{"id":105792,"date":"2024-12-10T12:38:22","date_gmt":"2024-12-10T11:38:22","guid":{"rendered":"https:\/\/univet.hu\/hu\/oktatas\/doktori-iskola\/tudomanyoseredmenyek\/"},"modified":"2026-05-06T10:23:20","modified_gmt":"2026-05-06T08:23:20","slug":"tudomanyos-eredmenyek","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/oktatas\/doktori-iskola\/tudomanyos-eredmenyek\/","title":{"rendered":"Tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek"},"content":{"rendered":"

Doktoranduszaink legfrisebb tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyei<\/h4>
\"Fig.<\/td> Kapiller M\u00e1ty\u00e1s<\/strong>, az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem Anat\u00f3miai \u00e9s Sz\u00f6vettani Tansz\u00e9k\u00e9nek PhD-hallgat\u00f3ja nemr\u00e9g publik\u00e1lta kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeit a Brain Structure and Function<\/em> nemzetk\u00f6zi foly\u00f3iratban. A tanulm\u00e1ny azt vizsg\u00e1lja, hogy a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1ssal bevitt frukt\u00f3z mik\u00e9nt befoly\u00e1solja a hippokampusz \u2013 a tanul\u00e1s\u00e9rt \u00e9s mem\u00f3ri\u00e1\u00e9rt felel\u0151s agyter\u00fclet \u2013 szinaptikus ultrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1t. Kvantitat\u00edv elektronmikroszk\u00f3pos vizsg\u00e1latokkal kimutatt\u00e1k, hogy r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa frukt\u00f3zfogyaszt\u00e1s eset\u00e9n a CA1 r\u00e9gi\u00f3ban tal\u00e1lhat\u00f3 dendritt\u00fcsk\u00e9k alakja \u00e9s m\u00e9rete finoman, de szignifik\u00e1nsan v\u00e1ltozik, mik\u00f6zben a szinapszisok s\u0171r\u0171s\u00e9ge \u00e9s alapvet\u0151 szervez\u0151d\u00e9se nagyr\u00e9szt v\u00e1ltozatlan marad.\u00a0<\/span>Az eredm\u00e9nyek jelent\u0151s\u00e9ge abban rejlik, hogy r\u00e1mutatnak: m\u00e1r m\u00e9rs\u00e9kelt \u00e9trendi beavatkoz\u00e1sok is k\u00e9pesek specifikus, mikroszkopikus szerkezeti v\u00e1ltoz\u00e1sokat kiv\u00e1ltani az idegsejti kapcsolatok szintj\u00e9n, jelent\u0151s metabolikus elt\u00e9r\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcl. A munka hozz\u00e1j\u00e1rul annak jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, hogy a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s mik\u00e9nt hat az agym\u0171k\u00f6d\u00e9sre, \u00e9s kiemeli a metabolikus h\u00e1tt\u00e9r szerep\u00e9t ezen folyamatokban. Kapiller, M. et al.\u00a0<\/em>(2026) <\/span>Selective alterations in CA1 spine morphology following dietary fructose intake<\/strong><\/em>. Brain Struct Funct 231, 59\u00a0<\/a><\/span><\/span><\/td> <\/tr> <\/tbody> <\/table>
\"\"<\/td> Csorba Szilveszter<\/strong>, a Digit\u00e1lis \u00c9lelmiszertudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k doktorandusza, legfrissebb tanulm\u00e1ny\u00e1ban egy mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1n alapul\u00f3 m\u00f3dszert mutat be, amely seg\u00edthet el\u0151re jelezni a ny\u00falteny\u00e9szt\u00e9sben el\u0151fordul\u00f3 elhull\u00e1si kock\u00e1zatot. Az ilyen vesztes\u00e9gek komoly gazdas\u00e1gi probl\u00e9m\u00e1t jelentenek, ez\u00e9rt kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a korai felismer\u00e9s.\u00a0<\/span>A kutat\u00f3k 11 magyarorsz\u00e1gi ny\u00faltelepr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 adatokat elemeztek, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e1llatok \u00e9letkor\u00e1t, s\u00falygyarapod\u00e1s\u00e1t \u00e9s az ide\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9st\u0151l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9st. Ezekb\u0151l az adatokb\u00f3l egy g\u00e9pi tanul\u00e1si modellt (XGBoost) \u00e9p\u00edtettek, amely k\u00e9pes el\u0151re jelezni, hogy egy adott \u00e1llatcsoportban n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ten bel\u00fcl megn\u0151-e az elhull\u00e1s kock\u00e1zata. A modell a vesz\u00e9lyes esetek nagy r\u00e9sz\u00e9t felismeri, de viszonylag sok t\u00e9ves riaszt\u00e1st is ad, ami a korai figyelmeztet\u00e9s term\u00e9szetes velej\u00e1r\u00f3ja.\u00a0<\/span>A rendszer egy riaszt\u00e1si mechanizmusra \u00e9p\u00fcl: ha a kock\u00e1zat egy meghat\u00e1rozott szint f\u00f6l\u00e9 emelkedik, jelz\u00e9st k\u00fcld a gazd\u00e1nak. Ez lehet\u0151v\u00e9 teszi a gyors beavatkoz\u00e1st, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e1llatok ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t vagy a tart\u00e1si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1t. A vizsg\u00e1lat meger\u0151s\u00edtette, hogy a s\u00falygyarapod\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9se gyakran megel\u0151zi az elhull\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, \u00edgy fontos korai jelz\u0151 lehet. <\/span>A kutat\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt k\u00f6lts\u00e9g\u2013haszon elemz\u00e9st is v\u00e9geztek. Ennek l\u00e9nyege, hogy a riaszt\u00e1sok alapj\u00e1n v\u00e9gzett beavatkoz\u00e1sok k\u00f6lts\u00e9geit \u00f6sszevetett\u00e9k azzal a haszonnal, amit az elhull\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9se jelent. Az eredm\u00e9nyek azt mutatt\u00e1k, hogy a rendszer gazdas\u00e1gi el\u0151nye nagym\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcgg a beavatkoz\u00e1sok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t\u00f3l. Ha a beavatkoz\u00e1sok csak kis m\u00e9rt\u00e9kben hat\u00e9konyak, a rendszer ak\u00e1r vesztes\u00e9get is okozhat. Ugyanakkor k\u00f6zepes vagy j\u00f3 hat\u00e9konys\u00e1g eset\u00e9n m\u00e1r pozit\u00edv gazdas\u00e1gi eredm\u00e9ny \u00e9rhet\u0151 el.\u00a0<\/span>\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a m\u00f3dszer \u00edg\u00e9retes d\u00f6nt\u00e9st\u00e1mogat\u00f3 eszk\u00f6z, de a gyakorlati haszna att\u00f3l f\u00fcgg, mennyire hat\u00e9konyan reag\u00e1lnak a gazd\u00e1k a riaszt\u00e1sokra, ez\u00e9rt tov\u00e1bbi val\u00f3s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti vizsg\u00e1latok sz\u00fcks\u00e9gesek. Csorba, S., Orsz\u00e1gh, E., J\u00f3zwi\u00e1k, \u00c1., N\u00e9met, Z., S\u00fcth, M., Zentai, A., & Farkas, Z.<\/em> (2026). AI-Based Predictive Modelling and Alert Framework for Mortality Risk and Cost\u2013Benefit Analysis in Rabbit Production.<\/strong> <\/em>Veterinary Sciences, 13(4), 377.\u00a0<\/a><\/span><\/td> <\/tr> <\/tbody> <\/table>
\"\"<\/td>

Mag Patrik<\/strong>,\u00a0 a Gy\u00f3gyszertani \u00e9s M\u00e9regtani Tansz\u00e9k doktorandusza azt vizsg\u00e1lta, hogyan befoly\u00e1solja a trimetoprim \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szulfonamidok ar\u00e1nya az antibiotikumok egy\u00fcttes hat\u00e1s\u00e1t sert\u00e9sek l\u00e9gz\u0151szervi betegs\u00e9geit okoz\u00f3 bakt\u00e9riumokkal szemben. A kutat\u00e1s sor\u00e1n n\u00e9gy fontos k\u00f3rokoz\u00f3t elemeztek, \u00e9s laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt meghat\u00e1rozt\u00e1k, hogy az egyes hat\u00f3anyagok k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n, illetve kombin\u00e1ci\u00f3ban milyen koncentr\u00e1ci\u00f3ban g\u00e1tolj\u00e1k a bakt\u00e9riumok n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t. Emellett azt is vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy a k\u00e9t hat\u00f3anyag egy\u00fctt er\u0151s\u00edti-e egym\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t (szinergizmus), k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s-e az interakci\u00f3, vagy ak\u00e1r gyeng\u00edthetik is egym\u00e1st.\u00a0<\/span>Az eredm\u00e9nyek azt mutatt\u00e1k, hogy a kombin\u00e1ci\u00f3 hat\u00e9konys\u00e1ga jelent\u0151sen f\u00fcgg a k\u00e9t komponens ar\u00e1ny\u00e1t\u00f3l. A legt\u00f6bb esetben az 1:5 ar\u00e1ny (trimetoprim:szulfonamid) adta a leger\u0151sebb \u00e9s legmegb\u00edzhat\u00f3bb szinergista hat\u00e1st. Ahogy n\u0151tt a szulfonamid ar\u00e1nya (pl. 1:19 vagy 1:40), a szinergizmus \u00e1ltal\u00e1ban cs\u00f6kkent, s\u0151t bizonyos esetekben kedvez\u0151tlen (antagonista) hat\u00e1s is megjelent. <\/span>A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szulfonamidok k\u00f6z\u00f6tt nem voltak nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, de a szulfakl\u00f3rpiridazin bizonyos bakt\u00e9riumok ellen hat\u00e9konyabbnak bizonyult. Az is kider\u00fclt, hogy az azonos MIC-\u00e9rt\u00e9kek mellett a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke v\u00e1ltoz\u00f3 lehet, teh\u00e1t a kombin\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1sa nem j\u00f3solhat\u00f3 meg puszt\u00e1n az egyedi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gi adatokb\u00f3l.\u00a0<\/span>\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a tanulm\u00e1ny r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogy az antibiotikum-kombin\u00e1ci\u00f3k hat\u00e1sa nem \u00e1lland\u00f3, hanem f\u00fcgg az ar\u00e1nyokt\u00f3l \u00e9s a k\u00f3rokoz\u00f3t\u00f3l. Ez\u00e9rt a hat\u00e9konyabb \u00e9s tudatosabb antibiotikum-haszn\u00e1lathoz fontos az ilyen kombin\u00e1ci\u00f3k r\u00e9szletes, ar\u00e1nyf\u00fcgg\u0151 vizsg\u00e1lata.\u00a0 Mag P. et al<\/em> (2026) Comparative evaluation of trimethoprim-sulfonamide ratios and synergistic interactions against porcine respiratory pathogens <\/strong><\/em><\/span><\/span>Front. Vet. Sci., (13) 10 April 2026<\/span><\/span><\/a><\/p>

<\/div> <\/td> <\/tr> <\/tbody> <\/table>
\"Animals<\/td>

Dobra P\u00e9ter<\/strong>, az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem Patol\u00f3giai Tansz\u00e9k\u00e9nek doktorandusza munkat\u00e1rsaival a baromfit \u00e9rint\u0151 v\u00edrusos mirigyesgyomor\u2011gyullad\u00e1s (transmissible viral proventriculitis, TVP) el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lta bangladesi baromfi\u00e1llom\u00e1nyokban. A TVP egy vil\u00e1gszerte egyre gyakrabban jelentkez\u0151, f\u0151k\u00e9nt fiatal csirk\u00e9ket \u00e9rint\u0151 megbeteged\u00e9s, amely n\u00f6veked\u00e9s\u2011visszamarad\u00e1shoz \u00e9s jellegzetes mirigyesgyomor\u2011elv\u00e1ltoz\u00e1sokhoz vezet. K\u00e9t baromfi\u00e1llom\u00e1nyban \u00e9szlelt klinikai t\u00fcnetek alapj\u00e1n k\u00f3rsz\u00f6vettani \u00e9s molekul\u00e1ris vizsg\u00e1latok t\u00f6rt\u00e9ntek, melyek igazolt\u00e1k a betegs\u00e9get \u00e9s kimutatt\u00e1k a chicken proventricular necrosis v\u00edrus (CPNV) jelenl\u00e9t\u00e9t. A tanulm\u00e1ny els\u0151k\u00e9nt szolg\u00e1ltat molekul\u00e1ris bizony\u00edt\u00e9kot a CPNV\u2011hez t\u00e1rsult TVP bangladesi el\u0151fordul\u00e1s\u00e1ra \u00e9s r\u00e1mutat a tov\u00e1bbi j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi megfigyel\u00e9sek fontoss\u00e1g\u00e1ra. Dobra P. F., Igriczi B., Sch\u00f6nhardt K., D\u00e9nes L., K\u0151r\u00f6si L., Parvin R., Hasan R., M\u00e1ndoki M.<\/em> (2026) First Report and Molecular Confirmation of Chicken Proventricular Necrosis Virus Associated with Transmissible Viral Proventriculitis in Bangladesh<\/em>. <\/strong>Animals, 16(5), 789<\/a>.\u00a0<\/span><\/p> <\/div> <\/td> <\/tr> <\/tbody> <\/table>
\"\"<\/td>

Moravszki Let\u00edcia<\/strong> a Takarm\u00e1nyoz\u00e1stani \u00e9s Klinikai Dietetikai Tansz\u00e9k doktorandusza kutat\u00e1s\u00e1ban magyarorsz\u00e1gi kereskedelmi forgalomban kaphat\u00f3 teljes\u00e9rt\u00e9k\u0171nek sz\u00e1nt nyers alapanyagb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, el\u0151regy\u00e1rtott kutyaeledeleket vizsg\u00e1lt. Az ilyen k\u00e9sz eledelek n\u00e9pszer\u0171ek a h\u00e1zi k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 nyers \u00e9trendet alkalmaz\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben is, mivel sok gazdi \u00fagy v\u00e9li, hogy ez eg\u00e9szs\u00e9gesebb \u00e9s term\u00e9szetesebb megold\u00e1s kedvence sz\u00e1m\u00e1ra.\u00a0<\/span><\/p>

A kutat\u00e1s arra kereste a v\u00e1laszt, hogy ezek megfelel\u0151 mennyis\u00e9gben tartalmaznak-e minden olyan \u00e1sv\u00e1nyi anyagot, amelyre egy eg\u00e9szs\u00e9ges, feln\u0151tt kuty\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9ge van. Ennek sor\u00e1n 33 eledelt vizsg\u00e1ltak, a beltartalmi \u00e9rt\u00e9keik mellett meghat\u00e1rozt\u00e1k a makro- \u00e9s mikroelemek, valamint a neh\u00e9zf\u00e9mek mennyis\u00e9g\u00e9t. Az eredm\u00e9nyek azt mutatt\u00e1k, hogy egyetlen vizsg\u00e1lt eledel sem felelt meg minden \u00e1sv\u00e1nyi anyagra n\u00e9zve a hivatalos, FEDIAF (Eur\u00f3pai Kis\u00e1llateldel-gy\u00e1rt\u00f3k Sz\u00f6vets\u00e9ge) \u00e1ltal meghat\u00e1rozott minimumk\u00f6vetelm\u00e9nyeknek. P\u00e9ld\u00e1ul a szel\u00e9n mennyis\u00e9ge minden esetben kevesebb volt a sz\u00fcks\u00e9ges szintn\u00e9l, m\u00edg k\u00e9t mint\u00e1ban a megengedettn\u00e9l magasabb \u00f3lom-szintet is kimutattak. Ezenfel\u00fcl sok esetben a kalcium, foszfor, r\u00e9z, cink, mang\u00e1n \u00e9s m\u00e1s \u00e1sv\u00e1nyi anyagok vagy t\u00fal alacsony, vagy t\u00fal magas mennyis\u00e9gben fordultak el\u0151, ami hossz\u00fa t\u00e1von eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1khoz vezethet a kuty\u00e1kn\u00e1l.<\/span><\/p>

A k\u00e9sz\u00edt\u0151k gyakran t\u00f6bbf\u00e9le feh\u00e9rjeforr\u00e1st haszn\u00e1lnak, de ez sem garancia a kiegyens\u00falyozott \u00f6sszet\u00e9telre, b\u00e1r az a trend figyelhet\u0151 meg, hogy a csak egyf\u00e9le feh\u00e9rjeforr\u00e1st tartalmaz\u00f3 verzi\u00f3k eset\u00e9ben t\u00f6bb \u00e1sv\u00e1nyi anyag mennyis\u00e9ge esett a javasolt beviteli tartom\u00e1nyon k\u00edv\u00fcl.<\/span><\/p>

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a tanulm\u00e1ny r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogy a nyers, el\u0151regy\u00e1rtott kutyaeledelek min\u0151s\u00e9g\u00e9nek ellen\u0151rz\u00e9se \u00e9s a gy\u00e1rt\u00f3i szab\u00e1lyoz\u00e1s jav\u00edt\u00e1sa kulcsfontoss\u00e1g\u00fa ahhoz, hogy a kis\u00e1llatok val\u00f3ban megfelel\u0151 \u00e9s biztons\u00e1gos \u00e9trendhez jussanak.\u00a0<\/em><\/span>L. Moravszki*, J. Krizs\u00e1n, \u00c1. Freiler-Nagy, B. Berlinger, Z. Elek, Zs. Wagenhoffer, O. Kutasi<\/em> (2025): Assessment of mineral adequacy in preprepared raw dog foods labeled as complete.<\/strong><\/em> Scientific Reports<\/em>, 15, 43447<\/a><\/span><\/td> <\/tr> <\/tbody> <\/table>
\"Image<\/td>

V\u00e1rhidi Zs\u00f3ka \u00e9s M\u00e1t\u00e9 Marietta<\/strong> doktoranduszok kutat\u00e1sa a magyarorsz\u00e1gi lovas \u00e1llatorvosi praxisok jelenlegi menedzsmentjellemz\u0151it \u00e9s j\u00f6v\u0151beli terveit vizsg\u00e1lta. A felm\u00e9r\u00e9s szerint ezekben a praxisokban jellemz\u0151en egy \u00e1llatorvos dolgozik, aki a l\u00f3 tart\u00e1si hely\u00e9n ny\u00fajt szolg\u00e1ltat\u00e1st, \u00e9s szinte kiz\u00e1r\u00f3lag lovakkal foglalkozik. A praxisvezet\u0151k t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e1r elv\u00e9gzett legal\u00e1bb egy szakir\u00e1ny\u00fa posztgradu\u00e1lis k\u00e9pz\u00e9st, \u00e9s sokan jelenleg is tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9sen vesznek r\u00e9szt, ami a folyamatos szakmai fejl\u0151d\u00e9s ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9get mutatja.<\/span><\/p>

A l\u00f3gy\u00f3gy\u00e1szat nagy beruh\u00e1z\u00e1si ig\u00e9ny\u0171, fizikailag \u00e9s ment\u00e1lisan is megterhel\u0151, valamint k\u00f6tetlen munkaid\u0151vel \u00e9s nagy t\u00e1vols\u00e1gokkal j\u00e1r\u00f3 szakter\u00fclet. Ez\u00e9rt a hat\u00e9kony praxismenedzsment, a munka \u00e9s mag\u00e1n\u00e9let egyens\u00faly\u00e1nak megteremt\u00e9se, valamint a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa \u00fczleti c\u00e9lok kidolgoz\u00e1sa kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a fenntarthat\u00f3s\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l. A kutat\u00e1s alapj\u00e1n a hazai lovas \u00e1llatorvosok nyitottak a fejl\u0151d\u00e9sre, ugyanakkor a v\u00e1llalkoz\u00f3i \u00e9s menedzsmentismeretek ter\u00e9n m\u00e9g jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gek rejlenek. M. Varga, M. M\u00e1t\u00e9, K. B\u00e1rdos, Zs. V\u00e1rhidi (2025). A magyarorsz\u00e1gi lovas \u00e1llatorvosi praxisok aktu\u00e1lis menedzsmentjellemz\u0151i.<\/strong> Magyar \u00c1llatorvosok Lapja (147) 295-308<\/a><\/em><\/span><\/td> <\/tr> <\/tbody> <\/table>
\"Vetsci<\/td> A tehenek szaporod\u00e1sbiol\u00f3giai eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a h\u00fcvely term\u00e9szetes bakt\u00e9riumfl\u00f3r\u00e1j\u00e1nak megismer\u00e9se. V\u00e1rhidi Zs\u00f3ka<\/strong> \u00e9s munkat\u00e1rsai tanulm\u00e1nyukban eg\u00e9szs\u00e9ges tejhaszn\u00fa tehenek vagin\u00e1j\u00e1ban el\u0151fordul\u00f3 bakt\u00e9riumfajokat azonos\u00edtottak, valamint megvizsg\u00e1lt\u00e1k ezek antibiotikum-\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. \u00d6sszesen 54 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bakt\u00e9riumfajt siker\u00fclt azonos\u00edtani. B\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny faj rezisztenciag\u00e9neket hordozott, a legt\u00f6bbj\u00fck \u00e9rz\u00e9keny maradt a vizsg\u00e1lt antibiotikumok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9re. Az eredm\u00e9nyek hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak a norm\u00e1l h\u00fcvelyfl\u00f3ra egyens\u00faly\u00e1nak fenntart\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 protokollok kidolgoz\u00e1s\u00e1hoz, valamint a felel\u0151s antibiotikum-haszn\u00e1lat el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a tejel\u0151 szarvasmarha-teny\u00e9szt\u00e9sben. Zs. V\u00e1rhidi , V. Jurkovich, P. S\u00e1torhelyi, B.Erd\u00e9lyi, O. Pal\u00f3cz, Gy. Csik\u00f3, Identification of Naturally Occurring Inhabitants of Vaginal Microbiota in Cows and Determination of Their Antibiotic Sensitivity <\/strong><\/em><\/span>Veterinary Sciences, 2025, 12, 423<\/a><\/em><\/span><\/td> <\/tr> <\/tbody> <\/table>
\"Fig<\/td> M\u00e1rton Rege Anna<\/strong> tanulm\u00e1ny\u00e1nak c\u00e9lja a Pap12-6 nev\u0171 antimikrobi\u00e1lis peptid (AMP) hat\u00e1sainak vizsg\u00e1lata volt csirkeeredet\u0171 ile\u00e1lis explantteny\u00e9szeteken, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az immunv\u00e1laszra \u00e9s az epiteli\u00e1lis integrit\u00e1sra. Az AMP-k \u00edg\u00e9retes alternat\u00edv\u00e1t jelenthetnek az antimikrobi\u00e1lis rezisztencia elleni k\u00fczdelemben<\/em>, mivel nemcsak k\u00f6zvetlen k\u00f3rokoz\u00f3ellenes hat\u00e1ssal b\u00edrnak, hanem a gazdaszervezet immunfolyamatait is befoly\u00e1solhatj\u00e1k. A Pap12-6 25 \u00e9s 50 \u00b5g\/ml-es koncentr\u00e1ci\u00f3ban, \u00f6nmag\u00e1ban \u00e9s gyullad\u00e1sos k\u00f6rnyezetben (Poly I:C jelenl\u00e9t\u00e9ben) ker\u00fclt alkalmaz\u00e1sra. Az eredm\u00e9nyek szerint a peptid nem cs\u00f6kkentette a sejtek \u00e9letk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, ami biztons\u00e1gos alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra utal. Immunmodul\u00e1ci\u00f3s szempontb\u00f3l a Pap12-6 n\u00f6velte az IL-2 \u00e9s IL-8 szintj\u00e9t, valamint cs\u00f6kkentette az IFN-\u03b3 termel\u0151d\u00e9s\u00e9t gyullad\u00e1sos k\u00f6rnyezetben. A b\u00e9lh\u00e1m integrit\u00e1s\u00e1t jelz\u0151 tight junction feh\u00e9rj\u00e9k k\u00f6z\u00fcl az occludin \u00e9s a claudin-3 expresszi\u00f3ja is fokoz\u00f3dott. A kutat\u00e1s eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n a Pap12-6 pozit\u00edv hat\u00e1ssal van a b\u00e9l immun\u00e1llapot\u00e1ra \u00e9s szerkezeti \u00e9ps\u00e9g\u00e9re, \u00edgy \u00edg\u00e9retes jel\u00f6lt lehet \u00faj baromfieg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00f3anyagok fejleszt\u00e9s\u00e9re. R.A. M\u00e1rton (2025) Poultry Science\u00a0<\/a><\/em><\/span>Volume 104, Issue 8,\u00a0August 2025, 105376<\/span><\/em><\/a><\/td> <\/tr> <\/tbody> <\/table>
\"\"<\/td> A dr\u00f3nok alkalmaz\u00e1sa egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6rben el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 \u00e9s \u00edgy egyre fontosabb\u00e1 is v\u00e1lik az \u00e1llattart\u00e1s \u00e9s az \u00e1llateg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy ter\u00fclet\u00e9n. Ezen \u00faj technol\u00f3gi\u00e1val \u00faj lehet\u0151s\u00e9gek ny\u00edlnak a gazd\u00e1lkod\u00f3k \u00e9s szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra. A technol\u00f3gia m\u00e1ra a mez\u0151gazdas\u00e1gban is elterjedt, egyre ink\u00e1bb el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclnek a haszon\u00e1llatokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 alkalmaz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek is. A dr\u00f3nokkal v\u00e9gzett megfigyel\u00e9s l\u00e9nyegesen gyors\u00edthatja \u00e9s k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konyabb\u00e1, illetve pontosabb\u00e1 teheti az adatgy\u0171jt\u00e9s, ez\u00e1ltal hozz\u00e1j\u00e1rulva prec\u00edzebb k\u00e9s\u0151bbi adatelemz\u00e9si folyamatokhoz. Az alaposabb elemz\u00e9st k\u00f6vet\u0151en kapott eredm\u00e9nyek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val pedig az \u00e1llatj\u00f3ll\u00e9t \u00e9s a gazdas\u00e1gok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9se is el\u00e9rhet\u0151. Az egyik leg\u00edg\u00e9retesebb alkalmaz\u00e1si ter\u00fclet a legeltet\u00e9s \u00e9s az \u00e1llatok, els\u0151sorban juhok terel\u00e9se. Kutat\u00e1sok szerint juhok eset\u00e9ben megfelel\u0151en kiv\u00e1lasztott hanghat\u00e1sokkal \u00e9s rep\u00fcl\u00e9si magass\u00e1ggal, illetve ir\u00e1nnyal az \u00e1llom\u00e1ny hat\u00e9konyan terelhet\u0151 dr\u00f3nok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel is. A dr\u00f3nok a legel\u0151k \u00e1llapot\u00e1t is folyamatosan nyomon k\u00f6vethet\u0151, seg\u00edtve a legel\u0151k fenntarthat\u00f3 haszn\u00e1lat\u00e1t. A dr\u00f3nok \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia kombin\u00e1ci\u00f3ja lehet\u0151s\u00e9get teremtett az extenz\u00edv k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt tartott haszon\u00e1llatok azonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, viselked\u00e9s\u00fck elemz\u00e9s\u00e9re \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapotuk megfigyel\u00e9s\u00e9re egyar\u00e1nt. Dr. Farkas M\u00e1t\u00e9<\/strong> doktorandusz \u00f6sszefoglal\u00f3 cikk\u00e9ben bemutatja szerz\u0151t\u00e1rsaival, hogyan <\/span>forradalmas\u00edthatj\u00e1k a dr\u00f3nok az \u00e1llattart\u00e1st \u00e9s az \u00e9lelmiszer-termel\u00e9st, n\u00f6velve a hat\u00e9konys\u00e1got \u00e9s jav\u00edtva az \u00e1llatj\u00f3l\u00e9tet. B\u00e1r m\u00e9g sz\u00e1mos kih\u00edv\u00e1s \u00e1ll a technol\u00f3gia el\u0151tt, a fejl\u0151d\u0151 megold\u00e1sok \u00e9s az egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 alkalmaz\u00e1sok arra utalnak, hogy a dr\u00f3nok a j\u00f6v\u0151ben elengedhetetlen eszk\u00f6z\u00f6kk\u00e9 v\u00e1lnak a modern mez\u0151gazdas\u00e1gban. <\/span>Farkas M\u00e1t\u00e9*, J\u00f3\u017awiak \u00c1kos, S\u00fcth Mikl\u00f3s, A dr\u00f3nok alkalmaz\u00e1sa az \u00e1llattart\u00e1s \u00e9s az \u00e1llateg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy ter\u00fclet\u00e9n<\/strong> Szisztematikus szakirodalmi \u00e1ttekint\u00e9s MAGYAR \u00c1LLATORVOSOK LAPJA | 2025 (2) 81-94<\/a><\/span><\/em><\/td> <\/tr> <\/tbody> <\/table>

 <\/p>

\"\"<\/td>

Surj\u00e1n Andr\u00e1s,<\/strong> Az \u00c1TE doktorandusz\u00e1nak t\u00e1rs-szerz\u0151s\u00e9g\u00e9vel megjelent publik\u00e1ci\u00f3ban a Magyarorsz\u00e1gon szabadon \u00e9l\u0151 patk\u00e1nyokban el\u0151fordul\u00f3 DNS-v\u00edrusok kimutat\u00e1s\u00e1t\u00a0 \u00e9s jellemz\u00e9s\u00e9t mutatja be. A patk\u00e1nyok vil\u00e1gszerte elterjedt k\u00e1rtev\u0151k. Az \u00e1llatok k\u00f6z\u00fcl a legsikeresebben urbaniz\u00e1l\u00f3dtak \u00e9s igazoltan hordoz\u00f3i sz\u00e1mos \u00e1llatr\u00f3l emberre terjed\u0151 betegs\u00e9gnek. Ennek ellen\u00e9re az \u00e1ltaluk hordozott v\u00edrusok sokf\u00e9les\u00e9ge m\u00e9g nem teljesen ismert, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a DNS-v\u00edrusokra. Kutat\u00e1sa r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogy a patk\u00e1nyok sokf\u00e9le DNS-v\u00edrust hordozhatnak, k\u00f6zt\u00fck olyanokat, amelyeket kor\u00e1bban m\u00e9g nem azonos\u00edtottak. Ezek a v\u00edrusok lehetnek emberi, vagy \u00e1llatr\u00f3l emberre terjed\u0151 v\u00edrusok is. Ez\u00e9rt is fontos tov\u00e1bbi kutat\u00e1sokat v\u00e9gezni a kock\u00e1zatok pontos felm\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. A patk\u00e1nyok v\u00edrus-hordoz\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9se seg\u00edthet az \u00fajonnan megjelen\u0151 fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek felismer\u00e9s\u00e9ben \u00e9s nyomonk\u00f6vet\u00e9s\u00e9ben. A patk\u00e1nyokban el\u0151fordul\u00f3 v\u00edrusok r\u00e9szletesebb felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9re, illetve azok eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1sainak jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re azonban tov\u00e1bbi kutat\u00e1sok sz\u00fcks\u00e9gesek. Vidovszky, M. Z., Surj\u00e1n, A., F\u00f6ldv\u00e1ri, G., & Egyed, L.<\/em> (2024). Detection of DNA Viruses in Free-Ranging Rat Populations in Hungary<\/strong><\/em>. Viruses, 16(12), 1948<\/a><\/span><\/td> <\/tr> <\/tbody> <\/table>

<\/p>

\"\"Dr. Farkas M\u00e1t\u00e9<\/span><\/strong>, az \u00c9lelmiszerl\u00e1nc Tudom\u00e1nyi Int\u00e9zet doktorandusza\u00a0magyarorsz\u00e1gi nagyl\u00e9tsz\u00e1m\u00fa baromfitart\u00f3 telepek j\u00e1rv\u00e1nyv\u00e9delmi \u00e1llapot\u00e1nak felm\u00e9r\u00e9s\u00e9t v\u00e9gezte, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a zoonotikus pontenci\u00e1llal is b\u00edr\u00f3 mad\u00e1rinfluenza-j\u00e1rv\u00e1nykit\u00f6r\u00e9sek \u00e9s a j\u00e1rv\u00e1nyv\u00e9delmi int\u00e9zked\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre.\u00a0A kutat\u00e1s r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott, hogy a j\u00e1rv\u00e1nyv\u00e9delem szintje k\u00f6zvetlen hat\u00e1ssal van a mad\u00e1rinfluenza-kit\u00f6r\u00e9sek gyakoris\u00e1g\u00e1ra. A jobb j\u00e1rv\u00e1nyv\u00e9delmi gyakorlatokkal rendelkez\u0151 telepek ritk\u00e1bban \u00e9rintettek j\u00e1rv\u00e1nykit\u00f6r\u00e9sekben. A rendszeres audit\u00e1l\u00e1s nemcsak az aktu\u00e1lis j\u00e1rv\u00e1nyv\u00e9delmi helyzet jav\u00edt\u00e1s\u00e1t seg\u00edti el\u0151, hanem a gazd\u00e1lkod\u00f3k j\u00e1rv\u00e1nyv\u00e9delmi szeml\u00e9let\u00e9t is form\u00e1lja.\u00a0<\/em><\/span>M. Farkas,bL. K\u00f6nyves, Sz. Csorba,bZs. Farkas, \u00c1. J\u00f3zwi\u00e1k, M. S\u00fcth, L. Kov\u00e1cs, \u00a0Magyar \u00c1llatorvosok Lapja\u00a0\u00a02024 (12) 723-742<\/a><\/span><\/em><\/p>

<\/p>

 <\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Doktoranduszaink legfrisebb tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyei Kapiller M\u00e1ty\u00e1s, az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem Anat\u00f3miai \u00e9s Sz\u00f6vettani Tansz\u00e9k\u00e9nek PhD-hallgat\u00f3ja nemr\u00e9g publik\u00e1lta kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeit a Brain Structure and Function nemzetk\u00f6zi foly\u00f3iratban. A tanulm\u00e1ny azt vizsg\u00e1lja, hogy a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1ssal bevitt frukt\u00f3z mik\u00e9nt befoly\u00e1solja a hippokampusz \u2013 a tanul\u00e1s\u00e9rt \u00e9s mem\u00f3ri\u00e1\u00e9rt felel\u0151s agyter\u00fclet \u2013 szinaptikus ultrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1t. Kvantitat\u00edv elektronmikroszk\u00f3pos vizsg\u00e1latokkal kimutatt\u00e1k, hogy r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa<\/p>\n","protected":false},"author":5394,"featured_media":0,"parent":735,"menu_order":26,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-105792","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/105792","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5394"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=105792"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/105792\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":206628,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/105792\/revisions\/206628"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/735"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=105792"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=105792"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=105792"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}