A vizsgával kapcsolatos tudnivalók:
Az Állatorvosi biokémia tanulmányokat lezáró vizsga (kollokvium) érdemjegye négy részjegyből kerül kialakításra az alábbiak szerint:
- Gyakorlati részjegy: az Állatorvosi biokémia 2. gyakorlatain és a ZH-n (vagy pót ZH-n/félévvégi pótbeszámolón) megszerzett összpontszám alapján kerül megállapításra az alábbiak szerint:
| 51 – 55 pont: | jeles (5) |
| 45 – 50 pont: | jó (4) |
| 40 – 44 pont: | közepes (3) |
| 33 – 39 pont: | elégséges (2) |
A félévvégi aláírás megszerzése esetén a kapott gyakorlati részjegy már nem javítható.
- Írásbeli részvizsga érdemjegye
- Szóbeli vizsga: a két kihúzott vizsgakérdésre adott válaszok érdemjegyei
A szóbeli vizsgán a vizsgáztató az összesen megszerzett 4 részjegyet (gyakorlati részjegy, írásbeli részvizsga jegye, szóbeli vizsga két tételére kapott 1-1 részjegy) figyelembe véve kialakítja a kollokvium végső érdemjegyét. (A végső érdemjegy kialakítása a fontosabb részeredmények súlyozásával, és nem matematikai átlagszámítással történik.)
Írásbeli részvizsga:
Az írásbeli részvizsga megírására a Tanszék legalább 4 időpontot biztosít a nyárivizsgaidőszakban, amelyek a hallgatósággal való egyeztetést követően a szorgalmi időszak során kerülnek kihirdetésre. A téli (december/januári) vizsgaidőszakban legalább 2 időpontot hirdetünk meg a vizsgakurzust felvevő hallgatók számára.
Az írásbeli részvizsgára való jelentkezés kizárólag a Neptun rendszeren keresztül történik. Jelentkezést követően vizsgajelentkezést módosítani legkésőbb a vizsgaidőpont előtti utolsó munkanap 12:00 óráig lehet.
Az írásbeli részvizsga az elméleti tananyag következő témaköreit öleli fel:
„A” vizsgarész:
- A belső környezet, a homeosztázis tényezői általában. Izovolémia, izotónia, izoionia, izohidria. Pufferrendszerek.
- A biológiai membrán szerkezete. A biológiai membránon át zajló transzportfolyamatok.
- A proteinogén aminosavak csoportosítása és szerkezete.
- A peptidkötés. A fehérjék általános jellemzése és szerkezeti szintjei. A fehérjék denaturációja és renaturációja; a fehérjék töltése, izoelektromos pontja. A fehérjék csoportosítása. Vázfehérjék: kollagén, keratin, elasztin
- Az enzimek fogalma, szerkezete. Az enzimhatás mechanizmusa. Az enzimes reakciók sebessége és a sebességet befolyásoló tényezők. Az enzimes reakciók megfordíthatósága. Az enzimaktivitás szabályozásának lehetőségei. Az enzimaktivitás gátlása. Az enzimek elnevezése, osztályozása és lokalizációja.
- A szénhidrátok kémiája (mono-, oligoszacharidok, homo- és heteropoliszacharidok).
- A zsírsavak és az egyszerű zsírok felépítése és biokémiai szerepe.
- A glicerin-foszfatidok és a szfingolipidek biokémiája.
„B” vizsgarész:
- A nukleotidok szerkezete. A DNS szerkezete és funkciója.
- A DNS replikációja prokariótákban és eukariótákban. Repair mechanizmusok. A mutációk típusai.
- A transzkripció és szabályozása prokariótákban és eukariótákban. A génexpresszió befolyásolása. Epigenetikus szabályozási mechanizmusok.
- A riboszóma szerkezete. Az aminosavak aktiválása. A transzláció iniciációja, elongációja és terminációja. A fehérjék poszttranszlációs módosítása.
- A rekombináns DNS-technika elméleti alapjai.
A felsorolt témakörökön kívül az írásbeli részvizsgán számonkérésre kerülnek a Tanszék által közzétett listán szereplő legfontosabb szerkezeti képletek is („C” vizsgarész).
Az írásbeli részvizsga szerkezete a következő:
- Feleletválogatás(egyszerű választás, 1 pont/kérdés):
- „A” vizsgarész: 20 kérdés, 20 pont
- „B” vizsgarész: 20 kérdés, 20 pont
- Szerkezeti képletek („C” vizsgarész): adott szerkezeti képlet felismerése: 10 szerkezet, 10 pont(1 pont/név)
Az írásbeli részvizsga írására a ZH-írásra vonatkozó szabályok érvényesek. A rendelkezésre álló munkaidő: 75 perc. Az írásbeli részvizsga sikeres, ha a hallgató összességében a maximálisan elérhető pontszám (50 pont) legalább 60%-át (30 pont) megszerzi, valamint az egyes vizsgarészek mindegyikében külön-külön is eléri a maximálisan megszerezhető pontszám legalább 60%-át („A” és „B” vizsgarész: 12-12 pont, „C” vizsgarész: 6 pont). Az írásbeli részvizsga eredményét a Tanszék legkésőbb a vizsga utáni munkanapon a tanszéki hirdetőtáblán és a tanszéki honlapon nyilvánosságra hozza. A vizsgadolgozatok megtekintésére a Tanszék által meghirdetett időpontban van lehetőség.
Az írásbeli részvizsga osztályozása az alábbiak szerint történik:
| 45– 50 pont: | jeles (5) |
| 40 – 44 pont: | jó (4) |
| 35 – 39 pont: | közepes (3) |
| 30 – 34 pont: | elégséges (2) |
| 0 – 29 pont: | elégtelen (1) |
Ha az írásbeli részvizsga sikeres, a hallgató szóbeli vizsgára bocsátható. Ha az írásbeli részvizsga sikertelen vagy a hallgató érvényes jelentkezést követően az írásbeli részvizsgán nem jelent meg, a hallgató egy írásbeli vizsgalehetőséget elveszített, és valamely következő írásbeli vizsgaidőpontra iratkozhat fel. Minden sikertelen írásbeli részvizsga az adott vizsgaidőszak írásbeli vizsgalehetőségeinek számát csökkenti. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni az írásbeli vizsgarész teljesítésével.
A sikeres írásbeli részvizsga érdemjegye nem évül el, a későbbiekben bármely időszakban tett szóbeli részvizsgán érvényes részjegyként kerül beszámításra. A sikeres írásbeli részjegy ismételt írásbeli vizsga megírásával egy alkalommal javítható, de ebben az esetben az ismételt írásbeli vizsga eredménye kerül a végső jegybe beszámításra. Sikeres írásbeli vizsga javítása nem jelenti újabb vizsgaalkalom felhasználását. Sikeres írásbeli részvizsga a szóbeli vizsgán történt megjelenést követően a továbbiakban nem javítható.
Szóbeli vizsga:
A hallgató szóbeli vizsgára bocsátható, ha sikeresen teljesítette az írásbeli részvizsgát. A szóbeli vizsga legkorábban a sikeres írásbeli részvizsgát követő második munkanapon teljesíthető (a két vizsga között legalább egy munkanapnak el kell telnie). A szóbeli vizsgára a Tanszék a hallgatókkal való egyeztetést követően több vizsgaidőpontot hirdet meg. A szóbeli vizsgára való jelentkezés kizárólag a Neptun rendszerben történik.
A szóbeli vizsga a meghirdetett vizsganapokon reggel 8:00 órakor kezdődik. A vizsgázók egy tétellapon két vizsgakérdést (tételt) húznak, amelyek kidolgozására, jegyzetek készítésére min. 30 perc felkészülési időt biztosítunk. A vizsgázó ezután szóban számol be a vizsgáztató tanárnál az adott témakörökben megszerzett ismereteiről. A szóbeli vizsga célja nem csak a lexikális tudás számonkérése, hanem annak ellenőrzése, hogy a hallgató ismeri-e, érti-e a tananyag logikai összefüggéseit, képes-e a megtanultakat a későbbi tanulmányai során alkalmazni. Így a vizsgán nem csak szűk értelemben véve a két kihúzott vizsgatétellel kapcsolatos kérdések, hanem a tágabb összefüggések miatt a teljes elméleti tananyagra vonatkozó kérdések is felmerülhetnek. A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. A szóbeli vizsga csak leckekönyv birtokában teljesíthető.
Ha a szóbeli vizsgán a hallgató bármelyik tételére elégtelen (1) osztályzatot kap, a kollokvium eredménye a többi részjegytől függetlenül elégtelen (1), a hallgatónak azonban csak a szóbeli vizsgát kell megismételnie, az írásbeli részvizsga jegye és a gyakorlati részjegy a következő szóbeli vizsgaalkalommal is változatlanul beszámításra kerül.
Egy vizsgaidőszakban a KTVSz előírásainak megfelelően legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni a szóbeli vizsga teljesítésével. Újabb szóbeli vizsga legkorábban a sikertelen vizsgaalkalmat követő 3. napon tehető. Sikeres szóbeli vizsga esetén a kapott kollokviumi érdemjegy 1 alkalommal újabb szóbeli vizsga letételével javítható.
A szóbeli vizsga vizsgakérdései (tételei) az alábbiak:
1. témakör:
- A biológiai oxidáció általában
A nagy energiájú foszfátvegyületek biokémiája
Szerkezet, biokémiai szerep
A kreatin anyagcseréje
Szerkezet, szintézis, biokémiai szerep
A tioészter-kötés
- A glikogenezis és a glikogenolízis
Lépések, helyszín, jelentőség
Szabályozás, a glükagon/adrenalin és az inzulin jelpályája
- A glükolízis
Lépések, típusai, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség
A Pasteur-effektus és a Cori-kör
- A glükoneogenezis
Lépések, egyes kiindulóanyagok bekapcsolódása, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség
- A piruvát oxidációja acetil~KoA-vá
Lépések, szükséges kofaktorok, jelentőség
A glicerinfoszfát-inga és a malát-sönt
- A citrátkör
Lépések, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség
- A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
Felépítés, lépések, helyszín, energiamérleg, jelentőség. A P/O hányados, szétkapcsoló faktorok
- A pentózfoszfát-ciklus
Oxidatív és nem oxidatív szakasz lépései, helyszín, szabályozás, jelentőség
- A vércukorszint és szabályozása
A vércukorszint fiziológiás értékei. A vércukorszint hormonális szabályozása, sejten belüli szabályozási mechanizmusok, jelpályák. A glükózforgalomban részt vevő transzporterek
- A fruktóz és a galaktóz anyagcseréje
Fruktóz-szintézis és -bontás. A galaktóz szintézise, bekapcsolódása a laktóz- és mukopoliszacharid-szintézisbe, galaktolízis
A tejtermelés biokémiája
A tej összetétele. A laktóz, a tejfehérjék és a tejzsír szintézise
- Az aminosavak oxidatív dezaminálása
Az L- és D-aminosavak oxidatív dezaminálása
Az aminosavak N-mentes szénláncának sorsa
Glüko- és ketogenetikus aminosavak
Az aminosavak transzaminálása
A transzaminálási reakciók általában, AST, ALT. A Schiff-bázis képződése és a transzaminálás mechanizmusa
- Esszenciális és nem esszenciális aminosavak
Az aminosavak dekarboxilezése. Biogén aminok és lebontásuk
A glutation biokémiája, a γ-glutamil-ciklus. A karnozin és az anzerin
- Az ammónia méregtelenítése
Ornitin-ciklus (lépések, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség)
Alternatív méregtelenítési utak
- A purinnukleotidok szintézise és lebontása
De novo szintézis, bontás, reszintézis, dezoxiribonukleotidok anyagcseréje
- A pirimidinnukleotidok szintézise és lebontása
De novo szintézis, bontás, reszintézis, dezoxiribonukleotidok anyagcseréje
- A hemoglobin szerkezete és biokémiai szerepe
A hemoglobin szintézise
Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség
- A porfirinvázas vegyületek bontása
Mioglobin, citokrómok, kataláz, peroxidáz
Vasanyagcsere
- A lipidek felszívódása és forgalma a szervezetben
A lipolízis
Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség
A lipogenezis
Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség
- A zsírsavak β-oxidációja
A zsírsavak bejuttatása a mitokondrium mátrixába. A páros szénatomszámú zsírsavak β-oxidációjának lépései. Helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség. A páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak β-oxidációjának sajátosságai
- A zsírsavak szintézise
Az acetil~KoA kijuttatása a citoplazmába. A páros szénatomszámú zsírsavak szintézisének lépései. Helyszín, szabályozás, jelentőség. A páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak szintézisének sajátosságai
- Ketogenezis és ketolízis
Lépések, helyszín, energiamérleg, jelentőség. A ketonanyagok biokémiai szerepe
- A koleszterin biokémiája
A koleszterin szerkezete, szintézise (lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség) és biokémiai szerepe
Az epesavak biokémiája
Az epesavak szintézise, forgalma és biokémiai szerepe
- A kérődzők szénhidrát-anyagcseréjének sajátosságai
A szénhidrátok bontása a bendőben, az illó zsírsavak keletkezése, felszívódása és anyagcseréje a gazdaszervezetben
- A kérődzők nitrogén-anyagcseréjének sajátosságai
Az ammónia bendőbeli keletkezése és felszívódása. NPN anyagok, bypass fehérjék. Bakteriális fehérjeszintézis a bendőben. Ruminohepatikus nitrogén-körforgalom
- A kérődzők ketózisának biokémiai alapjai
A glükoneo- és a ketogenezis összefüggése. A ketózis kialakulása és jellemzői
A kérődzők lipid-anyagcseréjének sajátosságai
Lipidek bontása és szintézise a bendőben. A gazdaállat lipid-anyagcseréjének sajátosságai
- A máj központi szerepe az intermedier anyagcserében
Szénhidrát- és lipidanyagcsere, a nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréje
A máj szekréciós tevékenysége
- A máj méregtelenítő tevékenysége
Különböző típusú méregtelenítő folyamatok: szintézis, hidrolízis, oxidáció, redukció, konjugáció
A citokróm P450 enzimrendszer működése
- Az izomszövet biokémiája
Az izomkontrakció mechanizmusa
Az izomszövet anyagcseréje, izomrost-típusok
A zsírszövet, a vese és az agy biokémiája
2. témakör:
- A vitaminok általában. Antivitaminok, vitamin-antagonisták
- A β-karotin és az A-vitamin-származékok szerkezete és forgalma
- Az A-vitamin biokémiai szerepe és hiánya. A-hypervitaminosis
- A D-vitamin szerkezete, provitaminból való keletkezése és forgalma
- A D-vitamin biokémiai szerepe és hiánya. D-hypervitaminosis
- Az E-vitamin szerkezete, forgalma és hiánya
- Az E-vitamin biokémiai szerepe. Oxidatív stressz, szabadgyökök, antioxidánsok.
- A K-vitamin szerkezete és forgalma
- A K-vitamin biokémiai szerepe és hiánya
- Az esszenciális zsírsavak biokémiája
- A tiamin szerkezete és forgalma
- A tiamin biokémiai szerepe és hiánya
- A riboflavin szerkezete és forgalma
- A riboflavin biokémiai szerepe és hiánya
- A nikotinsav szerkezete, forgalma
- A nikotinsav biokémiai szerepe és hiánya
- A pantoténsav szerkezete és forgalma, a HS~KoA szintézise
- A pantoténsav biokémiai szerepe és hiánya
- A piridoxin szerkezete és forgalma
- A piridoxin biokémiai szerepe és hiánya
- A biotin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
- A folsav szerkezete és forgalma
- A folsav biokémiai szerepe és hiánya
- A kobalamin szerkezete és forgalma
- A kobalamin biokémiai szerepe és hiánya
- Az aszkorbinsav szerkezete, szintézise és forgalma
- Az aszkorbinsav biokémiai szerepe és hiánya
- A lipotróp faktorok (kolin, inozit) biokémiája