, összetett okú (polifaktoriális) betegségek kórfejlődé-sével és a védekezés általános szabályaival.

A részletes állathigiénia a IX. félévben kerül előadásra. A részletes állathigiénia egyes fejezetei bemutatják a gazdasági haszonállatok tartástechnológiai módszereit, az eredményes szaporítás és felnevelés megszervezésének állategészségügyi ismereteit, a termelés gazdaságosságára ható fontosabb tényezőket és összefoglalják a fontosabb összetett okú betegségek kialakulásának megelőzésével, illetve jelentkezésük esetén, felszámolásukkal kapcsolatos ismereteket.

Előadások tematikája

Állathigiénia és Állomány-egészségtan c. tárgy elméleti előadásainak témakörei és haladási naplója

(9. szemeszter, 2018. szeptember 10. – december 14.)

 

  1. A tejtermelő szarvasmarha ágazat jellemzői, főbb hazai és nemzetközi trendek. Állomány-egészségügyi termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehené­szetekben. A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Az állomány-egészségügyi termelés­orientáló program stratégiája: a tervezet (protokoll).
  2. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak kialakulása és állomány-egészségügyi menedzsmentje I. Az energiaforgalom és a sav-bázis anyagcsere zavarainak kialakulása, előfordulása és a védekezés lehetőségei.

Szeptember 11. (2) Dr. Brydl Endre

 

  1. A tejtermelő tehenészetek higiéniája. Tartástechnológiák (kötött és kötetlen tartás). A tartási tényezők hatása a szarvasmarhák teljesítményére és egészségére. Példák az állomány-egészségügyi monitoring és menedzsment újszerű lehetőségeire, módszereire és eszközrendszerére. Telepirányító rendszerek, kockázatelemző eszközök és szoftverek, állománydiagnosztikai eszközök és módszerek a gyakorlatban.

Szeptember 13. (1) Hejel Péter

 

  1. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak kialakulása és állomány-egészségügyi menedzsmentje II. A fehérje- és az ásványianyag-forgalom, valamint a vitamin-ellátás zavarainak kialakulása, előfordulása és a védekezés lehetőségei.
  2. Anyagcsere profil vizsgálatok jelentősége, végrehajtása és alkalmazása az állomány-egészségügyi gyakorlatban. A tejhasznú tehenek fontosabb metabolikus paraméterei, a normál értéktartományok és a kóros értékek értelmezése.

Szeptember 18. (2) Dr. Brydl Endre

 

  1. Tejhasznú szarvasmarha állományok szaporításának szervezése és szaporodásbiológiai gondozása. A szaporodási teljesítmény nyomon követése, adatnyilvántartás és elemzés. A szaporodási teljesítményt befolyásoló tényezők, involúciós szövődmények. A szaporodási teljesítmény növelésének eszközei (az involúció nyomonkövetése, ivarzásmegfigyelés, ivarzás indukció- és szinkronizálás, a vemhességvizsgálat korszerű eszközei).

Szeptember 20. (1) Dr. Könyves László.

 

  1. A húsmarhatartás állathigiéniai kérdései. Fontosabb fajták. Tartástechnológiák. Hízlalási módok.
  2. Húshasznú szarvasmarha állományok gyakoribb összetett okú betegségei és az ellenük való védekezés lehetőségei.

Szeptember 25. (2) Dr. Könyves László.

 

  1. Húshasznú szarvasmarha állományok szaporításának szervezése és szaporodásbiológiai gondozása. A szaporodási teljesítmény nyomon követése, adatnyilvántartás és elemzés. A szaporodási teljesítményt befolyásoló tényezők, involúciós szövődmények. A szaporodási teljesítmény növelésének eszközei (az involúció nyomonkövetése, ivarzásmegfigyelés, ivarzás indukció- és szinkronizálás, a vemhességvizsgálat korszerű eszközei) Tenyészbika menedzsment

Szeptember 27. (1) Dr. Könyves László

 

 

  1. A szarvasmarha lábvég-betegségei. A funkcionális csülökkörmözés.
  2. Lábvég-egészségügyi monitoring, védekezési programok és lábvégfürösztési protokollok.

            Október 2. (2) Dr. Lehoczky János

 

 

  1. A tőgygyulladás mint állománybetegség (definíció, jelentősége, típusai). A klinikai és a szubklinikai tőgygyulladás jellemzői. Diagnosztikai lehetősségek. A tőgygyulladás gyógykezelése.
    Október 4. (1) Dr. Kovács Péter

 

  1. A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló tényezők. Hajlamosító tényezők. A tőgygyulladást előidéző kórokozók csoportosítása.
  2. Fertőző kórokozók. A fertőző kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei. Környezeti kórokozók. A környezeti eredetű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei.

Október 9. (2) Dr. Kovács Péter

 

 

  1. Átmeneti jellegű kórokozók. Higiénikus tej-mintavétel. Mikrobiológiai és rezisztencia vizsgálatok eredményeinek értelmezése. Telepspecifikus tőgyegészségügyi állományprogramok készítése és alkalmazása.

Október 11. (1) Dr. Kovács Péter

 

  1. A borjú- és növendék-nevelés higiéniája és állomány-egész­ség­ügyi kérdései. Az újszülött borjak biológiai értékét befolyásoló tényezők. Az elletés higiéniája. A születéskori egészségi állapot (vitalitás). A borjak kolosztrum-ellátottságának jelentősége. A borjak tarástechnológiája és takarmányozása.
  2. Gyakoribb borjúbetegségek elleni védekezés állomány-egészségtani kérdései. A borjak összetett okú emésztő-, légzőszervi és parazitás betegségeinek állomány-egész­ség­ügyi kérdései.

Október 16. (2) Dr. Könyves László.

 

  1. A kecsketartás állathigiéniai kérdései Tartás­tech­no­lógiák. Szaporodásbiológiai menedzsment. A tejtermelő kecskeállományok egészségügyi menedzsmentje.

Október 18. (1) Dr. Könyves László.

 

  1. A baromfitermelés jelentősége. Integrációs kapcsolatok. A tenyész- és árutojás termelés technológiai rendszerei.
  2. Termelésorientáltan szervezett, tervszerű állomány-egészségügyi programok a baromfitermelésben (baromfibetegségek elleni védekezés általános szempontjai egészségügyi ellenőrző programok, ellenőrző listák, az egészségügyi állapot monitorozása, adatgyűjtés és elemzés, együttműködés az állategészségügyi szolgálat és a termelőhely között).

            Október 23. (2) Dr. Adorján András,

            Nemzeti Ünnep, önálló tananyag feldolgozás

 

  1. Nem specifikus megelőző intézkedések jelentősége baromfiállományokban (szervízperiódus, tartási környezet higiéniája és annak kontrollja).

A baromfibetegségek elleni specifikus védekezés állathigiéniai vonatkozásai (a vakcinázás hatékonyságát befolyásoló tényezők, vakcinázási programok szervezése, végrehajtása és ellenőrzése, vakcinázás pecsenyecsirke és tojótyúk állományokban) A keltetői higiénia szerepe és jelentősége a baromfibetegségek elleni védekezésben.

            Október 25. (1) Dr. Adorján András

 

  1. A pulykatartás állathigiéniai kérdései I-II: Termelési célok, fajták, tartástechnológiák, szaporítási menedzsment.
  2. Fontosabb összetett okú pulykabetegségek és az ellenük való védekezés lehetőségei.

            Október 30. (2) Dr. Adorján András

 

  1. A pecsenyecsirke előállítás állathigiéniai kérdései Tartási technológiák, a tartással és takarmányozással összefüggő fontosabb felnevelési betegségek és az ellenük való védekezés lehetőségei.

            November 1. (1) Dr. Kőrösi László

            Mindenszentek, önálló tananyag elsajátítás

 

  1. A kacsatartás és tenyésztés állathigiéniai kérdései. Termelési célok. Fontosabb fajták. A törzsállomány tartása, szaporodásbiológiai menedzsmentje.
  2. A pecsenyekacsa előállítás technológiai rendszerei. Kacsák gyakoribb összetett okú betegségei és az ellenük való védekezés lehetőségei.

            November 6.  (2) Dr. Adorján András

           

  1. A lúdtartás és -tenyésztés állathigiéniai kérdései. Fontosabb fajták és hibridek, a pecsenyelúd, húslúd, zabos liba előállítás technológiai rendszerei. A libatoll tépés és a libamáj előállítás állathigiéniai kérdései, szaporodásbiológiai menedzsment.

            November 8.  (1) Dr. Adorján András

 

  1. A juhtartás állathigiéniai kérdései. Tartás­tech­no­lógiák. Tenyész­állo­má­nyok szaporodásbiológiai menedzsmentje.
  2. A pecsenyebárány előállítás állathigiéniai kérdései. A bárányok összetett okú betegségei, a megelőzés és a védekezés módszerei.

November 13. (2) Dr. Jurkovich Viktor

 

  1. Az állatjóllét vizsgálata a gyakorlatban. Példák a gyakorlati auditok végrehajtására (termelő, állatszállítás, vágóhíd)

November 15. (1) Jurkovich Viktor

 

  1. A sertéstartás- és tenyésztés szervezése (fajták, fajtatiszta tenyésztés, hibridizációs programok, tenyésztési piramis, tenyésztő szervezetek)
  1. A sertéstartás technológiai rendszerei (egy-, két- és háromfázisú tartási rendszerek termelési folyamatábrája, fiaztatási módszerek) A választott malacok, hízósertések és kocák tartási módszerei és technológiai berendezései

November 20. (2) Dr. Losonczi Eszter

 

 

  1. Sertésállományok állategészségügyi ellátásának fejlődése, termelésorientáltan tervezett egészségügyi programjai (sertés állomány-egészségtan): adatgyűjtés, adatelemzés, ellenőrző listák

November 22. (1) Dr. Rafai Pál

 

  1. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban (a szaporodási teljesítmény ellenőrzése, az alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők, az un. „nem termelő napok” számát befolyásoló környezeti tényezők)
  2. A fialás állomány-egészségügye (a koca fialáskörüli megbetegedései, fontosabb végtagbetegségek, a kocaselejtezés stratégiája)

November 27. (2) Dr. Losonczi Eszter

 

  1. Malacnevelés a fialástól a választásig (a fialás előtti veszteségek kockázati tényezői, fialás utáni veszteségek fontosabb nem-fertőző és fertőző okai, a védekezés megszervezése)

November 29. (1) Dr. Losonczi Eszter

 

  1. Az állomány-egészségügy szervezése a választástól az utónevelés végéig tartó időszakban (a választást követő súlygyarapodást befolyásoló tényezők, a választás körül jelentkező fontosabb baktériumos és vírusos betegségek, a megelőzés programja)
  2. A sertés hizlalás állomány-egészségügyi programja, cirkóvírus okozta összetett okú betegségek, a takarmány pazarlás forrásai sertés telepeken.

December 4. (2) Dr. Losonczi Eszter

 

  1. Vágóhídi patomorfológiai adatgyűjtés, adat-elemzés és adat-szolgáltatás.

            December 6. (1) Dr. Rafai Pál

 

  1. A sertés idült légzőszervi betegsége, mint tipikusan összetett okú betegség (kialakulás, állomány-szintű diagnózis)
  2. A sertés idült légzőszervi betegség-komplexumának megelőzése (környezet-javítással párosuló medikációs és immunizációs programok, a részleges és teljes állomány csere /SPF technika/)

December 11. (2) Dr. Rafai Pál

 

 

  1. A nyúltartás technológiai rendszerei. A nyulak szaporításának szervezése és állomány-egészségtani vonatkozásai. A nyulak tartással és takarmányozással összefüggő, összetett okú betegségei, megelőzésük, és a károk csökkentésének lehetőségei.

December 13. (1) Dr. Adorján András

 

Budapest, 2018. augusztus 30.

 

Dr. habil Könyves László PhD

tanszékvezető, egyetemi docens

Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszék

Gyakorlatok tematikája

Szarvasmarha állomány-egészségtani vidéki telepi gyakorlat (1 napos kiszállás a 8. vagy a 9. félévben)

Az állomány-egészségügyi gyakorlatokhoz kiadott Balesetvédelmi oktatás letölthető a kari dokumentumtárból.

 

 

Értékelés leírása

Az Állathigiénia és állomány-egészségtan tárgy oktatása szóbeli vizsgával zárul a 9. szemeszter végén. A hallgató két kérdésre válaszol, melyekre a Vizsgainformációk címszónál található tételsor alapján készülhet fel. Az első kérdés az általános állathigiénia témaköreire (8. félév tananyaga), a második az Állomány-egészségtan témaköreire (9. félév tananyaga) vonatkozik. Figyelem! Ha a kérdés kapcsolódhat az “Alkalmazott etológia” tárgyához, a vizsgáztatónak jogában áll abból a tudományterületből is kérdezni. Szintén a vizsgáztató döntése, hogy a farmvizittel kapcsolatban feltesz-e kérdést.

A vizsga értékelése kérdésenként történik, öt fokozatú osztályzással, bővebben ld. TVSZ 28. §.

Vizsgainformáció

Felkészülés:

Az előadásokon elhangzott tananyag. Az előadások vázlatai leltölthetők a honlapról:

Állathigiénia 1:

http://univet.hu/hu/hallgato/kurzusok/allathigienia-es-allomany-egeszsegtan-1/download/7272

Állathigiénia 2:

http://univet.hu/hu/hallgato/kurzusok/allathigienia-es-allomany-egeszsegtan-2/download/7273

Megjegyzés:letöltéshez jelszó szükséges

Kötelező irodalom

RAFAI P.: Állathigiénia. Budapest: Agroinform Kiadó, 2003.

RAFAI P. – BRYDL E. – NAGY Gy.: A sertés-, a szarvasmarha- és a házityúktartás higiéniája és állomány-egészségtana. Budapest: Agroinform Kiadó, 2003.

Ajánlott irodalom

RAFAI P. – PAPP Z. – JAKAB L. – JANZA F. – LÁSZLÓ E.: Állatorvosi alkalmazott etológia. Jegyzet. Budapest: ÁOTE, 1999.

BRYDL E.(szerk.): A szarvasmarha anyagforgalmi betegségei

és mérgezései. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 1987.

BRAND A. – NORDUIZEN J.P.T.M. – SCHUKKEN Y.H.: Herd Health and Production Management in Dairy Practice.

Wageningen: Wageningen Pers, 1996.

RADOSTITS O.M.: Herd Health Food Animal Production Medicine.

W.B. Saunders Company, 2001.

EKESBO, I. 2011. Farm animal behaviour, CABI, Wallingford, UK, ISBN: 781845937706

JENSEN, P. 2009. The ethology of domestic animals, CABI, Wallingford, UK, ISBN: 9781845935368

ALAND, A. –  BANHAZI, T. (ed.) Livestock housing. Modern management to ensure optimal health and welfare of farm animals ISBN: 978-90-8686-217-7 Wageningen: Wageningen Pers, 2013.

Állathigiénia és Állomány-egészségtan vizsgakérdések 2017.

 

  1. Állattartó épületek (istállók) építésének általános szempontjai. Általános szempontok. Az építőanyagok tulajdonságai. Határoló és nyílászáró szerkezetek. Az istálló csatornázása.A szakosított állattartó telepek járványvédelmét, a betegségek megelőzését szolgáló telepítéshigiéniai és üzemeltetési feltételek.
  2. A szakosított állattartó telepek járványvédelmét, a betegségek megelőzését szolgáló telepítéshigiéniai és üzemeltetési feltételek.
  3. Állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése. Vízvezetékek és kutak, járművek fertőtlenítése. A fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése.
  4.  Fertőtlenítési eljárások, Hatásmechanizmus. Spektrum. Fertőtlenítés hatékonyságát befolyásoló tényezők Fertőtlenítőszerekkel szembeni általános elvárások..
  5.  A sterilizálás és a fertőtlenítés fizikai, biológiai módszerei.
  6. A sterilizálás és a fertőtlenítés kémiai módszerei Folyékony, szilárd és gáz halmazállapotú vegyszerek
  7. Az istállók klimatizálása. A zárt istállók szellőztetése. A levegő kicserélésének különböző, hazánkban is alkalmazott módszerei. A szellőztetési módszerek kritikai értékelése.
  8. A légcsere-szükséglet meghatározásának alapelvei.
  9. Zárt istállók fűtésenergia-szükséglete és a fűtési energia szükséglet kiszámításának alapelvei. A teremfűtés és a lokális hőpótlás különböző eszközei és berendezései.
  10. A levegő szennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére. Az

istálló aeroszoljai. A lebegő porrészecskék mérési módszerei.

  1. Az istálló levegőt szennyező gázok és bio-aeroszol komponensek vizsgálatának módszerei. A gáznemű szennyező anyagok mérésének módszerei. A levegő élőcsíra-szennyezettségének mérése
  2. Az istállóklíma vizsgálata. Az istállóklíma fizikai tényezőinek értelmezése. Az istállóklíma fizikai tényezőinek vizsgálati módszerei. A klímatényezőket mérő műszerek és a mérési eredmények feldolgozása.
  3. A mikroklíma hatása a gazdasági haszonállatok termelésére, egészségére. Háziállatok termoregulációja.
  4. A hőstressz gazdasági haszonállatokra gyakorolt hatása, a környezeti hőstressz számszerűsítése
  5. Az állattenyésztésben keletkező szennyező anyagok (emissziók) általános hatása a talajra, az élővizekre és a levegőre. Az állattartás környezetszennyező hatásainak csökkentése
  6. Az állattenyésztésben keletkező hulladékok osztályozása, kezelésük és ártalmatlanításuk főbb szempontjai.
  7. A takarmányok kémiai bomlásának állategészségügyi jelentősége (avasodás, oxidatív stressz és megelőzés lehetőségei, biogén aminok)
  8. A takarmányok mikroba szennyezettségének állat-egészségügyi jelentősége. (A takarmányok mikroflórájának jellemzése, a mikróbaszaporodás feltételei, takarmányromlás és következményei)
  9. A takarmányok penészgombás fertőzöttségének állat-egészségügyi jelentősége. Szántóföldi penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Fuzárium toxinok Zeralenon toxinok és származékaik általános jellemzése.
  10. A takarmányok zearalenon szennyezettségének hatása a sertésekre és a baromfira.
  11. Trichotecén mikotoxinok általános jellemzése. A takarmányok trichotecén-szennyezettségének hatása a sertésekre és a baromfifélékre.
  12. Fumonizin toxinok. Stachybotriotoxinok.
  13. A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Aflatoxinok.
  14. A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Ochratoxinok. Patulin, penicillinsav, citrinin.
  15. A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinokra vonatkozó szabályozás. Határértékek.
  16. A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinok elterjedtsége. A fuzariotoxikózisok elleni védekezés lehetőségei.
  17. A takarmányok mikrobiológiai-higiéniai állapotának vizsgálata és értékelése. (Indikátor mikroorganizmusok, Patogén mikroorganizmusok a takarmányokban)
  18. Az itatóvíz minőségének állategészségügyi jelentősége. (Az ivóvíz fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzői. háziállatok ivóvíz szükséglete, Példák a vízellátás és az állatok termelési egészségi állapota közötti kapcsolatra.
  19. A takarmány- és vízmintavétel szempontjai.
  20. A stresszről általában, fiziológiája, típusai
  21. A stressz jólétet, egészséget és termelést befolyásoló szerepe a haszonállattartásban. A stressz felismerése és managementje
  22. Összetett okú betegségek I. Definíciók. A fakultatív patogén mikroorganizmusok által okozott összetett okú betegségek kialakulása. Az élőcsira-terhelés szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában. Az élőcsíraterhelés befolyásolásának tartástechnológiai és menedzsment lehetőségei.
  23. Összetett okú betegségek II. A védekező mechanizmusok szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában. Környezeti tényezők hatása a védekező mechanizmusok működésére.
  24. A PLF technológiák ismertetése, azok alkalmazási lehetőségei az állomány-egészségügyi menedzsmentben.

Kérődző állomány-egészségtan

  1. A tejtermelő szarvasmarha ágazat jellemzői, főbb hazai és nemzetközi trendek. Állomány-egészségügyi termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehené­szetekben. A tehenészet menedzsmentjének szerkezete.
  2. Az állomány-egészségügyi termelés­orientáló program stratégiája: a tervezet (protokoll).
  3. Anyagcsere profil vizsgálatok jelentősége, végrehajtása és alkalmazása az állomány-egészségügyi gyakorlatban.
  4. Az anyagforgalmi vizsgálatokra történő mintavételek protokollja.
  5. A tejhasznú tehenek fontosabb metabolikus paraméterei, a normál értéktartományok és a kóros értékek értelmezése.
  6. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak kialakulása. Az energiaforgalom és a sav-bázis anyagcsere zavarainak kialakulása, előfordulása és a védekezés lehetőségei.
  7. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak kialakulása. A fehérje- és az ásványianyag-forgalom, valamint a vitamin-ellátás zavarainak kialakulása, előfordulása és a védekezés lehetőségei.
  8. A telepszemle (farmvizit). A telepszemle előkészítése. A telepszemle során végzett munka. Klinikai vizsgálat. A telepszemle és végrehajtása. Döntéshozatal.
  9. Vizuális állománydiagnosztikai módszerek. A tejelőtehén kondíciópontozásos rendszere. A bélsár konzisztenciájának értékelése. A takarmányadag vizsgálata (szarvasmarha).
  10. A tejtermelő tehenészetek higiéniája. Tartástechnológiák (kötött és kötetlen tartás). Példák a tartási tényezők tejelő szarvasmarhák teljesítményére és egészségére gyakorolt hatásaira.
  11. Kérem, ismertesse a tejelőtehén tartás leggyakoribb tartástechnológiai rendszereit és jellemezze azokat az állatok, illetve a termelésszervezés szempontjából!
  12. Ismertesse a legfontosabb szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a férőhely kihasználás megtervezésekor, (pihenőterület, takarmány- és ivóvíz hozzáférés, nyakrögzítők és pihenőbokszok száma stb.), különös tekintettel az elléskörüli időszak sajátos igényeire!
  13. Ismertesse a leggyakoribb fejésgépesítési rendszereket és fejőház elrendezési típusokat, majd jellemezze azokat az állatok és a termelésszervezés szempontjából!
  14. Sorolja fel egy tipikus tejelő tehén telepen megtalálható, állategészségügyi menedzsment szempontjából fontos, speciális rendeltetésű egységeket! Kérem, ismertesse az előkészítő istálló, az az ellető és a fogadóistálló tervezésének/kialakításának legfontosabb kritériumait!
  15. Nevezzen meg néhány, az állatorvos munkáját támogató automatizált technológiai berendezést és röviden ismertesse a tej elektromos vezetőképességét mérő berendezések funkcióját!
  16. Jellemezze a zsúfoltság negatív hatását a tejtermelő tehén állományokban és ismertessen néhány technológiai megoldást, illetve menedzsment intézkedést, amelyekkel ez hatékonyan megelőzhető!
  17. Ismertessen a tejelő tehenészetekben gyakrabban használt monitoring eszközöket és módszereket!
  18. Borjú és növendéknevelés állomány-egészségügyi menedzsmentje I.: Célok meghatározása, a felnevelési menedzsment szakaszai, Vemhes tehén/üsző menedzsment, újszülött borjak ellátása.
  19. A kolosztrum ellátás jelentősége, kolosztrum itatási menedzsment, a kolosztrum-ellátottság ellenőrzése.
  20. Borjak és tenyészüszők mikroklíma igénye, tartástechnológiák a felnevelés során, borjak és tenyészüszők emésztés-élettani sajátosságokat figyelembe vevő takarmányozása
  21. Gyakoribb baktériumos, vírusos és parazitás emésztőszervi megbetegedések borjakban, kialakulásuk, kórokok és a védekezés lehetőségei.
  22. Borjak légzőszervi betegség komplexe (BRDC): klinikai formák, hajlamosító tényezők, kórokok, védekezés
  23. A húsmarha tartás állathigiéniai kérdései: trendek a világ húsmarha termelésében, fontosabb fajták, a húsmarhák tartásának fontosabb technológiai vonatkozásai, hízlalási módok
  24. Húsmarha állományok szaporodásbiológiai gondozása: monitoring, a szaporodási teljesítményt jellemző mutatók, a szaporodást befolyásoló környezeti és menedzsment tényezők, eszközök a szaporodási teljesítmény javítására. Tenyészbika menedzsment.
  25. A tejelő szarvasmarha állományok szaporodásbiológiai gondozása: monitoring, a szaporodási teljesítményt jellemző mutatók, a szaporodást befolyásoló tényezők, eszközök a szaporodási teljesítmény javítására
  26. A szarvasmarha lábvég-betegségei. A funkcionális csülökkörmözés.
  27. Szarvasmarhák lábvég-egészségügyi monitoringja, védekezési programok és fürdetési protokollok.
  28. A tőgygyulladás definíciója, jelentősége, típusai. A klinikai és a szubklinikai tőgygyulladás jellemzői.
  29. Tőgygyulladás: Diagnosztikai lehetősségek. A tőgygyulladás gyógykezelése.
  30. A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló tényezők. Hajlamosító tényezők. A tőgygyulladást előidéző kórokozók csoportosítása.
  31. Fertőző kórokozók. A fertőző kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei.
  32. Környezeti kórokozók. A környezeti eredetű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei
  33. Átmeneti jellegű kórokozók. Az átmeneti jellegű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei.
  34. Mikrobiológiai és rezisztencia vizsgálatok eredményeinek értelmezése. Telepspecifikus tőgyegészségügyi állományprogramok készítése és alkalmazása.
  35. Kecske állomány-egészségügyi menedzsment. A kecsketartás jelentősége, trendek Európában, fontosabb fajták. Gyakoribb betegségek és az ellenük való védekezés
  36. A kecske állomány-egészségügyi programok főbb elemei.  Kecskék takarmányozásának fotosabb alapelvei.
  37. A juhtartás állathigiéniai kérdései. Hasznosítási irányok, fontosabb fajták, trendek a világban és Magyarországon. A juhok ­tartásának főbb tech­no­lógiai vonatkozásai.
  38. Juh tenyész­állo­má­nyok szaporodásbiológiai és takarmányozási menedzsmentje.
  39. A pecsenyebárány előállítás állathigiéniai kérdései. A bárányok összetett okú betegségei, a megelőzés és a védekezés módszerei.
  40. Az állatjóllét vizsgálata a termelőhelyen. Példák a gyakorlati auditok végrehajtására.

Sertés állomány-egészségtan

  1. A sertéshústermelés jellemzői I. (Rövid történeti áttekintés a második világháborút követően, a sertéshústermelés jelentősége, szervezése /tenyésztési piramis/)
  2. A sertéshústermelés jellemzői II. (Fontosabb sertésfajták és hibridek, hibridizációs sémák, a tenyésztő szervezetek szerepe, utód ellenőrzés)
  3. A sertéstartás technológiai rendszerei I.) (Tenyész-, hizlaló- és árutermelő telepek termelési folyamatábrája. Egy-, két- és háromfázisú tartási rendszerek)
  4. A sertéstartás technológiai rendszerei II. (Fiaztatási módszerek: egyedi fiaztatás, csoportos fiaztatás, szabadtartási rendszerek; ezek kritikai elemzése. A fiaztató rácsokkal szemben támasztott főbb követelmények: méretek, rácspadozat tulajdonságai, fűtő-, etető- és itató rendszerek)
  5. A sertéstartás technológiai rendszerei III. (Választott malacok tartása: padlószintű csoportos tartás, battériás tartás, ház a házban /Nürtringer/ rendszer)
  6. A sertéstartás technológiai rendszerei IV. (Dán típusú hizlaló épületek; takarmány kiosztási rendszerek; itató berendezések; szellőztetési megoldások)
  7. A sertéstartás technológiai rendszerei V. (A kocatartás technológiai rendszerei (vemhesítő szállások, a vemhes koca szállás). Kiscsoportos tartás módszerei, kritikai értékelése. Nagy csoportos tartás, lényege, kritikai értékelése.)
  8. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan I. (Az állategészségügyi szolgáltatás fejlődése; A tervezett állategészségügyi szolgáltatás rész-elemei.)
  9. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan II. (Cél és akciós paraméterek; ellenőrző listák példákkal)
  10. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan III. (A szaktanácsadás gyakorlata: előkészület, helyszíni vizsgálatok, a tapasztaltak elemzése és megvitatása, vágóhídi monitor vizsgálat eredményeinek interpretálása, válogatott témák megvitatása, jelentés készítés)
  11. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban. I. (A szaporodási teljesítmény ellenőrzése, az alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők)
  12. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban. II. (Kocaforgó, a nem termelő napok számát befolyásoló környezeti tényezők, gyakori panaszok)
  13. A koca fialás körüli betegségei I. (Kórképek, miért tipikusan összetett okú betegség, az endotoxinok szerepe, klinikai tünetek)
  14. A koca fialás körüli betegségei II. (Közreható takarmányozási és tartási körülmények, állomány szintű kórjelzés, megelőzés és gyógykezelés, a koca kondíciójának pontozása)
  15. Kocák selejtezése. (Okok, következmények, selejtezési stratégia)
  16. Kocák végtag betegségei. (Lehetséges fertőző és nem fertőző okok, pododermatitis, osteochondrosis, váll-táji felfekvés: okok, megelőzés)
  17. A fialástól a választásig I. (Fialás körüli elhullások /késői magzat elhalás, intrapartum elhalás, okok, elkülönítés, kockázati tényezők)
  18. A fialástól a választásig II. (Fialást követő elhullások: nem fertőző okok, a kolosztrum ellátás jelentősége)
  19. A fialástól a választásig III. (Főbb fertőző okok, hajlamosító tényezők, útmutató a kocák és malacok vizsgálatához a fiaztatóban)
  20. A választástól a malac utónevelés végéig I. (A választott malac fejlődési erélyét meghatározó tényezők: életkor, anatómia-élettan, takarmányozás, tartás gondozás)
  21. A választástól a malac utónevelés végéig II. (Gyakoribb baktériumos és vírusos betegségek a választás körül, a bélflóra szerepe, a választáskörüli emésztőszervi betegségek megelőzése)
  22. Hízó állományok állat-egészségügyi menedzsmentje. (Hatékonyságot jellemző paraméterek, cél és akciós paraméterek, adat regisztráció, gyakoribb fertőző és nem fertőző betegségek a hizlalás idején)
  23. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja I. (alapelvek: tipikusan összetett okú betegség: élőcsira terhelés, légzőkészülék védekezésére ható környezeti tényezők)
  24. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja II. (Állomány-szintű diagnózis, a betegség előfordulása/súlyossága, mikroorganizmusok és környezeti tényezők hatása)
  25. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja III. (A védekezés módszerei: gyógykezelési/immunizálási programok, szegregált termelés)
  26. A sertés idült légzőszer i betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja IV. Az SPF technika – meghatározások, primer és szekunder állományok. A technika; jelentősége, várható kilátások)
  27. A vágóhídi patomorfológiai vizsgálatok állomány-egészségügyi jelentősége. A fontosabb pontozási módszerek ismertetése.

Baromfi és nyúl állomány-egészségtan

  1. Házi nyúl eredete, tartási módjai, tenyésztési rendszerek, szaporodás biológiai jellemzői. Fontosabb betegségei, bántalmai.
  2. A házi nyúl természetes és mesterséges termékenyítése, vemhesség megállapítása, teendők a fialástól a vágásig. Fontosabb betegségei, bántalmai.
  3. Házi tyúk eredete, háziasítása, főbb termelési jellemzői, fontossága a világban, integrációs kapcsolatok a baromfi ágazatban.
  4. Tartási rendszerek a baromfitartásban, új lehetőségek a tartástechnológiában. Keltető felépítésének főbb szabályai, a keltetés folyamata, teendők a keltetés időszakában.
  5. Vakcinázás típusai, előnyei, hátrányai a különféle módszereknek. A vakcinázás sikerességének ellenőrzése. A házi tyúk tenyészállatainak nevelésének szakaszai és a főbb teendők.
  6. Házi tyúk áru tojástermelő állományok tartásának szakaszai, tartási körülményeik, lehetséges problémák. Naposcsibék telepítésének feltételei (állat és környezet). A baromfitartásban előforduló „abnormális” viselkedési formák.
  7. Pulyka eredete, tartási céljai, főbb fajták. Napos pipék fogadásának körülményei, az etetés speciális körülményei, feltételei, tartási rendszerek.
  8. Tenyészpulykák felnevelése, termelésük jellemzői. Tojásrakás körüli problémák, a termékenyítés. A pulykák leggyakoribb betegségei.
  9. Lúd által termelt termékek, főbb fajták. Tenyészállományok felnevelése, tartása, higiénikus tojástermelés feltételei.
  10. Hús ludak tartásának és felnevelésének feltételei. Toll és máj termelés jellemzői a ludakkal, ezek veszélyei. A ludak főbb betegségei.
  11. Kacsa által termelt termékek és a termékeik jelentősége a világban. A főbb fajok és fajták és ezek jellemzői. A kacsák tartási rendszerei és ezek jellemzői.
  12. Hús, toll, máj előállítás kacsákkal különböző tartási rendszerekben és ezek higiéniai kérdései, felmerülő problémák. Tenyészállatok felnevelésének főbb jellemzői.

Az Állathigiénia és állomány-egészségtan tárgy oktatása szóbeli vizsgával zárul a 9. szemeszter végén. A hallgató két kérdésre válaszol, melyekre a Vizsgainformációk címszónál található tételsor alapján készülhet fel. Az első kérdés az általános állathigiénia témaköreire (8. félév tananyaga), a második az Állomány-egészségtan témaköreire (9. félév tananyaga) vonatkozik. Figyelem! Ha a kérdés kapcsolódhat az “Alkalmazott etológia” tárgyához, a vizsgáztatónak jogában áll abból a tudományterületből is kérdezni. Szintén a vizsgáztató döntése, hogy a farmvizittel kapcsolatban feltesz-e kérdést.

A vizsga értékelése kérdésenként történik, öt fokozatú osztályzással, bővebben ld. TVSZ 28. §.