A hegeszt\u0151k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek megv\u00e9d\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, az \u0151ket \u00e9r\u0151 minden emisszi\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t \u00e9s kock\u00e1zat\u00e1t ismerni \u00e9s megfelel\u0151en kontrol\u00e1lni kellene Az \u00e1ltalunk ind\u00edtand\u00f3 projektben a TIG hegeszt\u00e9s sor\u00e1n felszabadul\u00f3 f\u00fcst hat\u00e1sainak eg\u00e9r \u00e1llatmodellben val\u00f3 vizsg\u00e1lat\u00e1t k\u00edv\u00e1njuk elv\u00e9gezni. Emellett eredm\u00e9nyeinket \u00f6ssze k\u00edv\u00e1njuk vetni GMA \u00e9s MMA technol\u00f3gi\u00e1k hat\u00e1saival, r\u00e9szben p\u00e1rhuzamos k\u00eds\u00e9rlettel, r\u00e9szben pedig irodalmi adatokkal val\u00f3 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s r\u00e9v\u00e9n.<\/p>
Jelen projektben folytatni k\u00edv\u00e1njuk a jelenleg fut\u00f3 Int\u00e9zm\u00e9nyi Kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g \u2013 \u00daj Kutat\u00e1s (IK-UK-2017)\u00a0 \u201eAz \u00edvf\u00e9ny \u00e1ltal keltett szervetlen emisszi\u00f3 felsz\u00edv\u00f3d\u00e1s\u00e1nak \u00e9s megoszl\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata \u00e1llatmodellben \u201e c. munk\u00e1nkat. Ennek sor\u00e1n egerekkel l\u00e9legeztet\u00fcnk be megfelel\u0151en hasonl\u00f3an a hegeszt\u0151k terhel\u00e9s\u00e9hez, 5 napon \u00e1t. A kezel\u00e9s el\u0151tt-, alatt- \u00e9s ut\u00e1n teljes test l\u00e9gz\u00e9svizsg\u00e1lattal m\u00e9rni k\u00edv\u00e1njuk az \u00e1llatok l\u00e9gz\u00e9sfunkci\u00f3inak v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t, mind a kezelt, mind a kontrol egyedek eset\u00e9ben. A kezel\u00e9s k\u00f6zben monitorozzuk a felszabadul\u00f3 \u00f3zon mennyis\u00e9g\u00e9t is. A kezel\u00e9s ut\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151k\u00f6z\u00f6kkel az \u00e1llatok kiirt\u00e1sa ut\u00e1n t\u00fcd\u0151-, vese-, m\u00e1j-, l\u00e9p-, nyirokcsom\u00f3 \u00e9s bronchoalveolaris lavage folyad\u00e9k (BALF) mint\u00e1kat fogunk venni k\u00e9s\u0151bbi vizsg\u00e1latok c\u00e9ljaira.<\/p>
A szervmint\u00e1kat mikroszk\u00f3pos \u00e9s k\u00e9miai vizsg\u00e1latnak k\u00edv\u00e1njuk al\u00e1vetni, keresve a szerkezeti elt\u00e9r\u00e9seket \u00e9s k\u00e1rosod\u00e1st. A BALF folyad\u00e9kb\u00f3l teljes feh\u00e9rjemennyis\u00e9get, gyullad\u00e1sos medi\u00e1torokat \u00e9s szabad sejt mennyis\u00e9get, sug\u00e1rz\u00f3 t\u00f3rium izot\u00f3p mennyis\u00e9get mutatunk ki, a szakirodalomban le\u00edrtak alapj\u00e1n.<\/p>
B\u00e1r sz\u00e1mos vizsg\u00e1latot v\u00e9geztek az \u00f6nt\u0151l\u00e1zzal kapcsolatban de annak mechanizmusa m\u00e9g mindig nem tiszt\u00e1zott. Sz\u00e1nd\u00e9kunkban \u00e1ll k\u00eds\u00e9rletes \u00e1llatmodellben l\u00e9trehozni ezt a k\u00f3ros \u00e1llapotot \u00e9s vizsg\u00e1lni annak immunol\u00f3giai \u00e9s biok\u00e9miai h\u00e1tter\u00e9t.<\/p>
<\/p>
Sz\u00e1mos vizsg\u00e1lat t\u00f6rt\u00e9nt m\u00e1r a hegeszt\u00e9si f\u00fcst biol\u00f3giai hat\u00e1sainak felder\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Egy ismert k\u00f3rk\u00e9p, a \u201cmetal fume fever\u201d, magyarul \u00f6nt\u0151l\u00e1znak nevezett betegs\u00e9g. Ez az influenza-szer\u0171 t\u00fcnetegy\u00fcttes legink\u00e1bb cink tartalm\u00fa f\u00fcst hosszabban tart\u00f3 bel\u00e9legz\u00e9se ut\u00e1n alakul ki. A szindr\u00f3ma kialakul\u00e1sa, \u00e9s az azt megel\u0151z\u0151 ZnO bel\u00e9legz\u00e9s kapcsolata m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta igazoltnak l\u00e1tszik, de a kialakul\u00e1s pontos mechanizmusa m\u00e9g mindig ismeretlen.<\/p>
Tervezett k\u00eds\u00e9rlet\u00fcnkben az eddig vizsg\u00e1ltakn\u00e1l hosszabb idej\u0171 behat\u00e1si id\u0151t k\u00edv\u00e1nunk alkalmazni, ami jobban imit\u00e1lja a val\u00f3s viszonyokat. C\u00e9lunk, hogy megvizsg\u00e1ljuk a TIG hegeszt\u00e9s biol\u00f3giai hat\u00e1sait \u00f3zon- \u00e9s t\u00f3rium emisszi\u00f3j\u00e1t, mivel az elj\u00e1r\u00e1st elterjedten alkalmazz\u00e1k magasan \u00f6tv\u00f6z\u00f6tt ac\u00e9lok hegeszt\u00e9s\u00e9hez, melyek magas Cr \u00e9s Mn tartalommal b\u00edrnak. Emellett az elj\u00e1r\u00e1st gyakran sz\u0171k, rosszul szell\u0151ztetett helyeken alkalmazz\u00e1k, mely n\u00f6veli a bel\u00e9legzett f\u00fcst mennyis\u00e9g\u00e9t. Javaslatokat k\u00edv\u00e1nunk kidolgozni a technol\u00f3gia m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1ra a k\u00e1ros emisszi\u00f3 cs\u00f6kkent\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>
Tov\u00e1bbi c\u00e9lunk az \u00f6nt\u0151l\u00e1z szindr\u00f3ma kiv\u00e1lt\u00e1sa \u00e1llatmodellben \u00e9s ennek cellul\u00e1ris \u00e9s humor\u00e1lis h\u00e1tter\u00e9nek vizsg\u00e1lata a pathomechanizmus jobb megismer\u00e9s\u00e9re.<\/p>
K\u00eds\u00e9rleteink sor\u00e1n egy\u00fctt k\u00edv\u00e1nunk m\u0171k\u00f6dni a Budapesti M\u0171szaki Egyetem Anyagtudom\u00e1ny \u00e9s Technol\u00f3gia Tansz\u00e9k\u00e9vel, \u00edgy lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlna eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n l\u00e9tez\u0151 hegeszt\u00e9si technol\u00f3gi\u00e1k m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1ra vagy \u00fajak fejleszt\u00e9s\u00e9re annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a hegesztett k\u00f6t\u00e9sek min\u0151s\u00e9gi k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek megtart\u00e1sa mellett cs\u00f6kkenteni lehessen a k\u00e1ros kibocs\u00e1t\u00e1st, emellett esetleges eddig ismeretlen kock\u00e1zatok is felismerhet\u0151ek, ez\u00e1ltal kezelhet\u0151ekk\u00e9 v\u00e1ln\u00e1nak.<\/p>
<\/p>
Sz\u00e1mos technol\u00f3gia l\u00e9tezik vas- \u00e9s nem-vas f\u00e9mek \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1ra. Ezek k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n legfontosabb elektromos \u00edvhegeszt\u00e9si technol\u00f3gi\u00e1k a v\u00e9d\u0151g\u00e1zas huzalelektr\u00f3d\u00e1s \u00edvhegeszt\u00e9s (GMA), az argon v\u00e9d\u0151g\u00e1zas wolframelekrt\u00f3d\u00e1s \u00edvhegeszt\u00e9s (TIG) \u00e9s a bevont elektr\u00f3d\u00e1s k\u00e9zi \u00edvhegeszt\u00e9s (MMA). B\u00e1r ezen a ter\u00fcleten is jelent\u0151s fejleszt\u00e9seket hajtottak v\u00e9gre az automatiz\u00e1l\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben, m\u00e9gis a hegeszt\u00e9sejelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t k\u00f6zvetlen emberi munk\u00e1val v\u00e9gzik napjainkban is az eg\u00e9sz vil\u00e1gon. Az iparban a TIG elj\u00e1r\u00e1s sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e9m hegeszt\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 teszi, ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul a magasan \u00f6tv\u00f6z\u00f6tt ac\u00e9lok, az alum\u00ednuim- \u00e9s magn\u00e9zium \u00f6tv\u00f6zetek, a tit\u00e1n \u00e9s a r\u00e9z. Legink\u00e1bb magasan \u00f6tv\u00f6z\u00f6tt ac\u00e9lok, alum\u00ednium \u00e9s \u00f6tv\u00f6zeteinek illetve speci\u00e1lic f\u00e9m\u00f6tv\u00f6zetek finom k\u00e9zi hegeszt\u00e9s\u00e9re alkalmazz\u00e1k. A TIG hegeszt\u00e9s k\u00f6zben is keletkezik finom, de legink\u00e1bb ultrafinom m\u00e9rettartom\u00e1nyba tartoz\u00f3, f\u00e9mtartalm\u00fa r\u00e9szecsk\u00e9ket tartalmaz\u00f3 f\u00fcst, mely t\u00f6k\u00e9letesen bel\u00e9legezhet\u0151 \u00e9s alapanyagt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en tartalmaz f\u00e9mr\u00e9szecsk\u00e9ket (Cr, Ti, Mo, Ni, Al, Mn, stb.), \u00f3zont \u00e9s esetenk\u00e9nt radioakt\u00edv t\u00f3riumot. Ezek k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb bizonyult k\u00e1rosnak \u00e9s ak\u00e1r r\u00e1kkelt\u0151nek a kor\u00e1bbi vizsg\u00e1latokban. A szakirodalomban sajnos ink\u00e1bb a GMA \u00e9s MMA technol\u00f3gi\u00e1k emisszi\u00f3s viszonyait vizsg\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s csak kev\u00e9s sz\u00f3 esik a TIG elj\u00e1r\u00e1s ilyen hat\u00e1sair\u00f3l.<\/p>
Rem\u00e9nyeink szerint az \u00e1ltalunk gy\u0171jtend\u0151 adatok a k\u00e9s\u0151bbiekben felhaszn\u00e1lhat\u00f3ak lesznek biztons\u00e1gosabb \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 k\u00e1ros hegeszt\u00e9si technol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s a jelenlegiekn\u00e9l megb\u00edzhat\u00f3bb munkav\u00e9delmi eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1k fejleszt\u00e9s\u00e9ben. Emellett munk\u00e1nkkal szeretn\u00e9nk hozz\u00e1j\u00e1rulni a Hegeszt\u00e9s Munkav\u00e9delme Szakmak\u00f6zi Bizotts\u00e1g \u00e9s a Nemzetk\u00f6zi Hegeszt\u00e9si Int\u00e9zet (IIW) C-VIII. Bizotts\u00e1g\u00e1nak hegeszt\u00e9si- \u00e9s munkav\u00e9delmi szabv\u00e1ny \u00e9s el\u0151\u00edr\u00e1s fejleszt\u0151 munk\u00e1j\u00e1hoz. Jelen pillanatban a C-VII-as bizotts\u00e1g magyar deleg\u00e1ltja a tervezett kutat\u00e1s vezet\u0151je.<\/p>
V\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3 sorban a projekt sor\u00e1n szeretn\u00e9nk olyan laborat\u00f3riumi h\u00e1tteret fejleszteni, amely a k\u00e9s\u0151bbiekben alkalmas ipar-, k\u00f6rnyezet-toxikol\u00f3giai, \u00e9s munkaeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00eds\u00e9rletek elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re. Ilyen m\u00f3don szeretn\u00e9nk lehet\u0151s\u00e9get teremteni arra, hogy a m\u0171szaki \u00e9s biol\u00f3giai ter\u00fclet kutat\u00f3i k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1t v\u00e9gezzenek, ez\u00e1ltal integr\u00e1lt, multidiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1sok legyenek elv\u00e9gezhet\u0151k.<\/p>
<\/p>
A hegeszt\u00e9s a vil\u00e1gon tal\u00e1n legsz\u00e9lesebb k\u00f6rben alkalmazott ipari f\u00e9m munkadarab-egyes\u00edt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1s. A fejleszt\u00e9sek ellen\u00e9re a hegeszt\u00e9s jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t k\u00f6zvetlen emberi munk\u00e1val v\u00e9gzik napjainkban. Mivel ezek az elj\u00e1r\u00e1sok magas k\u00e9pzetts\u00e9get ig\u00e9nyelnek, \u00edgy a hegeszt\u0151k igen \u00e9rt\u00e9kes munkaer\u0151t k\u00e9pviselnek a munk\u00e1ltat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, melyb\u0151l manaps\u00e1g sz\u00e1mos helyen hi\u00e1ny mutatkozik. A hegeszt\u00e9s teh\u00e1t jelent\u0151s gazdas\u00e1gi- \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi befoly\u00e1ssal b\u00edr.<\/p>
Kutat\u00e1sunkkal adatokat k\u00edv\u00e1nunk gy\u0171jteni az argon v\u00e9d\u0151g\u00e1zas wolfram elektr\u00f3d\u00e1s hegeszt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1s \u00e1ltal kibocs\u00e1tott f\u00fcst bel\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek kock\u00e1zatair\u00f3l. Az elj\u00e1r\u00e1st kiterjedten alkalmazz\u00e1k rozsdamentes- \u00e9s egy\u00e9b \u00f6tv\u00f6z\u00f6tt ac\u00e9lok, illetve alum\u00ednium egyes\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ezek az alapanyagok tartalmaznak t\u00fcd\u0151t k\u00e1ros\u00edt\u00f3, m\u00e9rgez\u00e9st vagy r\u00e1kot is okozni k\u00e9pes f\u00e9meket pl. kr\u00f3m, mang\u00e1n, molibd\u00e9n, tit\u00e1n vagy nikkel. Emellett \u00f3zon \u00e9s esetenk\u00e9nt a radioakt\u00edv t\u00f3rium is felszabadul. \u00cdgy igen fontos elker\u00fclni ezeknek a k\u00e1ros r\u00e9szecsk\u00e9knek a t\u00falzott m\u00e9rt\u00e9k\u0171 bel\u00e9legz\u00e9s\u00e9t.<\/p>
Az \u00f6nt\u0151l\u00e1z egy influenza-szer\u0171 megbeteged\u00e9s, mely cink tartalm\u00fa f\u00fcst bel\u00e9legz\u00e9se miatt alakul ki. A vizsg\u00e1latok ellen\u00e9re a betegs\u00e9g pontos mechanizmusa m\u00e9g mindig ismeretlen. Kutat\u00e1sunkban k\u00eds\u00e9rleti \u00e1llatmodellben szeretn\u00e9nk kiv\u00e1ltani \u00e9s r\u00e9szletesen vizsg\u00e1lni ezt a betegs\u00e9get, hogy meg\u00e9rts\u00fck a kiv\u00e1lt\u00f3 okokat \u00e9s a lefoly\u00e1st, ez\u00e1ltal megfelel\u0151 munkav\u00e9delmi int\u00e9zked\u00e9seket javasolhassunk a dolgoz\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek megv\u00e9d\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>
\u00d6sszefoglalva, a megval\u00f3s\u00edtani k\u00edv\u00e1nt kutat\u00e1s eredm\u00e9nyeit felhaszn\u00e1lva szeretn\u00e9nk olyan munkaeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi-, illetve munkav\u00e9delmi el\u0151\u00edr\u00e1sok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t seg\u00edteni, melyek a jelenlegin\u00e9l jobban v\u00e9dik a hegeszt\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 dolgoz\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t.<\/p>
A kutat\u00e1si program v\u00e9grhajt\u00e1s\u00e1t az\u00a0FK 129055-as sz\u00e1m\u00fa p\u00e1ly\u00e1zat t\u00e1mogatja.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A hegeszt\u0151k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek megv\u00e9d\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, az \u0151ket \u00e9r\u0151 minden emisszi\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t \u00e9s kock\u00e1zat\u00e1t ismerni \u00e9s megfelel\u0151en kontrol\u00e1lni kellene Az \u00e1ltalunk ind\u00edtand\u00f3 projektben a TIG hegeszt\u00e9s sor\u00e1n felszabadul\u00f3 f\u00fcst hat\u00e1sainak eg\u00e9r \u00e1llatmodellben val\u00f3 vizsg\u00e1lat\u00e1t k\u00edv\u00e1njuk elv\u00e9gezni. Emellett eredm\u00e9nyeinket \u00f6ssze k\u00edv\u00e1njuk vetni GMA \u00e9s MMA technol\u00f3gi\u00e1k hat\u00e1saival, r\u00e9szben p\u00e1rhuzamos k\u00eds\u00e9rlettel, r\u00e9szben pedig irodalmi adatokkal val\u00f3 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n","protected":false},"author":6022,"featured_media":0,"parent":874,"menu_order":154,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[61],"tags":[],"class_list":["post-32095","page","type-page","status-publish","hentry","category-temak"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/32095","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/6022"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=32095"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/32095\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/874"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=32095"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=32095"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=32095"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}