{"id":45697,"date":"2019-10-30T19:53:06","date_gmt":"2019-10-30T18:53:06","guid":{"rendered":"https:\/\/univet.hu\/?page_id=45697"},"modified":"2019-10-30T20:44:16","modified_gmt":"2019-10-30T19:44:16","slug":"fajok-es-egyedek-azonositasa","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/laboratoriumok\/aquilabor\/szolgaltatasok\/fajok-es-egyedek-azonositasa\/","title":{"rendered":"Fajok \u00e9s egyedek azonos\u00edt\u00e1sa"},"content":{"rendered":"<h3>Fajok azonos\u00edt\u00e1sa<\/h3> <p>A modern molekul\u00e1ris m\u00f3dszerek lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy egy adott mint\u00e1r\u00f3l meg tudjuk hat\u00e1rozni, milyen fajb\u00f3l sz\u00e1rmazik. A sz\u00f6vetekben tal\u00e1lhat\u00f3 DNS bizonyos specifikus szakaszainak &#8222;elolvas\u00e1s\u00e1val&#8221; szinte minden t\u00edpus\u00fa sz\u00f6vet eset\u00e9ben azonos\u00edthat\u00f3, hogy milyen fajb\u00f3l sz\u00e1rmazik. <strong>Nem csak madarak, de a legt\u00f6bb gerinces \u00e9s \u00edzeltl\u00e1b\u00fa faj azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t (b\u00e1rmilyen sz\u00f6vetb\u0151l) el tudjuk v\u00e9gezni <\/strong>a mitokondri\u00e1lis citokr\u00f3m-oxid\u00e1z g\u00e9n szekvenci\u00e1ja alapj\u00e1n. Ezt a m\u00f3dszert han\u00e1lj\u00e1k &#8222;molekul\u00e1ris vonalk\u00f3d&#8221;-k\u00e9nt a Barcode of Life (BOLD) rendszerben is. S\u00f3lyomalkat\u00faak (Falconidae) eset\u00e9ben k\u00e9t faj hibridjeinek kimutat\u00e1s\u00e1ra is van lehet\u0151s\u00e9g.<\/p> <h3>Egyedi azonos\u00edt\u00e1s, rokons\u00e1gi vizsg\u00e1latok madarakban<\/h3> <p>Egyes mad\u00e1rfajokban egyedi molekul\u00e1ris azonos\u00edt\u00e1st is tudunk v\u00e9gezni, vagyis az egyedek &#8222;genetikai ujjlenyomat\u00e1t&#8221; meg tudjuk ismerni. Ez olyan molekul\u00e1ris markerekkel (mikroszatellit\u00e1k) t\u00f6rt\u00e9nik, amelyek nagy v\u00e1ltozatoss\u00e1guk miatt az adott egyedre jellemz\u0151 mint\u00e1zatot mutatnak, \u00e9s ez\u00e1ltal elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151ek m\u00e1s egyedekt\u0151l. Ilyen t\u00edpus\u00fa markerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az egyedek k\u00f6z\u00f6tti rokons\u00e1gi viszony is becs\u00fclhet\u0151, \u00edgy apas\u00e1gi\/anyas\u00e1gi\/testv\u00e9r- vizsg\u00e1lat is kivitelezhet\u0151, s\u0151t igazs\u00e1g\u00fcgyi vizsg\u00e1latokra is alkalmasak. <strong>Jelenleg kakaduk, arapapag\u00e1jok, s\u00f3lymok, v\u00e9rcs\u00e9k, sasok, \u00e9s cineg\u00e9k eset\u00e9ben van lehet\u0151s\u00e9g ilyen vizsg\u00e1latra. <\/strong>Amennyiben ilyen ig\u00e9nye van, k\u00e9rj\u00fck \u00e9rdekl\u0151dj\u00f6n telefonon, mivel a vizsg\u00e1latok kivitelezhet\u0151s\u00e9ge \u00e9s \u00e1ra f\u00fcgg a vizsg\u00e1lat faj\u00e1t\u00f3l \u00e9s t\u00edpus\u00e1t\u00f3l.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Fajok azonos\u00edt\u00e1sa A modern molekul\u00e1ris m\u00f3dszerek lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy egy adott mint\u00e1r\u00f3l meg tudjuk hat\u00e1rozni, milyen fajb\u00f3l sz\u00e1rmazik. A sz\u00f6vetekben tal\u00e1lhat\u00f3 DNS bizonyos specifikus szakaszainak &#8222;elolvas\u00e1s\u00e1val&#8221; szinte minden t\u00edpus\u00fa sz\u00f6vet eset\u00e9ben azonos\u00edthat\u00f3, hogy milyen fajb\u00f3l sz\u00e1rmazik. Nem csak madarak, de a legt\u00f6bb gerinces \u00e9s \u00edzeltl\u00e1b\u00fa faj azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t (b\u00e1rmilyen sz\u00f6vetb\u0151l) el tudjuk v\u00e9gezni a mitokondri\u00e1lis citokr\u00f3m-oxid\u00e1z<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":45695,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-45697","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/45697","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=45697"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/45697\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/45695"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=45697"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=45697"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=45697"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}