HÍDF\u0150S NITROGÉN-TARTALMÚ HETEROCIKLUSOK ÚJSZER\u0170 SZINTÉZISE<\/p>
Kutatási terv
1. Bevezetés<\/p>
A pirrolizidin-, indolizidin- és kinolizidin-vázas alkaloidok az él\u0151világ rendkívül változatos egyedeiben (gombák, rovarok, kétélt\u0171ek, növények) fordulnak el\u0151, és élettani hatásuk is nagyon sokféle. Egyesek rovarok védekez\u0151 anyagai, míg mások, így pl. a nyílméregbékák b\u0151rváladéban termel\u0151d\u0151 alkil-indolizidinek rendkívül mérgez\u0151 hatásúak. A polihidroxi-indolizidinek az AIDS-terápiában remélt gyógyászati alkalmazhatóságuk, míg a bizonyos lepkékb\u0151l izolált egyszer\u0171 hidroxi-formil-pirrolizidinek feromonhatásuk miatt keltettek különös figyelmet.
Ezek a rendkívül változatos szerkezet\u0171 természetes anyagok, valamint az ezekkel rokon, nitrogénatomjukat hídf\u0151s helyzetben tartalmazó heterociklusok és szubsztituált származékaik a molekulaszerkezet-kutatással és a szintetikus szerves kémiával foglalkozók számára is igényes feladatot, ill. célkit\u0171zést jelentenek. Átfogó megismerésüket nemcsak kiemelked\u0151 biológiai hatásosságuk és környezet-toxikológiai szempontok indokolják, hanem az a tény is, hogy számos képvisel\u0151jük rendkívül csekély koncentrációban fordul el\u0151 a természetben (pl. egyes indolizidin-vázas toxinok Dendrobates fajokban). Ezért alapos kémiai és hatástani tanulmányozásuk komoly nehézségekbe ütközik, s\u0151t gyakran lehetetlennek is bizonyul. Ezzel is magyarázható, hogy a szóban forgó vegyületek kutatása az elmúlt néhány évben különösen megélénkült, amelyet az ezzel kapcsolatos tudományos közlemények jelent\u0151sen emelked\u0151 száma egyértelm\u0171en jelez. Tervezett kutatásainkat a fenti vegyülettípusok szintézisére és szerkezeteik felderítésére kívánjuk összpontosítani.<\/p>
2. A kutatási terv célkit\u0171zései és várható eredményei<\/p>
A projekt célja olyan új és hatékony szintézis-módszerek kifejlesztése, amelyek<\/p>
– egyszer\u0171, könnyen hozzáférhet\u0151 anyagokból, néhány lépésben és kell\u0151 mennyiségben eredményezik a pirrolizidin, indolizidin, kinolizidin és benzokinolizidin alapvázakat tartalmazó új molekulákat,
– primer termékei természetes molekulákká alakíthatók, ill. új, gyógyszerkémiai szempontból feltétlenül figyelmet érdeml\u0151 analógok szintézisét teszik lehet\u0151vé, valamint
– a korábbi munkákban eredményesen alkalmazott intermedierekben els\u0151sorban az un. push-pull alkénekben (elektronszívó csoportot tartalmazó enaminok) rejl\u0151 szintetikus potenciál további kiaknázását, így új heterociklusos és nem-gy\u0171r\u0171s enaminok el\u0151állítását, és ezekb\u0151l kiindulva új heterociklusos alapvázak felépítését és számos új molekula el\u0151állítását teszik lehet\u0151vé.
A tervezett munka várható eredményei jelent\u0151sen gazdagíthatják a természetes anyagok kémiáját, és gyakorlati hasznosíthatóságot ígérnek a gyógyszerkémia területén is.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
HÍDF\u0150S NITROGÉN-TARTALMÚ HETEROCIKLUSOK ÚJSZER\u0170 SZINTÉZISE Kutatási terv 1. Bevezetés A pirrolizidin-, indolizidin- és kinolizidin-vázas alkaloidok az él\u0151világ rendkívül változatos egyedeiben (gombák, rovarok, kétélt\u0171ek, növények) fordulnak el\u0151, és élettani hatásuk is nagyon sokféle. Egyesek rovarok védekez\u0151 anyagai, míg mások, így pl. a nyílméregbékák b\u0151rváladéban termel\u0151d\u0151 alkil-indolizidinek rendkívül mérgez\u0151 hatásúak. A polihidroxi-indolizidinek az AIDS-terápiában remélt gyógyászati alkalmazhatóságuk,<\/p>\n","protected":false},"author":6022,"featured_media":0,"parent":874,"menu_order":154,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-11355","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/11355","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/6022"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11355"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/11355\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/874"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11355"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11355"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11355"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}