Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Hírek Országos Állatorvos Nap: természetes koalíció a szakma összefogásáért

Országos Állatorvos Nap: természetes koalíció a szakma összefogásáért

A Magyar Országos Állatorvos Egyesület és az Állatorvostudományi Egyetem november 7-én tartotta meg az idei Országos Állatorvos Napot egyetemünk aulájában.  Az eseményen köszöntőt mondott dr. Sótonyi Péter rektor, az egyesület elnöke, dr. Bognár Lajos országos főállatorvos, helyettes államtitkár és dr. Gönczi Gábor a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke.  A nap során előadások hangoztak el kisállat gyógyászati témakörökben, továbbá a hatósági munkáról, a vírusos betegségekről és az antibakteriális rezisztencia elleni teendőkről. Az állatorvosi napon megemlékeztek az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, majd kitüntetéseket, elismeréseket adtak át.

 A Magyar Országos Állatorvos Egyesület 140 éves múltra visszatekintő szervezet, aminek a története egy szakma összefogását példázza. Az egyik legfőbb törekvésem az, hangsúlyozta dr. Sótonyi Péter rektor, hogy az állatorvosi kar együttműködését megerősítsem e civil szervezet keretei között. Ezt a törekvést a hatósági és a kamarai szervezet is támogatja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az állatorvosi nap programja értékes előadásokat tartalmaz és a kamara 18 továbbképzési pontértéket határozott meg a résztvevők számára.

A rektor arról is szólt, hogy az egyetem hallgatóinak kétharmada külföldi diák és az első két éven 4 évfolyam tanul, egy-egy magyar, egy-egy német és két-két angol. Valószínű, hogy az aula utoljára ad helyet az állatorvos napnak, hiszen a jövő évben remélhetően megindul a nagyberuházás.

Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos az esztendőt értékelve elsőként a sertéspestisről szólt, amely idén jelent meg Magyarországon és komoly gazdasági kárt okoz. Mindeddig eredményes a védekezés, a betegség a fertőzött zónákon belül maradt. A sertésállomány védelme marad a fő feladat a jövőre is.

Köszöntőjében megemlékezett a 150 éve született dr. Marek Józsefről, akinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Magyarország neve nagybetűkkel lett felírva az állatorvoslás térképére. Arra is kitért, hogy 130 éve született az állategészségügyi szolgálatot létrehozó törvény. Az állategészségügy és az élelmiszerbiztonság sokrétű, számos szakterület együttműködést igénylő feladattá vált. A globalizált élelmiszertermelés, a szabadpiac, az európai vámunió, az élelmiszerhamisítás, a feketegazdaság mind olyan kockázatot jelentenek, amelyekre csak az élelmiszer előállítási folyamat egészét figyelemmel követő élelmiszerlánc-felügyelet létrehozásával adhatunk komoly választ.

Azért, hogy a félig-meddig csak őrlángon élő egyesület az állatorvosi kar kiterjedt ernyőszervezetévé kezd válni, elsősorban rektor úr kitartó akaratát illeti a köszönet. hangsúlyozta dr. Gönczi Gábor kamarai elnök. A megújulásra azért is szükség van, mert tévesnek bizonyult az a társadalomban eluralkodott vélekedés, hogy csak az individuum fontos, a közösség nem ad erőt, az csupáncsak felesleges teher. A hatóság, a kamara és az egyetem természetes koalíciót alkot, egyenrangú felek működnek együtt a szakma érdekében, amikor a Magyar Országos Állatorvos Egyesület megerősítését tűzték ki célul.

A programban a következő szakmai előadások hangoztak el:

Dr. Sebestyén Zsolt: Sántaság vizsgálata és gyakoribb okai az elülső végtagon

Dr. Bánfi András: Sántaság vizsgálata és gyakoribb okai a hátulsó végtagon

Dr. Németh Tibor: A minimál invazív sebészet alapjai kisállatokban, különös tekintettel a laporoszkópiára

Dr. Csuta Lajos: A hatósági munka a szolgáltató állatorvos szemével

Dr. Abonyi Tamás: A határokon átnyúló vírusos betegségek háziállatainkban

Dr. Bognár Lajos: Az állategészségügy szerepe az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben

Az Országos Állatorvosi Napon dr. Bándy Pál főtitkár számolt be az új alapszabály tervezetről, az egyesület terveiről, soron következő eseményeiről. Bejelentette többek között, hogy jövőre is megrendezik az Állatorvosi Állásbörzét.

László Béla az innovatív tagkártya-program tudnivalóit ismertette.

Az Országos Állatorvos napon számos díjat is átadtak.

A Hutyra Emlékérmet 2018-ban a Magyar Országos Állatorvos Egyesület több évtizedes diagnosztikai, oktatói munkásságáért, ismeretterjesztő tevékenységéért, mellyel hozzájárult a hazai állatorvosi tudomány és állategészségügy fejlesztéséhez, dr. Abonyi Tamás igazgatónak adományozta.

Dr. Abonyi Tamás 1975-ben végzett a Fazekas Gimnáziumban, majd az Egyetemre jelentkezett, ahová rögtön fel is vették. 1981-ben summa cum laude minősítéssel végzett. Dolgozott vidéki szarvasmarha-, juh- és sertéstelepeken öt éven keresztül, majd az egyetem belgyógyászati klinikájának nagyállatkórházában 10 évig. Ezután a gyógyszeriparban töltött el 14 évet, majd 2010. augusztusa óta a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságát vezeti. 2004-ben PhD fokozatot szerzett a mosonmagyaróvári egyetemen, 2010-ben egyetemünk címzetes egyetemi tanári kinevezését vehette át és 2017-ben Tolnay Sándor díjjal ismerték el munkáját.

A Takács János Emlékérmet a Magyar Országos Állatorvos Egyesület választmányi ülése ebben az évben dr. Helik Ferenc igazgatónak ítélte oda a hazai élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság fenntartásáért végzett kimagaslóan sikeres tevékenységéért.

Dr. Helik Ferenc 1989-ben végzett cum laude minősítéssel az Állatorvostudományi Egyetemen, majd a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Állomás élelmiszer-higiénikus állatorvosa lett. 2005. novemberétől élelmiszer-higiénikus igazgatóhelyettes a fővárosban. 2007. január 1-től a Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazgatóhelyettes főállatorvosa, feladata a főváros és Pest megye valamennyi élelmiszer vállalkozásának felügyelete. 2010-ben kinevezik a Pest megyei Kormányhivatal igazgató főállatorvosának, majd 2012. szeptemberétől a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatójának a vezetője. Kisállatpraxisának befejezése után elsődleges feladatának az illegális élelmiszerlánc tevékenységek felderítését tekinti és ennek kommunikációját a médiában. Számos elismerésben részesült: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szent Máté érdem aranyfokozata, FVM Miniszteri Dicsérő oklevél, mesteroktatói cím az egyetemen.

Az Egyesület választmánya a Nádaskay-Hagenlocher Díjat hosszú évek kihagyása után idén Balázs Gusztáv főszerkesztőnek adományozta, az Állatorvostudományi Egyetemet, annak oktatói tevékenységét, az oktatók, hallgatók mindennapjait bemutató sok éves színvonalas újságírói munkásságáért.

Balázs Gusztáv agrárközgazdász diplomáját megszerezve 1981-től a Pest Megyei Hírlapnál dolgozott 1995-ig, majd a Szabad Földtől a Magyar Mezőgazdaságig különböző heti- és napilapokban, továbbá a Kincses Kalendáriumban jelentek meg írásai. Alapításától szerkeszti a Szent István Egyetem lapját. Dr. Sótonyi Péter rektor úr felkérésére 2017-ben főszerkesztőként elindította az Állatorvostudományi Egyetem negyedévente megjelenő lapját UNIVET címmel. Fényképeiből több kiállítást rendeztek szülőfalujától a Magyar Mezőgazdasági Múzeumig. Hagyományőrző munkásságát idén Vankóné Dudás Juli díjjal ismerték el szülőföldjén.

A hagyományokhoz híven az Országos Állatorvos Napon adták át az ÁTE gyakorlati képzés mesteroktatója címeket. Ezt az oklevelet azon nem egyetemi alkalmazású kollégák kapják meg, akik a graduális képzés 11. gyakorlati félévében 3 éven keresztül megszakítás nélkül külső gyakorlatvezetői tevékenységet folytattak.

Az Állatorvostudományi Egyetem gyakorlati képzés mesteroktatója címeket 2018-ban a következő kollégák kapták: dr. Matyovszky Balázs, dr. Mészáros János, dr. Molnár József, dr. Szász Ferenc, Tóth Dávid. Az elismerést más jellegű elfoglaltságuk miatt később veszik át dr. Barna Tímea, dr. Földi Zsolt, dr. Könczei Zoltán, dr. Panker Máté, dr. Szabó János, dr. Varga János.

Bíró Zoltán irodalomtörténész, az MDF egykori ügyvezető elnöke, ma a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója megemlékezésében megállapította, 1956 forradalmának két nagy tétje volt: a nemzeti függetlenség kivívása és a minőségi emberi élethez szükséges demokratikus körülmények megteremtése. A lehetetlenül szélsőséges erőviszonyok, a hatalmas keleti túlerő közepette a munkástanácsok tartottak ki legtovább. Jellemző volt a közérzületre, hogy amikor megszületett a „MUK”, a Márciusban Újrakezdjük jelszó, a márciusi újrakezdést valójában senki nem hitte, de senki nem is tagadta.

A lélek rezdüléseit nem fejezhetik ki a számok, de mivel az évek múlásával egyre kevesebben vannak köztünk az események kortársai, jól kifejezik a forradalom és szabadságharc jelentőségét a következő adatok, amiket Bíró Zoltán ismertetett: 2700 halott, 20 ezer sebesült, 300 ezer külföldre menekült ember, 400 akasztás, 13 ezer internálás, 20 ezer kitelepítés, 26 ezer börtönre ítélt ember.

Az Országos Állatorvos Nap a Kémiai Tanszék előtt, Tatay Zoltán hallgató, 1956 mártírja emléktáblájánál fejeződött be, ahol elhelyezték a megemlékezés virágait, elénekelték a Himnuszt és a Szózatot.

A beszámolót köszönjük Balázs Gusztávnak. A képeket Horváth Anikó készítette.