Aut\u00f6kofiziol\u00f3gia. Egyed- versus \u00e1llom\u00e1nyfiziol\u00f3giai viselked\u00e9s. Popul\u00e1ci\u00f3-fiziol\u00f3gia. Popul\u00e1ci\u00f3egy\u00fcttesek fiziol\u00f3gi\u00e1ja. Sz\u00fcnfiziol\u00f3gia: a n\u00f6v\u00e9nyk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek eg\u00e9sz\u00e9nek fiziol\u00f3giai m\u0171k\u00f6d\u00e9se. N\u00f6v\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti interakci\u00f3k fiziol\u00f3gi\u00e1ja. Az \u00f6kol\u00f3giai niche fiziol\u00f3gi\u00e1ja. A szukcesszi\u00f3 \u00e9s degrad\u00e1ci\u00f3 fiziol\u00f3gi\u00e1ja. T\u00e1rsul\u00e1sok diverzit\u00e1sa, produkci\u00f3ja, fiziol\u00f3gi\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek \u00e9s ezek kapcsolata a ?forr\u00e1sokkal?. N\u00f6v\u00e9nyk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek fiziol\u00f3giai folymatainak t\u00e9rbeli l\u00e9pt\u00e9kf\u00fcgg\u00e9se. A m\u0171k\u00f6d\u00e9s-fiziol\u00f3giai szimult\u00e1neizmus. F\u00e1tlan n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok fiziol\u00f3giai m\u0171k\u00f6d\u00e9se. F\u00e1s n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok fiziol\u00f3giai m\u0171k\u00f6d\u00e9se. Az egyes \u00e9ghajlati \u00f6vek \u00e9s f\u0151 veget\u00e1ci\u00f3t\u00edpusok fiziogn\u00f3miai \u00e9s fiziol\u00f3giai saj\u00e1toss\u00e1gai. N\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok sug\u00e1rz\u00e1sm\u00e9rlege \u00e9s h\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1sa. N\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok \u00e1sv\u00e1nyianyag forgalma \u00e9s m\u00e9rlege. N\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok sz\u00e9nm\u00e9rlege. N\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok v\u00edzviszonyai \u00e9s v\u00edzm\u00e9rlege. T\u00e1rsul\u00e1sfiziol\u00f3giai t\u00edpusok. T\u00e1rsul\u00e1sfiziol\u00f3giai modellek.<\/p>
K\u00f6telez\u0151 \u00e9s aj\u00e1nlott irodalom: Aut\u00f6kofiziol\u00f3gia. Egyed- versus \u00e1llom\u00e1nyfiziol\u00f3giai viselked\u00e9s. Popul\u00e1ci\u00f3-fiziol\u00f3gia. Popul\u00e1ci\u00f3egy\u00fcttesek fiziol\u00f3gi\u00e1ja. Sz\u00fcnfiziol\u00f3gia: a n\u00f6v\u00e9nyk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek eg\u00e9sz\u00e9nek fiziol\u00f3giai m\u0171k\u00f6d\u00e9se. N\u00f6v\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti interakci\u00f3k fiziol\u00f3gi\u00e1ja. Az \u00f6kol\u00f3giai niche fiziol\u00f3gi\u00e1ja. A szukcesszi\u00f3 \u00e9s degrad\u00e1ci\u00f3 fiziol\u00f3gi\u00e1ja. T\u00e1rsul\u00e1sok diverzit\u00e1sa, produkci\u00f3ja, fiziol\u00f3gi\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek \u00e9s ezek kapcsolata a ?forr\u00e1sokkal?. N\u00f6v\u00e9nyk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek fiziol\u00f3giai folymatainak t\u00e9rbeli l\u00e9pt\u00e9kf\u00fcgg\u00e9se. A m\u0171k\u00f6d\u00e9s-fiziol\u00f3giai szimult\u00e1neizmus. F\u00e1tlan n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok fiziol\u00f3giai m\u0171k\u00f6d\u00e9se. F\u00e1s n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok fiziol\u00f3giai m\u0171k\u00f6d\u00e9se. Az<\/p>\n","protected":false},"author":3837,"featured_media":0,"parent":677,"menu_order":115,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-15988","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/15988","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3837"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=15988"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/15988\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/677"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=15988"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=15988"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=15988"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
Tuba, Z. (2007): Bevezet\u00e9s a n\u00f6v\u00e9ny\u00f6kofiziol\u00f3gi\u00e1ba<\/em>. Egyetemi jegyzet. Szent Istv\u00e1n Egyetem, G\u00f6d\u00f6ll\u0151 (szerkeszt\u00e9s alatt)
Tuba, Z. Bevezet\u00e9s a funkcion\u00e1lis n\u00f6v\u00e9ny\u00f6kol\u00f3gi\u00e1ba. In: Tuba, Z. – Szerdahelyi, T., – Engloner, A., – Nagy, J. (eds.): Bevezet\u00e9s a n\u00f6v\u00e9nytanba, algol\u00f3gi\u00e1ba,gombatanba \u00e9s a funkcion\u00e1lis n\u00f6v\u00e9ny\u00f6kol\u00f3gi\u00e1ba, Botanika III.k\u00f6tet. Nemzeti Tank\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, p. 720, (megjelen\u00e9s v\u00e1rhat\u00f3 ideje 2007. novembere)
Tuba, Z., – Szerdahelyi, T., – Engloner, A., – Nagy, J.: Bevezet\u00e9s a n\u00f6v\u00e9nytanba, algol\u00f3gi\u00e1ba,gombatanba \u00e9s a funkcion\u00e1lis n\u00f6v\u00e9ny\u00f6kol\u00f3gi\u00e1ba, Botanika I-III., Nemzeti Tank\u00f6nyv Kiad\u00f3, Budapest, p. 720, (megjelen\u00e9s v\u00e1rhat\u00f3 ideje 2007. novembere)
Tuba, Z.: N\u00f6v\u00e9nyi produkci\u00f3\u00f6kol\u00f3gia. Egyetemi jegyzet (szerkeszt\u00e9s alatt, megjelen\u00e9s 2008 tavasza)
Tuba, Z. (1996): A v\u00edzi k\u00f6rnyezet (tart\u00f3s v\u00edzt\u00f6bblet, el\u00e1raszt\u00e1s \u00e9s oxig\u00e9nhi\u00e1ny) kiv\u00e1ltotta stressz hat\u00e1sa \u00e9s toler\u00e1l\u00e1sa magasabbrend\u0171 n\u00f6v\u00e9nyekben In: Balogh, \u00c1. (szerk.) K\u00f6rnyezeti Biok\u00e9mia<\/em>. Studium Kiad\u00f3, 222-247.
Tuba, Z. (1996): A moh\u00e1k, mint a k\u00f6rnyezet neh\u00e9zf\u00e9m terhel\u00e9s\u00e9nek jelz\u0151i \u00e9s m\u00e9r\u0151i. In: Balogh, \u00c1. (szerk.) K\u00f6rnyezeti Biok\u00e9mia<\/em>. Studium Kiad\u00f3, 248-262.
Tuba, Z. (2007): Bevezet\u00e9s a n\u00f6v\u00e9ny\u00e9lettanba<\/em>. Egyetemi jegyzet. Szent Istv\u00e1n Egyetem, G\u00f6d\u00f6ll\u0151 (1991-t\u0151l \u00e9venk\u00e9nti kiad\u00e1s)<\/p><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"