tantárgyfelel\u0151s: Dr. Hornung Erzsébet<\/p>
A tantárgy oktatásának célja az ökológiai alapismeretek megteremtése. A tudománytörténeti bevezetés, az ökológia fogalma, az ökológia – szünfenobiológia viszonyának tisztázása után tárgyalásra kerül az általános indikációs elv, az ökológia centrális hipotézise. A szupraindividuális organizációs szintek sajátosságai és hierarchiája. A populációra potenciálisan ható környezeti tényez\u0151k (szinguláris, multiplurális környezeti elv, niche elmélet), a populációk szabályozását. A populációk bels\u0151 mechanizmusai: az intraspecifikus kompetíció, a társas kölcsönhatások szerepe a populációk mintázatának kialakításában. A gyakorlatok: az el\u0151adás tematikája szerinti témák részletesebb, szeminárium jelleg\u0171 megbeszélése kiadott cikkek alapján; az adott téma mérési, számítási eljárásainak elsajátítása.<\/p>
Kötelez\u0151 irodalom<\/u>:<\/p>
Gallé L.: A szupraindividuális biológia alapjai: populációk és közösségek ökológiája; JATE Press, Szeged, 2013.<\/p>
Magyar nyelv\u0171 ajánlott irodalom:<\/u><\/p>
Pásztor E. és Oborny B. (szerk.) (2007): Ökológia Nemzeti Tankönyvkiadó<\/p>
Majer J. (2003): Bevezetés az ökológiába. Dialóg Campus Kiadó, Budapest.<\/p>
Szentesi Á és Török J (1997): Állatökológia. ELTE jegyzet, Budapest.<\/p>
Hortobágyi T, és Simon T.(szerk.) (1991): Növényföldrajz, társulástan, és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest.<\/p>
Juhász-Nagy P. (1984): Beszélgetések az ökológiáról. Mez\u0151gazdasági Kiadó, Budapest.<\/p>
<\/p>
Angol nyelv\u0171 ajánlott irodalom:<\/u><\/p>
Begon, M., Harper, J. L., Townsend, C. R. (1996): Ecology, Blackwell, Oxford.<\/p>
Stiling, P. D. (1996): Ecology: Theories and Applications. Prentice, New Jersey.<\/p>
Townsend, C. R. Begon, M., Harper, J. L., (2003): Essentials of Ecology, Blackwell, Oxford.<\/p>
<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
tantárgyfelel\u0151s: Dr. Hornung Erzsébet A tantárgy oktatásának célja az ökológiai alapismeretek megteremtése. A tudománytörténeti bevezetés, az ökológia fogalma, az ökológia – szünfenobiológia viszonyának tisztázása után tárgyalásra kerül az általános indikációs elv, az ökológia centrális hipotézise. A szupraindividuális organizációs szintek sajátosságai és hierarchiája. A populációra potenciálisan ható környezeti tényez\u0151k (szinguláris, multiplurális környezeti elv, niche elmélet), a<\/p>\n","protected":false},"author":3837,"featured_media":0,"parent":677,"menu_order":115,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-15996","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/15996","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3837"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=15996"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/15996\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/677"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=15996"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=15996"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=15996"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}