Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben megszaporodott a ragadoz\u00f3 madarak sz\u00e1nd\u00e9kos m\u00e9rgez\u00e9se, mely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a ritka, v\u00e9dett \u00e9s vesz\u00e9lyeztetett sasok, a parlagi sas \u00e9s a r\u00e9ti sas \u00e1llom\u00e1nyokat vesz\u00e9lyezteti. J\u00f3l szeml\u00e9lteti ezt, a m\u00e9rgez\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1nak bek\u00f6vetkezett nagyfok\u00fa emelked\u00e9se a kor\u00e1bbi \u00e9vben: pl. 2007-ben t\u00f6bb m\u00e9rgez\u00e9s jelentkezetett, mint az ut\u00f3bbi 10 \u00e9vben \u00f6sszesen, \u00e9s 2008. els\u0151 negyed\u00e9v\u00e9ben az esetek sz\u00e1ma m\u00e1r meghaladta a 2007-es m\u00e9rt\u00e9ket. A vadgazd\u00e1lkod\u00e1si szempontb\u00f3l nem k\u00edv\u00e1natos, \u00fagynevezett sz\u00e1rnyas \u00e9s sz\u0151rm\u00e9s k\u00e1rtev\u0151k, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a r\u00f3ka, dolm\u00e1nyos varj\u00fa, szarka visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1ra illeg\u00e1lisan kihelyezett m\u00e9rgezett csal\u00e9tkekb\u0151l v\u00e9dett \u00e1llatok, \u00e9s m\u00e1s vad\u00e1szhat\u00f3 fajok, mint a f\u00e1c\u00e1n, t\u0151k\u00e9s r\u00e9ce, ny\u00fal, vaddiszn\u00f3, \u0151z, d\u00e1m, g\u00edmszarvas is felvehetik a m\u00e9rget, amely a m\u00e9rgezett \u00e1llatok hum\u00e1n fogyaszt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n \u00e9lelmiszer-biztons\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 is lehet, ragadoz\u00f3 \u00e1llatok eset\u00e9ben pedig m\u00e1sodlagos m\u00e9rgez\u00e9st okozhat. A vadmadarak \u00e9s egy\u00e9b fajok v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben modell vizsg\u00e1latokat v\u00e9gz\u00fcnk brojlercsirk\u00e9ben, illetve m\u00e1s modell\u00e1llaton annak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra, hogy a szublet\u00e1lis mennyis\u00e9gben felvett peszticidek milyen potenci\u00e1lis vesz\u00e9lyforr\u00e1st jelentenek a fokozottan v\u00e9dett \u00e9s v\u00e9dett mad\u00e1rfajokra, \u00e9s egy\u00e9b \u00e1llatfajokra, illetve a hum\u00e1n fogyaszt\u00f3ra n\u00e9zve.
Kor\u00e1bbi vizsg\u00e1latunkban egy karbofur\u00e1n-tartalm\u00fa peszticid (Chinofur 40 FW talajfert\u0151tlen\u00edt\u0151 \u00e9s cs\u00e1v\u00e1z\u00f3szer) k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi \u00e9s k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi vonatkoz\u00e1sait tanulm\u00e1nyoztuk. Brojlercsirk\u00e9ket kezelt\u00fcnk per os szond\u00e1n \u00e1t a karbofur\u00e1n szublet\u00e1lis mennyis\u00e9g\u00e9vel (2,5 mg\/ttkg), majd folyamatosan figyelt\u00fck a klinikai t\u00fcneteket, \u00e9s g\u00e1zkromatogr\u00e1fi\u00e1s m\u00f3dszerrel meghat\u00e1roztuk a 30, illetve 90 perccel a m\u00e9rgez\u00e9s ut\u00e1n vett v\u00e9r-, m\u00e1j, mellizom \u00e9s combizom mint\u00e1k, valamint a gyomortartalom karbofur\u00e1n koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. A k\u00eds\u00e9rlet eredm\u00e9nyek\u00e9nt meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3 volt, hogy a term\u00e9szetben szublet\u00e1lis mennyis\u00e9gben felvett karbofur\u00e1n hat\u00e1s\u00e1ra, f\u00e9l-m\u00e1sf\u00e9l \u00f3r\u00e1val a m\u00e9reg felv\u00e9tele ut\u00e1n s\u00falyos klinikai t\u00fcnetek n\u00e9lk\u00fcl is a mellizomzatban az \u00e9lelmez\u00e9s-eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9ken fel\u00fcli karbofur\u00e1n tartalom fordulhat el\u0151, mely k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szempontb\u00f3l agg\u00e1lyos. A mellizomzatban \u00e9s a gyomortartalomban m\u00e9rt karbofur\u00e1n mennyis\u00e9ge lehet\u0151s\u00e9get teremt a v\u00e9dett \u00e9s nem v\u00e9dett ragadoz\u00f3 \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyev\u0151 madarak, \u00e9s m\u00e1s vadon \u00e9l\u0151 \u00e1llatok m\u00e1sodlagos m\u00e9rgez\u00e9s\u00e9re, \u00edgy jelent\u0151s \u00f6kotoxikol\u00f3giai hat\u00e1sa van.
Tervezz\u00fck tov\u00e1bbi vegy\u00fcletek \u00e9s k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek ilyen ir\u00e1ny\u00fa vizsg\u00e1lat\u00e1t.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben megszaporodott a ragadoz\u00f3 madarak sz\u00e1nd\u00e9kos m\u00e9rgez\u00e9se, mely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a ritka, v\u00e9dett \u00e9s vesz\u00e9lyeztetett sasok, a parlagi sas \u00e9s a r\u00e9ti sas \u00e1llom\u00e1nyokat vesz\u00e9lyezteti. J\u00f3l szeml\u00e9lteti ezt, a m\u00e9rgez\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1nak bek\u00f6vetkezett nagyfok\u00fa emelked\u00e9se a kor\u00e1bbi \u00e9vben: pl. 2007-ben t\u00f6bb m\u00e9rgez\u00e9s jelentkezetett, mint az ut\u00f3bbi 10 \u00e9vben \u00f6sszesen, \u00e9s 2008. els\u0151 negyed\u00e9v\u00e9ben az esetek<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":874,"menu_order":154,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-11353","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/11353","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11353"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/11353\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/874"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11353"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11353"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11353"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}