A t\u00e1gy c\u00e9lja az \u00e9desv\u00edzi \u00e9l\u0151l\u00e9nyekr\u0151l \u00e9s v\u00edzi \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 ismereteink rendszer\u00e9nek bemutat\u00e1sa, alapozva a biol\u00f3gia BSc k\u00e9pz\u00e9s keret\u00e9ben megszerzett fizikai \u00e9s k\u00e9miai, biol\u00f3giai, rendszertani \u00e9s \u00f6kol\u00f3giai ismeretanyagra. F\u0151bb fejezetei:
A hidrobiol\u00f3gia fogalma, t\u00e1rgyk\u00f6re; Hidroszf\u00e9ra, hidrol\u00f3giai ciklus, glob\u00e1lis v\u00edzh\u00e1ztart\u00e1s; A v\u00edz, mint anyag (fizikai jellemz\u0151k); Az \u00e9desvizek feloszt\u00e1sa, keletkez\u00e9s, morfol\u00f3gia: \u00e1ll\u00f3 \u00e9s foly\u00f3vizek (tavak, foly\u00f3k, felsz\u00ednalatti vizek); Az \u00e9desvizek optikai tulajdons\u00e1gai, h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti viszonyok, v\u00edzmozg\u00e1sok (\u00e1raml\u00e1sok); Az \u00e9desvizek k\u00e9miai tulajdons\u00e1gai (oldott s\u00f3k – ion\u00f6sszet\u00e9tel, oldott oxig\u00e9n, szervetlen sz\u00e9n – karbon\u00e1t ciklus, pH, vezet\u0151k\u00e9pess\u00e9g, redoxpotenci\u00e1l, szerves anyagok); Elemk\u00f6rforg\u00e1sok: nitrog\u00e9n, foszfor, esszenci\u00e1lis elemek (vas, k\u00e9n, szilicium); Tavak \u00e9s foly\u00f3k \u00e9l\u0151vil\u00e1ga: \u00e9l\u0151helyek, \u00e9lett\u00e1jak \u00e9s \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek (plankton, nekton, benton, \u00e9l\u0151bevonat); A szerves sz\u00e9n, szerves anyag, detritusz; A v\u00edzi \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k szerkezete \u00e9s termel\u00e9se, produktivit\u00e1sa (termel\u00e9s, fogyaszt\u00e1s, lebont\u00e1s); T\u00e1pl\u00e1l\u00e9kh\u00e1l\u00f3zatok (anyag \u00e9s energia forgalom); \u00d6kol\u00f3giai v\u00edzmin\u0151s\u00e9g \u00e9s v\u00edzmin\u0151s\u00edt\u00e9s (halobit\u00e1s, trofit\u00e1s, szaprobit\u00e1s, toxicit\u00e1s); V\u00edzszennyez\u00e9s, toxikus elemek akkumul\u00e1ci\u00f3ja; Biol\u00f3giai indik\u00e1ci\u00f3, biomonitoroz\u00e1s.\u00a0<\/p>
K\u00f6telez\u0151 irodalom:<\/p>
D\u00e9vai Gy. – Nagy S. – Wittner I. – Aradi Cs. – Csabai Z. – T\u00f3th A. 2001. A v\u00edzi \u00e9s a vizes \u00e9l\u0151helyek saj\u00e1toss\u00e1gai \u00e9s tipol\u00f3gi\u00e1ja. pp. 11-74. In.: B\u0151hm A. – Szab\u00f3 M. (szerk.) Vizes \u00e9l\u0151helyek: a term\u00e9szeti \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet kapcsolata. \u2013 TEMPUS, Budapest, 248. pp.<\/p>
Felf\u00f6ldy L. 1981. A vizek k\u00f6rnyezettana. \u00c1ltal\u00e1nos hidrobiol\u00f3gia. \u2013 Mez\u0151gazdas\u00e1gi Kiad\u00f3, Budapest, 290. pp.<\/p>
Padis\u00e1k J. 2005. \u00c1ltal\u00e1nos limnol\u00f3gia. (egyetemi tank\u00f6nyv) \u2013 ELTE E\u00f6tv\u00f6s Kiad\u00f3, Budapest, 310. pp.<\/p>
Sebesty\u00e9n O. 1963. Bevezet\u00e9s a limnol\u00f3gi\u00e1ba. A belvizek \u00e9let\u00e9r\u0151l. \u2013\u00a0\u00a0\u00a0 \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, Budapest, 235. pp.<\/p>
Szil\u00e1gyi F. – Orb\u00e1n V. 2007. Alkalmazott hidrobiol\u00f3gia. \u2013 Magyar V\u00edzik\u00f6zm\u0171 Sz\u00f6vets\u00e9g, Budapest, 624. pp.<\/p>
<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A t\u00e1gy c\u00e9lja az \u00e9desv\u00edzi \u00e9l\u0151l\u00e9nyekr\u0151l \u00e9s v\u00edzi \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 ismereteink rendszer\u00e9nek bemutat\u00e1sa, alapozva a biol\u00f3gia BSc k\u00e9pz\u00e9s keret\u00e9ben megszerzett fizikai \u00e9s k\u00e9miai, biol\u00f3giai, rendszertani \u00e9s \u00f6kol\u00f3giai ismeretanyagra. F\u0151bb fejezetei: A hidrobiol\u00f3gia fogalma, t\u00e1rgyk\u00f6re; Hidroszf\u00e9ra, hidrol\u00f3giai ciklus, glob\u00e1lis v\u00edzh\u00e1ztart\u00e1s; A v\u00edz, mint anyag (fizikai jellemz\u0151k); Az \u00e9desvizek feloszt\u00e1sa, keletkez\u00e9s, morfol\u00f3gia: \u00e1ll\u00f3 \u00e9s foly\u00f3vizek (tavak, foly\u00f3k,<\/p>\n","protected":false},"author":3837,"featured_media":0,"parent":677,"menu_order":164,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-10823","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/10823","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3837"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10823"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/10823\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/677"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10823"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10823"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10823"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}