{"id":26009,"date":"2018-09-23T12:01:41","date_gmt":"2018-09-23T10:01:41","guid":{"rendered":"http:\/\/univet.hu\/biologia\/tdk-szakdolgozat\/"},"modified":"2025-09-24T13:35:24","modified_gmt":"2025-09-24T11:35:24","slug":"tdk-szakdolgozat","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/biologia\/tdk-szakdolgozat\/","title":{"rendered":"TDK \/ Szakdolgozat"},"content":{"rendered":"
A TDK konferenci\u00e1k felh\u00edv\u00e1s\u00e1t \u00e9s az aktu\u00e1lis hat\u00e1rid\u0151ket itt teszik k\u00f6zz\u00e9 minden \u00e9vben. K\u00e9r\u00fcnk minden hallgat\u00f3t, hogy jelentkez\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9ka eset\u00e9n a szab\u00e1lyzatot alaposan tanulm\u00e1nyozza \u00e1t!<\/p>
A k\u00f6nyvt\u00e1r honlapj\u00e1r\u00f3l let\u00f6lthet\u0151 egy \u00fatmutat\u00f3 a szakdolgozat \u00e9s TDK dolgozat meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak tartalmi \u00e9s formai k\u00f6vetelm\u00e9nyeir\u0151l.<\/p>
Kis J\u00e1nos<\/a><\/p> Berekm\u00e9ri Eszter<\/a><\/p> A hall\u00e1s \u00e9lettana napjainkban is nagyr\u00e9szt felder\u00edtetlen, hiszen a hall\u00f3szerv\u00fcnk a hal\u00e1nt\u00e9kcsontba \u00e1gyaz\u00f3dva, feltekeredett anat\u00f3miai szerkezet\u00e9vel igen megnehez\u00edti a kutat\u00f3k feladat\u00e1t. Ehhez hozz\u00e1j\u00e1rul m\u00e9g, hogy kedvenc labor\u00e1llatunk, az eg\u00e9r, m\u00e9g fejletlen hall\u00f3szervvel sz\u00fcletik \u00e9s nagyj\u00e1b\u00f3l a m\u00e1sodik h\u00e9tig nem is hallanak a kis egerek. Ellenben az emberek m\u00e1r a m\u00e9hen bel\u00fcl is hallj\u00e1l \u00e9s felismerik \u00e9desanyjuk hangj\u00e1t. Felgyorsult, hangos vil\u00e1gunkban egyre n\u00f6vekszik a hall\u00e1sk\u00e1rosod\u00e1sokban szenved\u0151k sz\u00e1ma, de a hall\u00e1ssal, hall\u00e1sk\u00e1rosod\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 kutat\u00e1sok nehezen haladnak. Ennek egyik megold\u00e1sa lehet, hogy matematikai-sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellez\u00e9ssel felt\u00e9rk\u00e9pezz\u00fck a sejtek lehets\u00e9ges „viselked\u00e9s\u00e9t” a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hat\u00f3anyagokra. \u00cdgy a neh\u00e9z \u00e9s k\u00f6lts\u00e9ges k\u00eds\u00e9rletek sz\u00e1m\u00e1t jelent\u0151sen cs\u00f6kkenthetj\u00fck, megj\u00f3solhatjuk a kimenetel\u00fcket.<\/p> – Corti-szerv t\u00e1maszt\u00f3 sejtjeinek vizsg\u00e1lata (ATP hat\u00e1s\u00e1ra kialakul\u00f3 Ca2+ jelek milyen molekul\u00e1ris k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151ek?)<\/p> – Milyen elt\u00e9r\u00e9sek, fejl\u0151d\u00e9sek figyelhet\u0151ek meg a kor el\u0151rehaladt\u00e1val, illetve a sejtek tonot\u00f3pikus elhelyezked\u00e9s\u00e9nek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben?<\/p> – Milyen sejtek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok vannak jelen a hall\u00f3szervben \u00e9s ezek mennyire befoly\u00e1solj\u00e1k egy adott sejt m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t?<\/p> B\u00f3kony Veronika,<\/a> T\u00f3th Zolt\u00e1n<\/a>, Hettyey Attila<\/a> Farkas Imre<\/a> Kutat\u00e1sainkr\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 cikkek adnak kicsit r\u00e9szletesebb t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st:<\/p> Kov\u00e1cs-Hosty\u00e1nszki Anik\u00f3<\/a> Liker Andr\u00e1s<\/a> Samu Ferenc<\/a>, Tholt Gergely<\/a> Al\u00e1bb azoknak az int\u00e9zeteknek a list\u00e1j\u00e1t l\u00e1thatj\u00e1tok, ahol rendszeresen szakdolgoznak hallgat\u00f3ink.<\/p> Nem minden honlapon vannak meghirdetve szakdolgozati t\u00e9m\u00e1k, ez\u00e9rt \u00e9rdemes megn\u00e9zni a kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1kat \u00e9s ha az egyik felkeltette az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9seteket, akkor vegy\u00e9tek fel a kapcsolatot az ott dolgoz\u00f3 munkat\u00e1rsakkal (sz\u00edvesen seg\u00edt\u00fcnk).<\/p> Hasznos honlapok Tudom\u00e1nyos Di\u00e1kk\u00f6r \u00bb A TDK konferenci\u00e1k felh\u00edv\u00e1s\u00e1t \u00e9s az aktu\u00e1lis hat\u00e1rid\u0151ket itt teszik k\u00f6zz\u00e9 minden \u00e9vben. K\u00e9r\u00fcnk minden hallgat\u00f3t, hogy jelentkez\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9ka eset\u00e9n a szab\u00e1lyzatot alaposan tanulm\u00e1nyozza \u00e1t! \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi K\u00f6nyvt\u00e1r \u00bb A k\u00f6nyvt\u00e1r honlapj\u00e1r\u00f3l let\u00f6lthet\u0151 egy \u00fatmutat\u00f3 a szakdolgozat \u00e9s TDK dolgozat meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak tartalmi \u00e9s formai k\u00f6vetelm\u00e9nyeir\u0151l. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1k a Biol\u00f3giai Int\u00e9zetben Zool\u00f3giai<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":26000,"menu_order":137,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-26009","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/26009","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=26009"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/26009\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":191083,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/26009\/revisions\/191083"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/26000"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=26009"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=26009"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=26009"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
<\/a>Az er\u00e9ny\u00f6vek formai v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1nak evol\u00faci\u00f3s t\u00f6rt\u00e9nete a Parnassiinae csoportban (Apoll\u00f3-lepk\u00e9k \u00e9s rokonaik)<\/strong><\/li>
<\/a><\/p>
\u00a0<\/a>\u00a0<\/a> \u00a0<\/a><\/p>
Az int\u00e9zeten k\u00edv\u00fcl…<\/h2>
MTA-N\u00d6VI Evol\u00faci\u00f3s \u00d6kol\u00f3giai Kutat\u00f3csoport \u00bb<\/a><\/p>
Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia K\u00eds\u00e9rleti Orvostudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet<\/p>
MTA \u00d6kol\u00f3giai Kutat\u00f3k\u00f6zpont, Lend\u00fclet \u00d6kosziszt\u00e9ma Szolg\u00e1ltat\u00e1s Kutat\u00f3csoport<\/p>
R\u00e9szletes inform\u00e1ci\u00f3k a kutat\u00e1sr\u00f3l: (PDF) \u00bb<\/a><\/li> <\/ul>
Pannon Egyetem, Ornitol\u00f3giai Kutat\u00f3csoport<\/p>
MTA ATK N\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi Int\u00e9zet – \u00c1llattani Oszt\u00e1ly \u00bb<\/a><\/p>
A szip\u00f3k\u00e1s rovarok – k\u00f6zt\u00fck a mezei kab\u00f3c\u00e1k – t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sa egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 a fitof\u00e1g rovarok k\u00f6z\u00f6tt. Sz\u00e1jszerv\u00fcket a n\u00f6v\u00e9nyi sz\u00f6vetek k\u00f6z\u00e9 vezetve (penetr\u00e1ci\u00f3) a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3ed\u00e9nyekb\u0151l, els\u0151sorban a floemb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoznak. A penetr\u00e1ci\u00f3t k\u00e9t f\u0151 szakaszra oszthatjuk: a keres\u00e9si szakasz sor\u00e1n a n\u00f6v\u00e9nyi sejtek k\u00f6z\u00f6tt vezetve a sz\u00far\u00f3sert\u00e9ket a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3ed\u00e9nyeket lokaliz\u00e1lj\u00e1k az \u00e1llatok (1), a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szakasz sor\u00e1n a floemb\u0151l sz\u00edvj\u00e1k fel a n\u00f6v\u00e9nyi nedvet (2). A kab\u00f3c\u00e1k t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t, illetve annak nyomait t\u00f6bb \u00faj technik\u00e1val is nyomon tudjuk k\u00f6vetni, r\u00e1ad\u00e1sul ezek a m\u00f3dszerek eddig csak a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s egyszer\u0171 le\u00edr\u00e1s\u00e1ra lettek alkalmazva, viselked\u00e9si interakci\u00f3k sor\u00e1n m\u00e9g nem voltak „bevetve”. A m\u00f3dszerek k\u00f6z\u00e9 tartoznak az \u00fan. elektropenetrogr\u00e1ffal (EPG) v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok, valamint a n\u00f6v\u00e9nyi sz\u00f6vetek k\u00f6zt marad\u00f3 „ny\u00e1lh\u00fcvely” fluereszcens mikroszk\u00f3pos vizsg\u00e1lata. A szakdolgozat sor\u00e1n ezen m\u00f3dszerek egyik\u00e9vel (potenci\u00e1lisan 2 szakdolgozati t\u00e9ma) kellene vizsg\u00e1lni, hogy pred\u00e1tor (p\u00f3k) jelenl\u00e9t\u00e9ben hogyan v\u00e1ltozik meg a kab\u00f3c\u00e1k t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si magatart\u00e1sa, esetlegesen ennek milyen tov\u00e1bbi fitness k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek.<\/li>
A szip\u00f3k\u00e1s rovarok k\u00f6z\u00fcl a lev\u00e9ltetvek \u00e9s a mezei kab\u00f3c\u00e1k a legfontosabb n\u00f6v\u00e9nyi v\u00edrus vektorok, az ismert n\u00f6v\u00e9nypatog\u00e9n v\u00edrusok k\u00f6zel 92%-\u00e1t ezek a rovarok terjesztik. T\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1suk sor\u00e1n a sz\u00e1jszerv\u00fcket a n\u00f6v\u00e9nyi sz\u00f6vetek k\u00f6z\u00e9 vezetik (penetr\u00e1ci\u00f3), majd a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3ed\u00e9nyekb\u0151l sz\u00edvj\u00e1k fel a n\u00f6v\u00e9nyi nedvet. A penetr\u00e1ci\u00f3t k\u00eds\u00e9r\u0151 ny\u00e1lelv\u00e1laszt\u00e1s sor\u00e1n k\u00e9pesek a v\u00edrusokat k\u00f6zvetlen\u00fcl a n\u00f6v\u00e9nyi sz\u00f6vetekbe, vagy ak\u00e1r a sejtekbe juttatni. B\u00e1rmilyen zavar\u00f3 hat\u00e1s, mely befoly\u00e1solja a penetr\u00e1ci\u00f3 alatti viselked\u00e9st, hat\u00e1ssal van a v\u00edrus\u00e1tviteli k\u00e9pess\u00e9gre is. A v\u00edrusokat molekul\u00e1ris m\u00f3dszerekkel (PCR) mutatjuk ki a gazdan\u00f6v\u00e9nyb\u0151l. A szakdolgozat sor\u00e1n a hallgat\u00f3 feladata annak megvizsg\u00e1l\u00e1sa, hogy egy term\u00e9szetes ellens\u00e9g (p\u00f3k) jelenl\u00e9te, hogyan hat a kab\u00f3c\u00e1k v\u00edrus\u00e1tviteli k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re.<\/li> <\/ul> Ahol m\u00e9g \u00e9rdemes n\u00e9zel\u0151dni<\/h3>