{"id":14350,"date":"1970-01-01T01:00:00","date_gmt":"1970-01-01T00:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/univet.hu\/egyetem\/szervezeti-egysegek\/szuleszeti-es-szaporodasbiologiai-tanszek-es-klinika\/szolgaltatasok\/tanacsok-allattartoknak\/a-kutya-vemhessege\/"},"modified":"2018-09-07T15:47:34","modified_gmt":"2018-09-07T13:47:34","slug":"a-kutya-vemhessege","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/egyetem\/szervezeti-egysegek\/szuleszeti-es-szaporodasbiologiai-tanszek-es-klinika\/szolgaltatasok\/tanacsok-allattartoknak\/a-kutya-vemhessege\/","title":{"rendered":"A kutya vemhess\u00e9ge"},"content":{"rendered":"

Élettani háttere<\/strong><\/p>

A petefészken fejl\u0151d\u0151 tüsz\u0151k ivarzáskor fölrepednek és kiszabadul bel\u0151lük a petesejt, ez a peteleválás (ovuláció). A levált petesejtek vagy oocyták a petevezet\u0151be sodródva 24-72 óra alatt további érési folyamaton mennek keresztül, amíg elérik a megtermékenyüléshez (fertilizáció) szükséges állapotukat. Életképességük átlagosan 2-4 nap. A megtermékenyülés, valamint az els\u0151 osztódások a petevezet\u0151ben mennek végbe, majd az embriók 32- ill. 64-sejtes szedercsíra (morula) stádiumban jutnak le a méhbe. A méh üregében az embriók tovább osztódva még néhány napig szabadon vándorolnak, miel\u0151tt megtapadnak a méhfalon (beágyazódás). Ezután megkezd\u0151dik a magzatburkok és a placenta kialakulása, fejl\u0151dése. A magzati élet végén, az 50-55. nap körül indul meg a tüd\u0151 érése, ami azonban csak a születés után, a légzés megindulásával fejez\u0151dik be. Húsev\u0151kben az anyai és magzati vérkeringés kevéssé különül el, mert a méhfal ereinek bels\u0151 sejtrétege közvetlenül kapcsolódik a magzatburokhoz és emiatt a vemhesség idején számos gyógyszer, fert\u0151zés szinte változatlanul jut át az anyából a magzatba. Elléskor a méhfalról leváló placenta következtében a "csupaszon" maradó erekb\u0151l vér lép ki, ami a magzatvíz jellegzetes zöld (macskában sárgás) elszínez\u0151dését okozza.<\/p>

A petefészken fölrepedt tüsz\u0151k helyén sárgatestek fejl\u0151dnek, amelyek a vemhesség fenntartásban fontos szerepet játszó sárgatesthormont vagy progeszteront (P4) termelik. A P4 két ivarzás közti alapértéke 0.5-1 ng\/ml, amely az ovuláció után rohamosan növekszik és 10-15 nappal kés\u0151bb akár az 50-90 ng\/ml csúcsértéket is elérheti. A sárgatest elégtelensége a 30. vemhességi nap el\u0151tt a P4 koncentráció csökkenéséhez és nem látható embriófelszívódáshoz, a 30. nap után vetéléshez vezet. A várható ellés el\u0151tt 10-15 nappal a P4 mennyisége fokozatosan kevesbedik, majd az ellést 36 \u0096 48 órával megel\u0151z\u0151en hirtelen 2 ng\/ml-re csökken.<\/p>

A szaporodásban jelent\u0151s szerepet játszó másik anyag a tüsz\u0151hormon vagy ösztrogén, amelynek magas szintje az ivarzás kezdetén okozza a tüzelés küls\u0151 tüneteit. A tüsz\u0151repedést követ\u0151en azonban szintje lecsökken és a vemhesség végéig alacsony marad, és csak az ellést megel\u0151z\u0151en emelkedik ismét, ezáltal el\u0151készítve a szül\u0151utat az ellésre, az eml\u0151ket a tejelválasztásra. A tejelválasztás megindulásáért közvetlenül egy másik hormon, a prolaktin felel\u0151s, amelynek koncentrációja a vemhesség második harmadától kezdve fokozatosan emelkedik és az ellést megel\u0151z\u0151en kiváltja a tejelválasztást.<\/p>

A vemhesség megállapítása<\/strong><\/p>

Kis test\u0171, laza hasfalú állatok vemhessége már a 20\u009630. nap között kitapintható. A vemhes méh elkülönítése a többi has\u0171ri szervt\u0151l azonban az állat ellenszegülése, telt belek vagy húgyhólyag esetén meglehet\u0151sen nehéz lehet. A vemhesség 50. napja után már nemcsak a méh, hanem a magzatok vagy magzati testrészek is tapinthatók.<\/p>

Röntgenvizsgálattal a vemhesség csak a csontosodás megindulása után (42-45. naptól) diagnosztizálható egyértelm\u0171en, de az ultrahangkészülékek széles kör\u0171 elterjedése és a magzati sugárártalom veszélye miatt kevésbé használatos.<\/p>

Bár a vemhesség fenntartásáért a progeszteron hormon felel\u0151s, szintje a fogamzott és nem fogamzott (álvemhes, lásd kés\u0151bb) egyedeknél nem különbözik lényegesen, ezért nem alkalmas a vemhesség kimutatására. Ezzel szemben a placenta által termelt relaxin vemhesség-specifikus hormon, vagyis vemhes állatokban jelent\u0151sen magasabb, mint nem vemheseknél, ezért a 24-28. nap között jó eredménnyel használható a vemhesség diagnosztizálására. Kereskedelmi forgalomban már kapható relaxin meghatározásra alkalmas gyorsteszt, ami az ovuláció után 17-25 nappal már megbízható eredményt ad.<\/p>

A jelent\u0151s technikai fejl\u0151dés és a csökken\u0151 ár az utóbbi években egyre elterjedtebbé teszi a valós idej\u0171 ultrahang készülékeket a vemhességi rutindiagnosztikában. Gyakorlott vizsgáló jó min\u0151ség\u0171 készülékkel már a 21. napon diagnosztizálni tudja a vemhességet a beágyazódott petesejt körül kialakuló méhfal megvastagodás és folyadék felhalmozódás alapján, azonban a negatív vizsgálati lelet ilyen korai id\u0151szakban még nem zárja ki a vemhességet. A vemhesség 25-27. napján viszont már elkülöníthet\u0151 a magzati szívverés és a 34-36. naptól a magzati mozgások is. A 38-40. napon láthatóvá válik a húgyhólyag, a gyomor, s\u0151t a szem is. A vemhesség korára a magzat fejlettségéb\u0151l és a magzatvíz mennyiségéb\u0151l következtethetünk.<\/p>

Gondoskodás a vemhes kutyáról<\/strong><\/p>

Emberek esetében is gyakori tévhit, miszerint a várandós anyának "kett\u0151 helyett kell ennie". Ezzel szemben vemhességük els\u0151 két harmadában a kutyáknál semmiféle többlet energiabevitelre nincs szükség. Különösen oda kell figyelni a robosztusabb, hízásra hajlamosabb fajták táplálására, hiszen a korai vemhesség alatt fölszedett túlsúly a kés\u0151bbiekben tovább halmozódik és ellési komplikációkhoz vezethet. Mindössze az utolsó harmadban lesz annyira er\u0151teljes a kölykök növekedése, hogy az anyakutya napi egyszeri étkezéssel már nem képes elegend\u0151 táplálékot fölvenni. Ennek oka nemcsak a rohamosan fejl\u0151d\u0151 magzatok növekv\u0151 táplálóanyag-igényében, hanem a vemhes méh által összenyomott gyomor korlátozott befogadóképességében is keresend\u0151. Tartós energiahiány esetén az anyakutya anyagcseréje kedvez\u0151tlen irányba változik, mérgez\u0151 anyagok halmozódnak fel a vérében és kómaszer\u0171 állapotba kerülhet (vemhességi toxikózis). Ezért az utolsó három héten naponta többször is adjunk enni a szukának, lehet\u0151ség szerint jól hasznosuló, magas energiatartalmú vemhességi kutyatápot. Nincs szükség tehát emelt tápanyagbevitelre a vemhesség els\u0151 két harmadában, s\u0151t kifejezetten helytelen, ha túlzott gondoskodásból a szoptató állatok részére szolgáló, kalciummal dúsított tápot, illetve magas fehérjetartalmú kölyöktápot adunk! Az el\u0151rehaladottan vemhes szukával ne végeztessünk túlzottan kimerít\u0151 feladatokat, de rendszeresen sétáltassuk és engedjük mozogni.<\/p>

Az esedékes véd\u0151oltások beadásánál és féreghajtásnál gondolni kell arra, hogy a szerek a placentán átjutva bekerülnek a fejl\u0151d\u0151 magzat szervezetébe. Ezért féreghajtásra vagy bármely más kezelésre csak olyan készítmények alkalmazhatók, ahol a gyártó kifejezetten megengedi a vemhesség idején történ\u0151 használatot. Korábbi ajánlásokkal ellentétben a vemhesség idején semmilyen véd\u0151oltás beadása nem javasolt, mivel a vakcinázás véd\u0151 hatása elmarad a magzatelhalás és vetélés veszélye mellett. Vemhes állatoknál kizárólag elölt vírusos vakcinák alkalmazhatók, ezen termékek száma azonban igen sz\u0171k és rendszeresen oltott kutyáknál használatuk indokolatlan.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Élettani háttere A petefészken fejl\u0151d\u0151 tüsz\u0151k ivarzáskor fölrepednek és kiszabadul bel\u0151lük a petesejt, ez a peteleválás (ovuláció). A levált petesejtek vagy oocyták a petevezet\u0151be sodródva 24-72 óra alatt további érési folyamaton mennek keresztül, amíg elérik a megtermékenyüléshez (fertilizáció) szükséges állapotukat. Életképességük átlagosan 2-4 nap. A megtermékenyülés, valamint az els\u0151 osztódások a petevezet\u0151ben mennek végbe, majd<\/p>\n","protected":false},"author":3837,"featured_media":0,"parent":14342,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-14350","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/14350","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3837"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=14350"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/14350\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/14342"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=14350"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=14350"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=14350"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}