{"id":940,"date":"2017-06-27T14:26:00","date_gmt":"2017-06-27T12:26:00","guid":{"rendered":"http:\/\/univet.hu\/egyetem\/kutatas\/kutatocsoportok\/mta-szie-nagyallatklinikai-kutatocsoport\/"},"modified":"2021-07-28T12:56:29","modified_gmt":"2021-07-28T10:56:29","slug":"mta-szie-nagyallatklinikai-kutatocsoport","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/kutatas\/kutatocsoportok\/mta-szie-nagyallatklinikai-kutatocsoport\/","title":{"rendered":"MTA-SZIE Nagy\u00e1llatklinikai kutat\u00f3csoport"},"content":{"rendered":"

KUTAT\u00d3CSOPORT-VEZET\u0150: <\/strong>Dr. Szenci Ott\u00f3, DSc, Dipl. ECBHM egyetemi tan\u00e1r, MTA Doktora<\/p>

EL\u00c9RHET\u0150S\u00c9G: <\/strong>[Kattintson az emailc\u00edmhez]<\/a><\/p>

A KUTAT\u00d3CSOPORTBAN DOLGOZ\u00d3K SZ\u00c1MA:<\/strong><\/p>

Egyetemi tan\u00e1r: Dr. Szenci Ott\u00f3<\/p>

Egyetemi adjunktus: Dr. Kutasi Orsolya, Dr. Horv\u00e1th Andr\u00e1s, Dr.Vincze Bogl\u00e1rka<\/p>

\u00c1llatorvos (PhD hallgat\u00f3): Boh\u00e1k Zs\u00f3fia, Dr. Jo\u00f3 Kinga, Dr. L\u00e9n\u00e1rt Lea, Dr. Szel\u00e9nyi Zolt\u00e1n<\/p>

\u00c1llatteny\u00e9szt\u0151 m\u00e9rn\u00f6k (PhD hallgat\u00f3): K\u00e9z\u00e9r Fruzsina Luca<\/p>

Agr\u00e1rm\u00e9rn\u00f6k: Kov\u00e1cs Levente, P\u00e1lffy M\u00e1ty\u00e1s<\/p>

\u00c9lelmiszerm\u00e9rn\u00f6k: Kelemen Bernadett<\/p>

KUTAT\u00c1SI TER\u00dcLETEK:<\/strong><\/p>

A stressz szerep\u00e9nek vizsg\u00e1lata a vemhess\u00e9g utols\u00f3 szakasz\u00e1ban, az ell\u00e9s, az invol\u00faci\u00f3 \u00e9s a tejtermel\u00e9s id\u0151szak\u00e1ban szarvasmarh\u00e1ban. A m\u00e9hkontraktilit\u00e1s jellemz\u0151i \u00e9s egyes utero-tonikumok hat\u00e1svizsg\u00e1lata a szarvasmarha puerper\u00e1lis id\u0151szak\u00e1ban. Bakteri\u00e1lis eredet\u0171 endometritisek vizsg\u00e1lata szarvasmarh\u00e1ban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a Haemophilus somnus, valamint herpesz v\u00edrus (BHV) 4 szerep\u00e9re. Lovak edzetts\u00e9gi sz\u00ednvonal\u00e1nak, terhelhet\u0151s\u00e9g\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 vizsg\u00e1latok. Csik\u00f3magzatok m\u00e9hen bel\u00fcli ultrahangvizsg\u00e1lata a magzati j\u00f3ll\u00e9t szempontj\u00e1b\u00f3l, kanc\u00e1k \u00e1tmeneti vagy v\u00e9gleges medd\u0151s\u00e9g\u00e9nek k\u00f3rsz\u00f6vettani vizsg\u00e1lata, az alpha-foetoprotein diagnosztikai vizsg\u00e1lata a l\u00f3magzatok eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben<\/p>

 <\/p>

SZAKMAI SZERVEZETI TAGS\u00c1G:<\/strong><\/p>

Magyar Buiatrikus T\u00e1rsas\u00e1g<\/p>

Buiatrikus Vil\u00e1gsz\u00f6vets\u00e9g<\/p>

Szaporod\u00e1sbiol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g<\/p>

Magyar L\u00f3gy\u00f3gy\u00e1sz \u00c1llatorvosok Egyes\u00fclete<\/p>

European College of Bovine Health Management<\/p>

European College of Porcine Health Management<\/p>

Federation of European Equine Veterinary Association<\/p>

European College of Animal Reproduction<\/p>

 <\/p>

HOSSZ\u00daT\u00c1V\u00da EGY\u00dcTTM\u0170K\u00d6D\u00c9SEK:<\/strong><\/p>

Mez\u0151gazdas\u00e1gi Biotechnol\u00f3giai Kutat\u00f3k\u00f6zpont<\/p>

Kaposv\u00e1ri Egyetem, \u00c1llattudom\u00e1nyi Kar<\/p>

Nyugat-Magyarorsz\u00e1gi Egyetem<\/p>

University of Li\u00e9ge, Faculty of VeterinaryMedicine (Belgium)<\/p>

Utrecht University, Faculty of VeterinaryMedicine (Hollandia)<\/p>

University of Veterinary Medicine Vienna (Ausztria)<\/p>

Washington State University, Pullman (USA)<\/p>

 <\/p>

IG\u00c9NYELHET\u0150 SZOLG\u00c1LTAT\u00c1SOK:<\/strong><\/p>

szarvasmarha-, kisk\u00e9r\u0151dz\u0151-, sert\u00e9seg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi vizsg\u00e1latok<\/p>

haszon\u00e1llatok termel\u00e9si vesztes\u00e9gcs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lata<\/p>

nagy\u00e1llatok m\u0171szeres (sz\u00ednes Doppler ultrahang, endoszk\u00f3p) diagnosztikai vizsg\u00e1lata<\/p>

lovak sport\u00e9lettani vizsg\u00e1lata<\/p>

lovak szaporod\u00e1sbiol\u00f3giai vizsg\u00e1lata<\/p>

P\u00c1LY\u00c1ZATOK:<\/strong><\/p>
T\u00e1mogat\u00f3 szervezet \/forr\u00e1s megnevez\u00e9se<\/strong><\/td> P\u00e1ly\u00e1zati projekt c\u00edme \u00e9s t\u00e9m\u00e1ja<\/strong><\/td> T\u00e1mogat\u00e1s \u00f6sszege (Ft-ban)<\/strong><\/td> <\/tr>
NKFI Hivatal, OTKA Posztdoktori \u00d6szt\u00f6nd\u00edj<\/td> A sz\u00fcl\u00e9szeti seg\u00e9lyny\u00fajt\u00e1s stressz-\u00e9lettani vonatkoz\u00e1sainak vizsg\u00e1lata tejel\u0151 szarvasmarh\u00e1kban a neh\u00e9zell\u00e9sb\u0151l sz\u00fcletett borjak \u00e9letk\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek jav\u00edt\u00e1sa valamint a teh\u00e9n \u00e9s az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt f\u00e1jdalomszintj\u00e9nek cs\u00f6kkent\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben<\/td> \u202f15.600.000<\/td> <\/tr>
Nemzeti Tehets\u00e9g Program<\/td> Az ell\u00e9s k\u00f6r\u00fcli id\u0151szak viselked\u00e9si \u00e9s \u00e9lettani v\u00e1ltoz\u00e1sainak vizsg\u00e1lata a neh\u00e9zell\u00e9s el\u0151rejelz\u00e9se \u00e9s az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt borjak \u00e9letk\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben tejel\u0151 szarvasmarh\u00e1kban<\/td> 850.000<\/td> <\/tr>
MTA Bolyai J\u00e1nos Kutat\u00e1si \u00d6szt\u00f6nd\u00edj<\/td> \u202fA megk\u00fczd\u00e9si st\u00edlus \u00e9s a sz\u00fcl\u00e9szeti seg\u00e9lyny\u00fajt\u00e1s m\u00f3dj\u00e1nak hat\u00e1sa tejel\u0151 tehenek \u00e9s borjaik vegetat\u00edv idegrendszeri, hormon\u00e1lis \u00e9s viselked\u00e9si v\u00e1laszaira az ell\u00e9s sor\u00e1n \u00e9s a korai postpartum id\u0151szakban<\/td> 4.320.000<\/td> <\/tr> <\/tbody> <\/table>

 <\/p>

MEGB\u00cdZ\u00c1SOK:<\/strong><\/p>

Mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u0151 \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u0151 c\u00e9gek: szarvasmarha- \u00e9s sert\u00e9steny\u00e9szetek<\/p>

MTA-SZIE Nagy\u00e1llatklinikai Kutat\u00f3csoport<\/strong>
SZENCI OTT\u00d3<\/em><\/strong>, PhD, DSc, Dipl. ECBHM
2225 \u00dcll\u0151 \u2013 D\u00f3ra major
Tel: (06) 29-521-301
Fax: (06) 29-521-383
E-mail: [Kattintson az emailc\u00edmhez]<\/a><\/p>

A 2017. \u00c9VI TUDOM\u00c1NYOS BESZ\u00c1MOL\u00d3<\/h2>

I. fejezet\u00a0<\/strong>(A kutat\u00f3hely f\u0151 feladatai 2017-ben)<\/em><\/p>

I\/a \u00d6t \u00e9ves kutat\u00e1si terv r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1sa:<\/strong><\/p>

P\u00e1ly\u00e1zatunk f\u0151 c\u00e9lja az \u00fajabb diagnosztikai \u00e9s j\u00f3ll\u00e9tet jelz\u0151 m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1sa a szarvasmarha- \u00e9s l\u00f3gy\u00f3gy\u00e1szat sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>

Szarvasmarha<\/u> peripart\u00e1lis id\u0151szak\u00e1nak folyamatos vizsg\u00e1lata holstein-fr\u00edz tejel\u0151 szarvasmarha-\u00e1llom\u00e1nyokban a vegetat\u00edv idegrendszeri- \u00e9s bend\u0151m\u0171k\u00f6d\u00e9s, kortizol-koncentr\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a viselked\u00e9s le\u00edr\u00e1s\u00e1val. Az ell\u00e9s k\u00f6r\u00fcli id\u0151szakban, ill. a tart\u00f3san magas k\u00f6rnyezeti h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet mellett az \u00e1llatok stressz-\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, stressz-t\u0171r\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, a stressz-hormonok, ill. feh\u00e9rj\u00e9k, valamint a bend\u0151m\u0171k\u00f6d\u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1sait k\u00edv\u00e1njuk \u00e9rt\u00e9kelni. A lovak<\/u> teljes\u00edtm\u00e9nyvizsg\u00e1lat\u00e1nak hazai kidolgoz\u00e1s\u00e1val a magyar teliv\u00e9r\u00e1llom\u00e1ny teljes\u00edtm\u00e9nybeli rejtett tartal\u00e9kainak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz, a sportlovak eset\u00e9ben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lovassportok nemzetk\u00f6zi versenyein el\u00e9rt eredm\u00e9nyek jav\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00edv\u00e1nunk hozz\u00e1j\u00e1rulni. A teljes\u00edtm\u00e9nyvizsg\u00e1latok els\u0151sorban a kardiovaszkul\u00e1ris rendszer adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re \u00e9s a l\u00e9gz\u0151szervek eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1nak felm\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u00f6sszpontosulnak.<\/p>

I\/b Eddigi teljes\u00edt\u00e9s r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1sa:<\/strong> A szarvasmarha csoport<\/u> vizsg\u00e1latainak c\u00e9lja az ell\u00e9s k\u00f6r\u00fcli id\u0151szak (neh\u00e9zell\u00e9sek), valamint a h\u0151stressz alatti nagyr\u00e9szt nem invaz\u00edv diagnosztikai \u00e9s j\u00f3ll\u00e9t-vizsg\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszereinek, valamint a lehets\u00e9ges stressz-m\u00e9rs\u00e9kl\u0151 elj\u00e1r\u00e1sok tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se \u00e9s tesztel\u00e9se volt tejel\u0151 szarvasmarh\u00e1kban. Emellett igyekezt\u00fcnk gyakorlatias \u00e9s kis k\u00f6lts\u00e9g\u0171 ultrahangvizsg\u00e1lati protokoll tesztel\u00e9s\u00e9re a borjak sz\u00fclet\u00e9si testt\u00f6meg\u00e9nek \u00e9s a neh\u00e9zell\u00e9sek el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9re. A neh\u00e9zell\u00e9s hat\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1t k\u00f6zel 100 borj\u00fan v\u00e9gezt\u00fck el a viselked\u00e9si, vegetat\u00edv idegrendszeri \u00e9s hormon\u00e1lis (ny\u00e1l kortizol) alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re. A nem szteroid gyullad\u00e1scs\u00f6kkent\u0151k (NSAID) lehets\u00e9ges j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1val is v\u00e9gezt\u00fcnk neh\u00e9zell\u00e9ssel sz\u00fcletett borjak eset\u00e9n. \u00dajsz\u00fcl\u00f6tt borjakon v\u00e9gzett h\u0151stressz-vizsg\u00e1lataink adatelemz\u00e9s\u00e9vel elk\u00e9sz\u00fclt\u00fcnk \u00e9s megjelentet\u00e9s\u00fck folyamatban van. A tejel\u0151 teheneken v\u00e9gzett h\u0151stressz-vizsg\u00e1lataink adatait jelenleg elemezz\u00fck. A lovas csoport<\/u> munk\u00e1j\u00e1t terepi viszonyok k\u00f6z\u00f6tt j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 endoszk\u00f3p seg\u00edtette, amely \u00e1ltal a lovakat term\u00e9szetes k\u00f6rnyezet\u00fckben tudtuk vizsg\u00e1lni. Vizsg\u00e1ltuk a vemhes Lipicai kanc\u00e1k \u00e9s magzataik sz\u00edvritmus-v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g (heart rate variability: HRV) alap\u00e9rt\u00e9keit, valamint vizsg\u00e1ltuk az alfa-f\u00f6toprotein szerep\u00e9t vemhes \u00e1llatokban. Elkezdt\u00fck vizsg\u00e1lni az Erd\u00e9lyben end\u00e9mi\u00e1san terhel\u00e9s sor\u00e1n jelentkez\u0151 rhabdomyol\u00edzist \u00e9s a nyugat n\u00edlusi v\u00edrus \u00e1ltal okozott agy- \u00e9s gerincvel\u0151-gyullad\u00e1st. A l\u00e9gz\u0151szervek vizsg\u00e1lat\u00e1val kapcsolatban egy teljesen \u00faj technol\u00f3gi\u00e1t tesztelt\u00fcnk. A nyugat-n\u00edlusi v\u00edrussal kapcsolatban egyik munk\u00e1nk a t\u00fcnet alap\u00fa el\u0151rejelz\u00e9sre vonatkozott, m\u00edg m\u00e1sik munk\u00e1nkban a term\u00e9szetes fert\u0151z\u0151d\u00e9sre \u00e9s a vakcin\u00e1z\u00e1sra adott szerol\u00f3giai v\u00e1laszreakci\u00f3kat \u00e9s azok kimutat\u00e1si technik\u00e1it vizsg\u00e1ltuk. A 2017-es kutat\u00f3\u00e9vben 11 angol, 4 magyar nyelv\u0171 tudom\u00e1nyos dolgozatot k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk. V\u00e1rhat\u00f3 \u00f6sszes\u00edtett IF: 21,079<\/strong><\/p>

I\/c A besz\u00e1mol\u00f3\u00e9v feladata:<\/strong> A sz\u00edvritmus-v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g vizsg\u00e1lat\u00e1ra adatgy\u0171jt\u0151 \u00e9s elemz\u0151 rendszert fejlesztett\u00fcnk ki, amely az eddig beszerezhet\u0151, kiz\u00e1r\u00f3lag kutat\u00e1sra alkalmas m\u0171szerekn\u00e9l k\u00f6nnyebb felhaszn\u00e1l\u00e1st, probl\u00e9ma mentesebb adatr\u00f6gz\u00edt\u00e9st \u00e9s hi\u00e1nytalan adattov\u00e1bb\u00edt\u00e1st tesz a gazd\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra lehet\u0151v\u00e9 (1-4). Vizsg\u00e1ltuk az ell\u00e9s ut\u00e1ni drench-nek a k\u00e9r\u0151dz\u00e9s idej\u00e9re gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t. Folytattuk az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st a k\u00ednai koll\u00e9g\u00e1inkkal (6) \u00e9s az MTA K\u00eds\u00e9rleti Int\u00e9zet\u00e9vel (7). A lovas csoport<\/u> teljes\u00edtm\u00e9nycs\u00f6kken\u00e9st okoz\u00f3 faktorok k\u00f6z\u00fcl vizsg\u00e1lta a fels\u0151 l\u00e9g\u00fati\u00a0 sz\u0171k\u00fcletek lehets\u00e9ges okait \u00e9s azok el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1g\u00e1t, sport \u00e9s hobbilovakban. Stressz m\u00e9r\u00e9sek sor\u00e1n a lovak hormon\u00e1lis (plazma \/ ny\u00e1l kortizol szintje) \u00e9s kardiovaszkul\u00e1ris v\u00e1laszreakci\u00f3j\u00e1t vizsg\u00e1ltuk a saj\u00e1t HPA-tengely\u00fck f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben. A lovakat sz\u00edv-frekvencia-variabilit\u00e1s\u00e1t \u00e9s kortizol szintj\u00e9nek\u00a0 v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t m\u00e9rt\u00fck nyugalmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, ill. szintetikus ACTH ad\u00e1sa \u00e9s mesters\u00e9ges stresszhelyzet kiv\u00e1lt\u00e1sa eset\u00e9n. M\u00e1sr\u00e9szt befejezt\u00fck vizsg\u00e1latainkat az Erd\u00e9lyben end\u00e9mi\u00e1san el\u0151fordul\u00f3 izombetegs\u00e9gekkel kapcsolatban, ill. a nyugat-n\u00edlusi v\u00edrus okozta megbeteged\u00e9sek elleni immuniz\u00e1l\u00e1s jellegzetess\u00e9geir\u0151l. Vizsg\u00e1ltuk a Setaria viridis \u00e1ltal okozott stomatitis-gingivitis-t lovakban (5).<\/p>

II.\u00a0fejezet<\/strong> (A 2017-ban el\u00e9rt kiemelked\u0151 kutat\u00e1si \u00e9s m\u00e1s jelleg\u0171 eredm\u00e9nyek)<\/em><\/p>

II\/a alfejezet<\/strong> (Kiemelked\u0151 kutat\u00e1si \u00e9s m\u00e1s jelleg\u0171 eredm\u00e9nyek)<\/em><\/p>

A szarvasmarha csoport a<\/u> k\u00e9r\u0151dz\u00e9si id\u0151, a bend\u0151 pH – \u00e9s – h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet v\u00e1ltoz\u00e1sait \u00edrta le neh\u00e9zell\u00e9sen \u00e9s norm\u00e1l ell\u00e9sen \u00e1tesett tehenekben (1). El\u0151zetes eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n \u00fagy t\u0171nik, hogy az egyszeri NSAID-kezel\u00e9s n\u00f6veli az \u00e1ll\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151t \u00e9s cs\u00f6kkenti a f\u00e1jdalom szint\u00e9t a neh\u00e9zell\u00e9sb\u0151l sz\u00fcletett borjakban az els\u0151 24 \u00e9let\u00f3r\u00e1ban. Meg\u00e1llap\u00edtottuk, hogy a borj\u00famagzat metacarpus\/metatarsus \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u00e9nek ultrahangvizsg\u00e1lata a v\u00e1rhat\u00f3 ell\u00e9st megel\u0151z\u0151 2 h\u00e9ten bel\u00fcl viszonylag pontos el\u0151rejelz\u0151 er\u0151vel b\u00edr az esetleges neh\u00e9zell\u00e9st, ill. a borj\u00fa sz\u00fclet\u00e9si testt\u00f6meg\u00e9t illet\u0151en. Azt is igazoltuk, hogy a sav-b\u00e1zis egyens\u00falyt \u00e9s az oxig\u00e9n\/sz\u00e9ndioxid szintet le\u00edr\u00f3 v\u00e9n\u00e1s v\u00e9rparam\u00e9terek \u00e9rt\u00e9keire az \u00e9vszak, a borj\u00fa sz\u00fclet\u00e9si testt\u00f6mege, valamint a borj\u00fa felnyal\u00e1s\u00e1val t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 is hat\u00e1ssal van \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt borjakban (2). Kov\u00e1cs Levent\u00e9t, a szarvasmarha csoport vezet\u0151j\u00e9t az \u00e9v agr\u00e1rkutat\u00f3j\u00e1nak v\u00e1lasztott\u00e1k. A lovas csoport<\/u> versenylovakra vonatkoz\u00f3 m\u00e9r\u00e9si eredm\u00e9nyeket k\u00f6z\u00f6lt, m\u00edg a hobbi lovakra vonatkoz\u00f3 m\u00e9r\u00e9sek eredm\u00e9nyeinek k\u00f6zl\u00e9se publik\u00e1l\u00e1s alatt van. Folytattuk a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fels\u0151 l\u00e9g\u00fati funkcion\u00e1lis zavarok teljes\u00edtm\u00e9nyre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1t. A l\u00e1gysz\u00e1jpad fels\u0151 helyzetv\u00e1ltoz\u00e1s, (dorsal displacement of the soft palate – DDSP) \u00fajszer\u0171, a szakirodalomban eddig nem taglalt lehets\u00e9ges h\u00e1ttere ker\u00fclt felt\u00e1r\u00e1sra. Eredm\u00e9nyeink, amelyek a DDSP \u00e9s az asztmatikus betegs\u00e9gek kapcsolat\u00e1t szeml\u00e9ltetik, bemutat\u00e1sra ker\u00fcltek nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1n. Tov\u00e1bb\u00e1 szint\u00e9n vizsg\u00e1ltuk a kannaporc kollapszus jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s annak lehets\u00e9ges h\u00e1tter\u00e9t. Publik\u00e1l\u00e1s alatt vannak az erd\u00e9lyi terhel\u00e9ses izombetegs\u00e9gek elemz\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 nemzetk\u00f6zi szaklapba k\u00e9sz\u00fcl\u0151 cikkek, egy a t\u00e9m\u00e1val foglalkoz\u00f3 magyar nyelv\u0171 cikk a M\u00c1L-ba ker\u00fclt k\u00f6zl\u00e9sre beny\u00fajtva. A nyugat-n\u00edlusi v\u00edrusfert\u0151z\u00e9ssel kapcsolatban pedig publik\u00e1l\u00e1s alatt van egy k\u00f6zlem\u00e9ny, melyben az \u00ednaktiv\u00e1lt v\u00edrust tartalmaz\u00f3 vakcin\u00e1ra adott immunol\u00f3giai v\u00e1lasz alapj\u00e1n pontosan meghat\u00e1roztuk a magyarorsz\u00e1gi f\u00f6ldrajzi \u00e9s id\u0151j\u00e1r\u00e1si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt alkalmazand\u00f3 vakcin\u00e1z\u00e1si protokollt. Megjelentett\u00fcnk egy besz\u00e1mol\u00f3t egy takarm\u00e1nyoz\u00e1si anom\u00e1lia kivizsg\u00e1l\u00e1sr\u00f3l, amely sor\u00e1n karant\u00e9nt kellett elrendelni a legnagyobb magyarorsz\u00e1gi versenyp\u00e1ly\u00e1n \u00e9s ist\u00e1ll\u00f3iban.<\/p>

\u00a0<\/strong>II\/b alfejezet<\/strong>\u00a0(Tudom\u00e1ny \u00e9s t\u00e1rsadalom<\/em>):<\/p>

A szerzett ismeretekr\u0151l hazai (n = 13) \u00e9s nemzetk\u00f6zi kongresszusokon (n = 11) sz\u00e1moltunk be. A t\u00e9mavezet\u0151 az elm\u00falt \u00e9vben megh\u00edvott el\u0151ad\u00f3k\u00e9nt K\u00edn\u00e1ban, Csehorsz\u00e1gban, Rom\u00e1ni\u00e1ban, Szerbi\u00e1ban \u00e9s Szlov\u00e1ki\u00e1ban tartott el\u0151ad\u00e1st. Ezen k\u00edv\u00fcl a kutat\u00f3csoport tagjai szervez\u0151i voltak a Magyar Buiatrikus T\u00e1rsas\u00e1g XXVII. Nemzetk\u00f6zi Kongresszus\u00e1nak. Az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetemen a hallgat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtottunk, hogy elm\u00e9letben \u00e9s gyakorlatban betekint\u00e9st nyerjenek a kutat\u00f3csoport munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ba a \u201eLovak teljes\u00edtm\u00e9ny-\u00e9lettana \u00e9s a sportl\u00f3gy\u00f3gy\u00e1szat\u201d c\u00edm\u0171 kurzuson. \u00d6sszesen 20 magyar \u00e9s 20 angol hallgat\u00f3 vett r\u00e9szt a kurzuson, egy hallgat\u00f3 pedig a t\u00e9m\u00e1ban szakdolgozatot k\u00e9sz\u00edt. A l\u00f3val, l\u00f3sporttal \u00e9s lovas sporttal foglalkoz\u00f3 szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra sport\u00e9lettani sorozatot k\u00f6zl\u00fcnk folyamatosan a Lovas \u00c9let c\u00edm\u0171 lapban \u00e9s ugyanezen a ter\u00fcleten egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00fcnk a www.riderline.net szakmai jelleg\u0171 honlappal.<\/p>

\u00a0<\/strong>III. A kutat\u00f3hely hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi kapcsolatai 2017-ben:<\/strong><\/p>

Folytat\u00f3dott a Szilv\u00e1sv\u00e1radi M\u00e9nesgazdas\u00e1ggal, a pekingi, a b\u00e9csi \u00e9s a kolozsv\u00e1ri \u00e1llatorvosi karral az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s. A Kaposv\u00e1ri Egyetemmel k\u00f6z\u00f6s PhD hallgat\u00f3nk lett. A K\u00ednai Agr\u00e1rtudom\u00e1nyi Akad\u00e9mia Lanczhou-i Mez\u0151gazdas\u00e1gi- \u00e9s Gy\u00f3gyszertudom\u00e1nyi Kutat\u00f3 Int\u00e9zete a kutat\u00f3csoport vezet\u0151j\u00e9t vend\u00e9gprofesszork\u00e9nt h\u00edvta meg.<\/p>

\u00a0IV.\u00a0<\/strong>A 2017-ben elnyert fontosabb hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi p\u00e1ly\u00e1zatok r\u00f6vid bemutat\u00e1sa:<\/strong><\/p>

Kov\u00e1cs Levente: New National Excellence Program of the Ministry of Human Capacities [grant number \u00daNKP-17-4-I\/SZIE-7].<\/p>

V. A 2017-ben megjelent jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong><\/p>

  1. Kov\u00e1cs L, K\u00e9z\u00e9r FL, <\/u>Ruff F, Szenci O: <\/u>Rumination time and reticuloruminal temperature as possible predictors of dystocia in dairy cows. J. Dairy Sci., 100:1568-1579 (2017)<\/li>
  2. Kov\u00e1cs L, K\u00e9z\u00e9r FL, Albert E,<\/u> Ruff F, Szenci O<\/u>: Seasonal and maternal effects on acid-base, lactate, electrolyte and hematological status of 205 dairy calves born to eutocic dams. Dairy Sci., 100:7534\u20137543 (2017)<\/li>
  3. K\u00e9z\u00e9r FL,<\/u> T\u0151zs\u00e9r J, Bakony M, Szenci O<\/u>, Jurkovich V, Kov\u00e1cs L:<\/u> Effect of physical activity on cardiac autonomic function of dairy cows on commercial dairy farms. J. Dairy Res., 84:395-400 (2017)<\/li>
  4. Abdelmegeid KM, Kutasi O<\/u>, Nassiff NM, Wirth K, B\u00f3dai E, Hafez MA,\u00a0Szenci O<\/u>:<\/strong> Radiographic assessment of pulmonary fluid clearance and lung aeration in newborn calves delivered by elective Caesarean section. Reprod. Dom. Anim.,\u00a0DOI:\u00a010.1111\/rda.12998 (2017).<\/li>
  5. Kutasi O<\/u>, Andrasofszky E,\u00a0Szenci O<\/u>, Bersenyi A, Siller I, Abonyi T: Foxtail grass (Setaria viridis)-induced ulcerative stomatitis-gingivitis resembling viral vesicular stomatitis in horses. Livestock science doi.org\/10.1016\/j.livsci.2017.03.012 (2017)<\/li>
  6. Liu G, Yin J, Barkema HW, Chen L, Shahid M,\u00a0Szenci O<\/u>, De Buck J, Kastelic JP, Han B: Development of a single-dose recombinant CAMP factor entrapping poly(lactide-co-glycolide) microspheres-based vaccine against Streptococcus agalactiae. Vaccine,\u00a035:1246-1253 (2017)<\/li>
  7. P\u00e9terfi Z, Farkas E, Nagyunyomi-S\u00e9nyi K, K\u00e1d\u00e1r A,\u00a0Szenci O, Horv\u00e1th A<\/u>, F\u00fczesi T, Lechan MR, Fekete Cs: Role of TRH\/UCN3 neurons of the perifornical area\/bed nucleus of stria terminalis region in the regulation of the anorexigenic POMC neurons of the arcuate nucleus in male mice and rats. Brain Structure & Function, doi: 10.1007\/s00429-017-1553-5 (2017)<\/li> <\/ol>

    A 2016. \u00c9VI TUDOM\u00c1NYOS BESZ\u00c1MOL\u00d3<\/h2>

    I. fejezet\u00a0<\/strong>(A kutat\u00f3hely f\u0151 feladatai 2016-ban)<\/em>\u00a0<\/strong><\/p>

    I\/a \u00d6t \u00e9ves kutat\u00e1si terv r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1sa:\u00a0<\/strong>P\u00e1ly\u00e1zatunk f\u0151 c\u00e9lja az \u00fajabb diagnosztikai \u00e9s j\u00f3ll\u00e9tet jelz\u0151 m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1sa a szarvasmarha- \u00e9s l\u00f3gy\u00f3gy\u00e1szat sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>

    Szarvasmarha<\/span>\u00a0(borjak \u00e9s tehenek) peripart\u00e1lis id\u0151szak\u00e1nak folyamatos vizsg\u00e1lata holstein-fr\u00edz tejel\u0151 szarvasmarha-\u00e1llom\u00e1nyokban a vegetat\u00edv idegrendszeri- \u00e9s bend\u0151m\u0171k\u00f6d\u00e9s, kortizol-koncentr\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a viselked\u00e9s le\u00edr\u00e1s\u00e1val. Az ell\u00e9s k\u00f6r\u00fcli id\u0151szakban, ill. a tart\u00f3san magas k\u00f6rnyezeti h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet mellet az \u00e1llatok stressz-\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, stressz-t\u0171r\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, a stressz-hormonok, illetve -feh\u00e9rj\u00e9k, valamint a bend\u0151m\u0171k\u00f6d\u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1sait k\u00edv\u00e1njuk \u00e9rt\u00e9kelni.<\/p>

    Ezen t\u00falmen\u0151en vizsg\u00e1ljuk az egyes uterotonikumok, ill. a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f3rokoz\u00f3k (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen\u00a0Haemophilus somnus<\/em>\u00a0\u00e9s\u00a0BHV4<\/em>) hat\u00e1s\u00e1t a m\u00e9hinvol\u00faci\u00f3ra k\u00f6zvetlen\u00fcl az ell\u00e9s ut\u00e1ni id\u0151szakban, ill. az \u00fajrafogamz\u00e1sra. K\u00fcl\u00f6n hangs\u00falyt helyez\u00fcnk az ell\u00e9s k\u00f6r\u00fcli id\u0151szakban fell\u00e9p\u0151 t\u0151gygyullad\u00e1sok \u00e9s v\u00e9gtag-rendelleness\u00e9gek k\u00f3r\u00e9lettani vizsg\u00e1lat\u00e1ra. A kr\u00f3nikus s\u00e1ntas\u00e1gban szenved\u0151 egyedek viselked\u00e9s\u00e9nek \u00e9s \u00e9lettani mutat\u00f3inak p\u00e1rhuzamos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9vel az akut stresszhat\u00e1sokra val\u00f3 hormon\u00e1lis \u00e9s vegetat\u00edv idegrendszeri v\u00e1laszk\u00e9szs\u00e9get is tesztelj\u00fck. Igyeksz\u00fcnk a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hagyom\u00e1nyos fej\u00e9si technol\u00f3gi\u00e1k (karusszeles, halsz\u00e1lk\u00e1s \u00e9s p\u00e1rhuzamos fej\u0151\u00e1ll\u00e1sok) \u00e1llatj\u00f3ll\u00e9tre \u00e9s stresszt\u0171r\u0151-k\u00e9pess\u00e9gre gyakorolt hat\u00e1sait is vizsg\u00e1lni. A\u00a0lovak<\/span>\u00a0teljes\u00edtm\u00e9nyvizsg\u00e1lat\u00e1nak hazai kidolgoz\u00e1s\u00e1val a magyar teliv\u00e9r\u00e1llom\u00e1ny teljes\u00edtm\u00e9nybeli rejtett tartal\u00e9kainak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz, a sportlovak eset\u00e9ben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lovassportok nemzetk\u00f6zi versenyein el\u00e9rt eredm\u00e9nyek jav\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00edv\u00e1nunk hozz\u00e1j\u00e1rulni. A teljes\u00edtm\u00e9nyvizsg\u00e1latok els\u0151sorban a kardiovaszkul\u00e1ris rendszer adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re \u00e9s a l\u00e9gz\u0151szervek eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1nak felm\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u00f6sszpontosuln\u00e1nak<\/p>

    I\/b Eddigi teljes\u00edt\u00e9s r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1sa:\u00a0<\/strong>A\u00a0szarvasmarha csoport<\/span>\u00a0\u00f6sszetett viselked\u00e9s-\u00e9lettani kutat\u00e1sait folytatta vemhes teheneken \u00e9s \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt borjakon. E vizsg\u00e1latok nagy r\u00e9sze lez\u00e1rult, eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n a 2018-as kutat\u00f3\u00e9vben \u00fajabb k\u00eds\u00e9rleteket tervez\u00fcnk. Kifejlett tehenek \u00e9s v\u00e1laszt\u00e1s el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 borjak h\u0151stresszhez val\u00f3 viselked\u00e9si, vegetat\u00edv idegrendszeri (sz\u00edvritmus-v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g) \u00e9s hormon\u00e1lis (ny\u00e1l-kortizol-koncentr\u00e1ci\u00f3k) alkalmazkod\u00e1s\u00e1t is kutattuk hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi tehen\u00e9szetekben. Emellett lez\u00e1rtuk egyik leg\u00f6sszetettebb, a vemhes \u00fcsz\u0151k stressz-megk\u00fczd\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1it vizsg\u00e1l\u00f3 k\u00eds\u00e9rletsorozatunkat, amelyben t\u00f6bb, mint 200 \u00f6nk\u00e9ntes vett r\u00e9szt, egy teszt ar\u00e9n\u00e1ban. A\u00a0lovas csoport<\/span>\u00a0munk\u00e1j\u00e1t terepi viszonyok k\u00f6z\u00f6tt j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 endoszk\u00f3p seg\u00edtette, amely \u00e1ltal a lovakat term\u00e9szetes k\u00f6rnyezet\u00fckben tudtuk vizsg\u00e1lni. A sportlovakban gyakran el\u0151fordul\u00f3 orrmell\u00e9k\u00f6b\u00f6l-gyullad\u00e1s s\u00falyos idegrendszeri k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek elker\u00fcl\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 vizsg\u00e1latokat fel kellett f\u00fcggeszten\u00fcnk, mert kollegin\u00e1nk k\u00fclf\u00f6ldre t\u00e1vozott. Helyette \u00faj t\u00e9mater\u00fcletek m\u0171vel\u00e9s\u00e9t kezdt\u00fck el, \u00edgy a vemhes Lipicai kanc\u00e1k \u00e9s magzataik sz\u00edvritmus-v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g alap\u00e9rt\u00e9keit vett\u00fck fel, valamint vizsg\u00e1ltuk az alfa-f\u00f6toprotein szerep\u00e9t vemhes \u00e1llatokban, elkezdt\u00fck vizsg\u00e1lni az Erd\u00e9lyben end\u00e9mi\u00e1san terhel\u00e9s sor\u00e1n jelentkez\u0151 rhabdomyol\u00edzist \u00e9s a nyugat n\u00edlusi v\u00edrus \u00e1ltal okozott agy- \u00e9s gerincvel\u0151-gyullad\u00e1st. A l\u00e9gz\u0151szervek vizsg\u00e1lat\u00e1val kapcsolatban egy teljesen \u00faj technol\u00f3gi\u00e1t tesztelt\u00fcnk. A nyugat-n\u00edlusi v\u00edrussal kapcsolatban egyik munk\u00e1nk a szindromikus el\u0151rejelz\u00e9sre vonatkozott, m\u00edg m\u00e1sik munk\u00e1nkban a term\u00e9szetes fert\u0151z\u0151d\u00e9sre \u00e9s a vakcin\u00e1z\u00e1sra adott szerol\u00f3giai v\u00e1laszreakci\u00f3kat \u00e9s azok kimutat\u00e1si technik\u00e1it vizsg\u00e1ltuk.\u00a0\u00a0<\/strong><\/p>

    A kutat\u00f3\u00e9vben 13 angol, 2 magyar nyelv\u0171 tudom\u00e1nyos dolgozatot k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk \u00e9s a nemzetk\u00f6zi kongresszusokon 8, m\u00edg a Magyar Buiatrikus T\u00e1rsas\u00e1g XXVI. Nemzetk\u00f6zi Kongresszus\u00e1n 13 el\u0151ad\u00e1ssal\/poszterrel sz\u00e1moltunk be. V\u00e1rhat\u00f3 \u00f6sszes\u00edtett IF: 24.819<\/p>

    I\/c A besz\u00e1mol\u00f3\u00e9v feladata:\u00a0<\/strong>A\u00a0szarvasmarha csoport<\/span>\u00a0az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt borjak viselked\u00e9s-\u00e9lettani vizsg\u00e1lata sor\u00e1n a fekv\u00e9si viselked\u00e9s, a sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9s, a ny\u00e1l-kortizol koncentr\u00e1ci\u00f3k, egyes sav-b\u00e1zis, elektrolit \u00e9s hematol\u00f3giai \u00e9rt\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket kutatj\u00e1k sz\u00fcl\u00e9szeti seg\u00e9lyny\u00fajt\u00e1ssal \u00e9s term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcletett borjakon. A nem szteroid tartalm\u00fa gyullad\u00e1scs\u00f6kkent\u0151 szerek fenti \u00e9lettani mutat\u00f3kra kifejtett hat\u00e1sait tov\u00e1bbra is tesztelj\u00fck. Mindemellett terveink k\u00f6z\u00f6tt szerepel a m\u00e9h\u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1sok vizsg\u00e1lat\u00e1ra megfelel\u0151, nagy egyedsz\u00e1mon, telepi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is alkalmazhat\u00f3 m\u0171szer fejleszt\u00e9se, amely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel 1) Ca-tartalm\u00fa gy\u00f3gyszerk\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t (az ell\u00e9ssel kapcsolatos megbeteged\u00e9sek lek\u00fczd\u00e9s\u00e9ben), 2) egy\u00e9b m\u00e9h\u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1st serkent\u0151 gy\u00f3gyszerek (pl. r\u00f6vid \u00e9s hossz\u00fa hat\u00e1s\u00fa oxytocin, prosztaglandin, ergometrin) hat\u00e1s\u00e1t lesz lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk tesztelni. A sz\u00edvritmus-v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g vizsg\u00e1lat\u00e1ra adatgy\u0171jt\u0151 \u00e9s elemz\u0151 rendszert szeretn\u00e9nk fejleszteni, amely az eddig beszerezhet\u0151, kiz\u00e1r\u00f3lag kutat\u00e1sra alkalmas m\u0171szerekn\u00e9l k\u00f6nnyebb felhaszn\u00e1l\u00e1st, probl\u00e9ma mentesebb adatr\u00f6gz\u00edt\u00e9st \u00e9s hi\u00e1nytalan adattov\u00e1bb\u00edt\u00e1st tesz lehet\u0151v\u00e9. Vizsg\u00e1ljuk az ell\u00e9s ut\u00e1ni drench-nek a k\u00e9r\u0151dz\u00e9s idej\u00e9re gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t. A vizsg\u00e1lat 100 drench-es \u00e9s 100 kontroll teh\u00e9n bevon\u00e1s\u00e1ig tart. \u00daj t\u00e9mak\u00f6rk\u00e9nt elkezdt\u00fck az ikervemhes tehenek, valamint egyes k\u00f3rokoz\u00f3k szerep\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1t t\u0151gygyullad\u00e1sok (6) \u00e9s endometritisek (7) eset\u00e9n, valamint egy\u00e9b haszon\u00e1llatokban (ny\u00fal: 8). A\u00a0lovas csoport<\/span>\u00a0egyr\u00e9szt a sportlovak teljes\u00edtm\u00e9nycs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek lehets\u00e9ges okait \u00e9s azok el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1g\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt a vemhes kanc\u00e1kat, Erd\u00e9lyben end\u00e9mi\u00e1san el\u0151fordul\u00f3 izombetegs\u00e9get, a nyugat-n\u00edlusi v\u00edrus okozta megbeteged\u00e9seket, valamint az \u00e1ll\u00f3 helyzet\u0171 lovak ventill\u00e1ci\u00f3j\u00e1t vizsg\u00e1lta.<\/p>

    II. fejezet\u00a0<\/strong>(A 2016-ban el\u00e9rt kiemelked\u0151 kutat\u00e1si \u00e9s m\u00e1s jelleg\u0171 eredm\u00e9nyek)<\/em>\u00a0<\/strong><\/p>

    II\/a alfejezet\u00a0<\/strong>(Kiemelked\u0151 kutat\u00e1si \u00e9s m\u00e1s jelleg\u0171 eredm\u00e9nyek)<\/em>\u00a0<\/strong><\/p>

    A\u00a0szarvasmarha csoport<\/span>\u00a0az a neh\u00e9zell\u00e9s hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lta a peripartalis k\u00e9r\u0151dz\u00e9si id\u0151re, bend\u0151 pH- \u00e9s h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-\u00e9rt\u00e9kekre. Azt tapasztaltuk, hogy a k\u00e9r\u0151dz\u00e9si id\u0151 ell\u00e9s el\u0151tt hamarabb cs\u00f6kken a sz\u00fcl\u00e9szeti seg\u00e9lyny\u00fajt\u00e1ssal ell\u0151 tehenekben \u00e9s \u00fcsz\u0151kben, tov\u00e1bb\u00e1 ezek az \u00e1llatok ell\u00e9s ut\u00e1ni k\u00e9r\u0151dz\u00e9si aktivit\u00e1sa k\u00e9s\u0151bb \u00e9ri el a fiziol\u00f3gi\u00e1s \u00e9rt\u00e9ket. Az ell\u00e9s k\u00f6r\u00fcli id\u0151szak vegetat\u00edv idegrendszeri, szaporod\u00e1sbiol\u00f3giai \u00e9s viselked\u00e9si vonatkoz\u00e1sait a 3., 4. \u00e9s az 5. cikkben k\u00f6z\u00f6lt\u00fck. A 2. dolgozatunk a J. Dairy Sci.-ben a szeptember h\u00f3nap legjobb dolgozata lett. Egyszeri, mindemellett a megsz\u00fclet\u00e9st k\u00f6vet\u0151 NSAID-kezel\u00e9s \u00e1ll\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151re \u00e9s a vegetat\u00edv idegrendszeri m\u0171k\u00f6d\u00e9sre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1ltuk \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt borjakban (n = 98).<\/p>

    Bebizony\u00edtottuk, hogy az elektromos impedanci\u00e1s tomogr\u00e1fia alkalmas lovak ventill\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re (11). \u00c9rt\u00e9kelt\u00fck a nyugat-n\u00edlusi v\u00edrusfert\u0151z\u00e9s (emberi) okozta megbeteged\u00e9sek el\u0151rejelz\u00e9seinek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00fcneti megjelen\u00e9seket v\u00e9ve alapul: a t\u00f6bbv\u00e1ltoz\u00f3s rendszerek megb\u00edzhat\u00f3bbak voltak, els\u0151sorban azok, amelyek a lovak idegrendszeri t\u00fcneteit \u00e9s a madarak elhull\u00e1s\u00e1t is figyelembe vett\u00e9k (10). Le\u00edrtuk, hogy milyen korl\u00e1tok k\u00f6z\u00f6tt alkalmazhat\u00f3 a hemagglutin\u00e1ci\u00f3 g\u00e1tl\u00e1si teszt lovak v\u00edrusfert\u0151z\u00f6tts\u00e9g\u00e9nek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re, \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edtottuk az ELISA teszttel a plakk redukci\u00f3s neutraliz\u00e1ci\u00f3s tesz eredm\u00e9nyeket v\u00e9ve alapul (9). Az ELISA teszt eredm\u00e9nyek megb\u00edzhat\u00f3bbnak bizonyultak. ELISA vizsg\u00e1latot alkalmazva nemcsak a heveny v\u00edrusfert\u0151z\u00e9s ut\u00e1n, hanem a vakcin\u00e1z\u00e1s ut\u00e1n is pozit\u00edv eredm\u00e9nyeket kaptunk IgM tekintet\u00e9ben, \u00edgy ez az elj\u00e1r\u00e1s az elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9sre nem alkalmas.<\/p>

    II\/b alfejezet<\/strong>\u00a0(Tudom\u00e1ny \u00e9s t\u00e1rsadalom<\/em>):<\/p>

    A szerzett ismeretekr\u0151l hazai (n=13) \u00e9s nemzetk\u00f6zi kongresszusokon (n=8) sz\u00e1moltunk be. A t\u00e9mavezet\u0151 az elm\u00falt \u00e9vben megh\u00edvott el\u0151ad\u00f3k\u00e9nt K\u00edn\u00e1ban, Csehorsz\u00e1gban, Spanyolorsz\u00e1gban \u00e9s Szerbi\u00e1ban tartott el\u0151ad\u00e1st (l\u00e1sd\u00a0www.mtmt.hu<\/a>). Ezen k\u00edv\u00fcl t\u00e1rsszervez\u0151i voltunk a Magyar Buiatrikus T\u00e1rsas\u00e1g XXVI. Jubileumi Nemzetk\u00f6zi Kongresszus\u00e1nak. A l\u00f3val, l\u00f3sporttal \u00e9s lovas sporttal foglalkoz\u00f3 szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra sport\u00e9lettani sorozatot ind\u00edtottunk a Lovasnemzet c\u00edm\u0171 lapban. A nyugat-n\u00edlusi v\u00edrussal kapcsolatos ismereteket \u00e9s \u00fajdons\u00e1gokat folyamatosan ismertetj\u00fck a legnagyobb magyar lovas port\u00e1lon, a lovasok.hu-n.<\/p>

    III. A kutat\u00f3hely hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi kapcsolatai 2016-ban:<\/strong><\/p>

    Folytat\u00f3dott a Szilv\u00e1sv\u00e1radi M\u00e9nesgazdas\u00e1ggal, valamint a pekingi Agr\u00e1regyetem, \u00c1llatorvos-tudom\u00e1nyi Kar, Belgy\u00f3gy\u00e1szati \u00e9s J\u00e1rv\u00e1nytani Tansz\u00e9k\u00e9vel az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcnk.<\/p>

    IV. A 2016-ban elnyert fontosabb hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi p\u00e1ly\u00e1zatok r\u00f6vid bemutat\u00e1sa:\u00a0<\/strong><\/p>

    MTA Bolyai J\u00e1nos Kutat\u00e1si \u00d6szt\u00f6nd\u00edj (BO\/00040\/16\/l) (Kov\u00e1cs Levente), NKFIH OTKA Posztdoktori \u00d6szt\u00f6nd\u00edj (PD123456) (Kov\u00e1cs Levente), Emberi Er\u0151forr\u00e1s Miniszt\u00e9rium, Emberi Er\u0151forr\u00e1s T\u00e1mogat\u00e1skezel\u0151: Nemzet Fiatal Tehets\u00e9gei\u00e9rt \u00d6szt\u00f6nd\u00edj: NTP-NFT\u00d6-16-0255 (Kov\u00e1cs Levente).<\/p>

    V. A 2016-ban megjelent jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong><\/p>

    1. Kov\u00e1cs L, K\u00e9z\u00e9r FL<\/span>, Ruff F,\u00a0Szenci O<\/span>: Cardiac autonomic activity has a circadian rhythm in summer but not in winter in non-lactating pregnant dairy cows. Physiology & Behavior 2016. 155. 56-65.\u00a0v\u00e1rhat\u00f3 IF: 2.461<\/li>
    2. Kov\u00e1cs L, K\u00e9z\u00e9r FL<\/span>, Kulcs\u00e1r-Huszenicza M, Ruff F,\u00a0Szenci O<\/span>, Jurkovich V: Hypothalamic\u2013pituitary\u2013adrenal and cardiac autonomic responses to transrectal examination differ with behavioral reactivity in dairy cows. J. Dairy Sci. 2016. 99. 7444-7457.\u00a0v\u00e1rhat\u00f3 IF: 2.408<\/li>
    3. Kov\u00e1cs L, K\u00e9z\u00e9r FL,\u00a0Szenci O<\/span>: Effect of calving process on the outcomes of delivery and postpartum health of dairy cows with unassisted and assisted calvings. J. Dairy Sci. 2016. 99. 7568-7573.\u00a0 v\u00e1rhat\u00f3 IF: 2.408<\/li>
    4. Kov\u00e1cs L, K\u00e9z\u00e9r FL<\/span>, Ruff F,\u00a0Szenci O<\/span>: Timing of obstetrical assistance affects peripartal cardiac autonomic function and early maternal behavior of dairy cows. Physiology & Behavior 2016. 165. 202-210. IF: 2.461<\/li>
    5. Kov\u00e1cs L, K\u00e9z\u00e9r FL,\u00a0<\/span>Ruff F,\u00a0Szenci O:\u00a0<\/span>Rumination time and reticuloruminal temperature as possible predictors of dystocia in dairy cows, J. Dairy Sci., 2017. 100. 1568-1579. v\u00e1rhat\u00f3 IF: 2.408<\/li>
    6. Wang D, Zhang L, Zhou X, He Y, Yong C, Shen M,\u00a0Szenci O<\/span>, Han B: Antimicrobial susceptibility, virulence genes, and randomly amplified polymorphic DNA analysis of Staphylococcus aureus recovered from bovine mastitis in Ningxia, China. J. Dairy Sci. 2016. 99. 9560-9569. v\u00e1rhat\u00f3 IF: 2.408<\/li>
    7. Szenci O<\/span>, Sassi G, Fodor L, Moln\u00e1r L,\u00a0Szel\u00e9nyi Z<\/span>, Tibold J, M\u00e1dl I, Egyed L: Co-infection with bovine Herpesvirus 4 and Histophilus somni significantly extends the service period in dairy cattle with purulent vaginal discharge. Reprod. Dom. Anim. 2016. 51. 143-149. v\u00e1rhat\u00f3 IF: 1.210<\/li>
    8. N\u00e9met Z, Albert E, Nagy K, Csuka E, D\u00e1n \u00c1,\u00a0Szenci O<\/span>, Hermans K, Balka Gy, Biksi I: Virulence type and tissue tropism of Staphylococcus strains originating from Hungarian rabbit farms. Vet. Microbiol.\u00a02016. 193. 1-6.\u00a0\u00a0v\u00e1rhat\u00f3 IF: 2.564<\/li>
    9. Jo\u00f3 K<\/span>, Bakonyi T,\u00a0Szenci O<\/span>, S\u00e1rdi S, Ferenczi E, Barna M, Malik P, Hubalek Z, Feh\u00e9r O,\u00a0Kutasi O<\/span>: Comparison of assays for the detection of West Nile virus antibodies in equine serum after natural infection or vaccination. Veterinary Immunology and Immunopathology 2017. 183. 1-6. v\u00e1rhat\u00f3 IF: 1,664<\/li>
    10. Faverjon C,\u00a0Andersson MG,\u00a0Decors A,\u00a0Tapprest J,\u00a0Tritz P,\u00a0Sandoz A,\u00a0Kutasi O,\u00a0Sala C,\u00a0Leblond A<\/span>:\u00a0<\/strong>Evaluation of a multivariate syndromic surveillance system for West Nile virus. Vector-Borne and Zoonotic Diseases\u00a02016. 16. 382-390.\u00a0v\u00e1rhat\u00f3 IF: 1.956<\/li>
    11. Ambrisko TD, Schramel JP, Adler A,\u00a0Kutasi O<\/span>, Makra Z, Moens YPS: Assessment of distribution of ventilation by electrical impedance tomography in standing horses. Physiological Measurement 2016. 37. 175-186. IF: 1.576\u00a0<\/strong><\/li> <\/ol>

      A 2015. \u00c9VI TUDOM\u00c1NYOS BESZ\u00c1MOL\u00d3<\/h2>

      I. fejezet\u00a0<\/strong>(A kutat\u00f3hely f\u0151 feladatai 2015-ben)<\/em>\u00a0<\/strong><\/p>

      I\/a \u00d6t \u00e9ves kutat\u00e1si terv r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1sa:\u00a0<\/strong>P\u00e1ly\u00e1zatunk f\u0151 c\u00e9lja az \u00fajabb diagnosztikai \u00e9s j\u00f3ll\u00e9tet jelz\u0151 m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1sa a szarvasmarha- \u00e9s l\u00f3gy\u00f3gy\u00e1szat sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>

      Szarvasmarha (borjak \u00e9s tehenek) peripart\u00e1lis id\u0151szak\u00e1nak folyamatos vizsg\u00e1lata holstein-fr\u00edz tejel\u0151 szarvasmarha-\u00e1llom\u00e1nyokban a vegetat\u00edv idegrendszeri m\u0171k\u00f6d\u00e9s, bend\u0151m\u0171k\u00f6d\u00e9s, kortizol-koncentr\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a viselked\u00e9s le\u00edr\u00e1s\u00e1val. Az ell\u00e9s k\u00f6r\u00fcli id\u0151szakban, ill. a tart\u00f3san magas k\u00f6rnyezeti h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet mellet az \u00e1llatok stressz-\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, stressz-t\u0171r\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, a stressz-hormonok, illetve -feh\u00e9rj\u00e9k valamint a bend\u0151m\u0171k\u00f6d\u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1sait k\u00edv\u00e1njuk \u00e9rt\u00e9kelni.<\/p>

      Ezen t\u00falmen\u0151en vizsg\u00e1ljuk az egyes uterotonikumok, ill. a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f3rokoz\u00f3k (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen\u00a0Haemophilus somnus<\/em>\u00a0\u00e9s\u00a0BHV4<\/em>) hat\u00e1s\u00e1t a m\u00e9hinvol\u00faci\u00f3ra k\u00f6zvetlen\u00fcl az ell\u00e9s ut\u00e1ni id\u0151szakban, ill. az \u00fajrafogamz\u00e1sra. K\u00fcl\u00f6n hangs\u00falyt helyez\u00fcnk az ell\u00e9s k\u00f6r\u00fcli id\u0151szakban fell\u00e9p\u0151 t\u0151gygyullad\u00e1sok \u00e9s v\u00e9gtag-rendelleness\u00e9gek k\u00f3r\u00e9lettani vizsg\u00e1lat\u00e1ra.<\/p>

      A kr\u00f3nikus s\u00e1ntas\u00e1gban szenved\u0151 egyedek viselked\u00e9s\u00e9nek \u00e9s \u00e9lettani mutat\u00f3inak p\u00e1rhuzamos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9vel az akut stresszhat\u00e1sokra (ACTH-injekci\u00f3, rekt\u00e1lis vizsg\u00e1lat, fej\u0151h\u00e1zi fej\u00e9s) val\u00f3 hormon\u00e1lis \u00e9s vegetat\u00edv idegrendszeri v\u00e1laszk\u00e9szs\u00e9get is tesztelj\u00fck.<\/p>

      A lovak teljes\u00edtm\u00e9nyvizsg\u00e1lat\u00e1nak hazai kidolgoz\u00e1s\u00e1val a magyar teliv\u00e9r\u00e1llom\u00e1ny teljes\u00edtm\u00e9nybeli rejtett tartal\u00e9kainak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a nemzetk\u00f6zi versenyeken el\u00e9rt eredm\u00e9nyek jav\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00edv\u00e1nunk hozz\u00e1j\u00e1rulni. A sportlovakban gyakran el\u0151fordul\u00f3 orrmell\u00e9k\u00f6b\u00f6l-gyullad\u00e1s s\u00falyos idegrendszeri k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek elker\u00fcl\u00e9s\u00e9t c\u00e9lozva, kadaver, majd \u00e9l\u0151 \u00e1llaton t\u00f6rt\u00e9n\u0151 vizsg\u00e1latokkal felt\u00e9rk\u00e9pezz\u00fck a lovak orrmell\u00e9k\u00f6bleinek elhelyezked\u00e9s\u00e9t (k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a sinus sphenopalatinus-ra), valamint kidolgozzuk annak gyullad\u00e1sa eset\u00e9n a kezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket.<\/p>

      I\/b Eddigi teljes\u00edt\u00e9s r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1sa:\u00a0<\/strong>A szarvasmarha csoport \u00f6sszetett viselked\u00e9s-\u00e9lettani kutat\u00e1sokba kezdett vemhes teheneken. Kifejlett tehenek \u00e9s borjak h\u0151stresszhez val\u00f3 viselked\u00e9si, vegetat\u00edv idegrendszeri \u00e9s hormon\u00e1lis alkalmazkod\u00e1s\u00e1t is kutattuk. Eredm\u00e9nyeinkr\u0151l az elm\u00falt \u00e9vben 9 nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos dolgozatot k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk (l\u00e1sd lent) \u00e9s a Magyar Buiatrikus T\u00e1rsas\u00e1g XXV. Jubileumi Nemzetk\u00f6zi Kongresszus\u00e1n 12 \u00e9s nemzetk\u00f6zi kongresszusokon 3 el\u0151ad\u00e1ssal\/poszterrel sz\u00e1moltunk be.<\/p>

      A lovas csoport munk\u00e1j\u00e1t terepi viszonyok k\u00f6z\u00f6tt j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 endoszk\u00f3p seg\u00edtette, amely \u00e1ltal a lovakat term\u00e9szetes k\u00f6rnyezet\u00fckben tudtuk vizsg\u00e1lni. A sportlovakban gyakran el\u0151fordul\u00f3 orrmell\u00e9k\u00f6b\u00f6l-gyullad\u00e1s s\u00falyos idegrendszeri k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek elker\u00fcl\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 vizsg\u00e1latokat fel kellett f\u00fcggeszten\u00fcnk, mert kollegin\u00e1nk k\u00fclf\u00f6ldre t\u00e1vozott. Helyette \u00faj t\u00e9mater\u00fcletek m\u0171vel\u00e9s\u00e9t kezdt\u00fck el, \u00edgy a vemhes Lipicai kanc\u00e1k \u00e9s magzataik sz\u00edvritmus-v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g (heart rate variability, HRV) alap\u00e9rt\u00e9keit vett\u00fck fel, valamint vizsg\u00e1ltuk az alfa-f\u00f6toprotein szerep\u00e9t vemhes \u00e1llatokban, elkezdt\u00fck vizsg\u00e1lni az Erd\u00e9lyben end\u00e9mi\u00e1san terhel\u00e9s sor\u00e1n jelentkez\u0151 rhabdomyol\u00edzist \u00e9s a nyugat n\u00edlusi v\u00edrus \u00e1ltal okozott agy- \u00e9s gerincvel\u0151-gyullad\u00e1st. Eredm\u00e9nyeinkr\u0151l az elm\u00falt \u00e9vben 3 nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos dolgozatot k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk (l\u00e1sd lent). Ezeken k\u00edv\u00fcl a magyar \u00c1llatorvosok Lapj\u00e1ban 7 dolgozatot jelentett\u00fcnk meg. Dolgozataink \u00f6sszes\u00edtett IF-a 2014-es adatok alapj\u00e1n: 29,78.<\/p>

      I\/c A besz\u00e1mol\u00f3\u00e9v feladata:\u00a0<\/strong>A szarvasmarha csoport \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt borjak viselked\u00e9s-\u00e9lettani vizsg\u00e1lata sor\u00e1n a fekv\u00e9si viselked\u00e9s, a sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9s, a ny\u00e1l-kortizol koncentr\u00e1ci\u00f3k, egyes sav-b\u00e1zis, elektrolit \u00e9s hematol\u00f3giai \u00e9rt\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket kutatj\u00e1k sz\u00fcl\u00e9szeti seg\u00e9lyny\u00fajt\u00e1ssal \u00e9s term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcletett borjakon. A nem szteroid tartalm\u00fa gyullad\u00e1scs\u00f6kkent\u0151 szerek fenti \u00e9lettani mutat\u00f3kra kifejtett hat\u00e1sait is tesztelj\u00fck. Emellett vemhes \u00fcsz\u0151k stressz-megk\u00fczd\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1it vizsg\u00e1ltuk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e9lelemmel, illetve \u00fajdons\u00e1ggal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 helyzetekben (ar\u00e9na teszt, \u00faj t\u00e1rgy teszt, \u00faj k\u00f6rnyezet teszt, idegen szem\u00e9ly jelenl\u00e9te, stb.). Vizsg\u00e1ljuk az ell\u00e9s ut\u00e1ni drench-nek a k\u00e9r\u0151dz\u00e9s idej\u00e9re gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t. A vizsg\u00e1lat 100 drench-es \u00e9s 100 kontroll teh\u00e9n bevon\u00e1s\u00e1ig tart. \u00daj t\u00e9mak\u00f6rk\u00e9nt elkezdt\u00fck az ikervemhes tehenek vizsg\u00e1lat\u00e1t, valamint egyes k\u00f3rokoz\u00f3k szerep\u00e9t egy\u00e9b haszon\u00e1llatokban (sert\u00e9s). A K\u00eds\u00e9rleti Orvostudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet Endokrin Neurobiol\u00f3giai Laborat\u00f3riummal egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve juh GnRH antitestet \u00e1ll\u00edtottunk el\u0151.<\/p>

      A lovas csoport egyr\u00e9szt a sportlovak teljes\u00edtm\u00e9nycs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek lehets\u00e9ges okait \u00e9s azok el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1g\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt a vemhes kanc\u00e1kat, Erd\u00e9lyben end\u00e9mi\u00e1san el\u0151fordul\u00f3 izombetegs\u00e9get, valamint az \u00e1ll\u00f3 helyzet\u0171 lovak ventill\u00e1ci\u00f3j\u00e1t vizsg\u00e1lta.<\/p>

      II. fejezet\u00a0<\/strong>(A 2015-ben el\u00e9rt kiemelked\u0151 kutat\u00e1si \u00e9s m\u00e1s jelleg\u0171 eredm\u00e9nyek)<\/em>\u00a0<\/strong><\/p>

      II\/a alfejezet\u00a0<\/strong>(Kiemelked\u0151 kutat\u00e1si \u00e9s m\u00e1s jelleg\u0171 eredm\u00e9nyek)<\/em>\u00a0<\/strong><\/p>

      A szarvasmarha csoport az els\u0151 k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n a sz\u00fcl\u00e9szeti seg\u00e9lyny\u00fajt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9s seg\u00e9lyny\u00fajt\u00e1ssal ellett holstein-fr\u00edz tehenek vegetat\u00edv idegrendszeri mutat\u00f3it haszn\u00e1lta az ell\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinek \u00e1llatj\u00f3ll\u00e9ti szempont\u00fa \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re. Az egyes egyedre (kond\u00edci\u00f3, v\u00e9rm\u00e9rs\u00e9klet, reaktivit\u00e1s, tejtermel\u00e9s, \u00e9letkor, lakt\u00e1ci\u00f3sz\u00e1m, s\u00e1ntas\u00e1g) \u00e9s technol\u00f3gi\u00e1ra (telep, pihen\u0151t\u00e9r m\u00e9rete, csoportl\u00e9tsz\u00e1m, telepen tartott \u00e1llatok sz\u00e1ma, fej\u00e9sek gyakoris\u00e1ga stb.) jellemz\u0151 mutat\u00f3k \u00e9s az egyes sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9st le\u00edr\u00f3 vegetat\u00edv idegrendszeri jelz\u0151sz\u00e1mok k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket is le\u00edrtuk. R\u00e9szletesebben l\u00e1sd a korm\u00e1ny t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3t.<\/p>

      A lovas csoport a vemhes lipicai kanc\u00e1k \u00e9s magzataik HRV alap\u00e9rt\u00e9keit hat\u00e1rozta meg. A vemhess\u00e9g el\u0151rehaladt\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben vizsg\u00e1ltuk a sz\u00edvfrekvencia \u00e9s HRV param\u00e9terek tendenci\u00e1it. Vizsg\u00e1ltuk tov\u00e1bb\u00e1 a vemhess\u00e9g t\u00e9ny\u00e9nek \u00e9s id\u0151szak\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1t a sz\u00e9rum hematol\u00f3giai \u00e9s biok\u00e9miai \u00e9rt\u00e9keire \u00e9s azok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t lipicai kanc\u00e1kban. Szint\u00e9n vemhes \u00e9s vemhess\u00e9g\u00e9t vesztett kanc\u00e1kban vizsg\u00e1ltuk egy magzati feh\u00e9rje, az alfa-f\u00f6toprotein esetleges diagnosztikai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t a sz\u00fcletend\u0151 csik\u00f3magzat j\u00f3ll\u00e9te \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota szempontj\u00e1b\u00f3l. Igazoltuk, hogy a feh\u00e9rje szignifik\u00e1nsan nagyobb koncentr\u00e1ci\u00f3ban van jelen a kanc\u00e1k v\u00e9r\u00e9ben azokban az esetekben, amikor a magzat elpusztult vagy felsz\u00edv\u00f3dott. Vizsg\u00e1latainkat teljes\u00edtm\u00e9ny cs\u00f6kken\u00e9st, ill. k\u00f3ros hangk\u00e9pz\u00e9st mutat\u00f3 lovakn\u00e1l v\u00e9gezt\u00fck. A lovak \u00e1lland\u00f3 lovasukkal, megszokott munk\u00e1jukat v\u00e9gezt\u00e9k (n=19). A l\u00e1gysz\u00e1jpad fels\u0151 helyzetv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t (n=8), baloldali g\u00e9geb\u00e9nul\u00e1st (n=15) \u00e9s 2 esetben s\u00falyos, 2 esetben pedig enyhe fok\u00fa garat\u00f6sszees\u00e9st figyelhett\u00fck meg. Eseteink gyullad\u00e1sra vagy l\u00e9g\u00fati sz\u0171k\u00fcletre voltak visszavezethet\u0151ek.<\/p>

      II\/b alfejezet<\/strong>\u00a0(Tudom\u00e1ny \u00e9s t\u00e1rsadalom<\/em>):<\/p>

      A szerzett ismeretekr\u0151l hazai (n=12) \u00e9s nemzetk\u00f6zi kongresszusokon (n=5) sz\u00e1moltunk be. A t\u00e9mavezet\u0151 az elm\u00falt \u00e9vben megh\u00edvott el\u0151ad\u00f3k\u00e9nt Brazili\u00e1ban, K\u00edn\u00e1ban, D\u00e9l-Afrik\u00e1ban \u00e9s Szerbi\u00e1ban tartott el\u0151ad\u00e1sokat (l\u00e1sd\u00a0www.mtmt.hu<\/a>). Ezen k\u00edv\u00fcl t\u00e1rsszervez\u0151i voltunk a Magyar Buiatrikus T\u00e1rsas\u00e1g XXV. Jubileumi Nemzetk\u00f6zi Kongresszus\u00e1nak.<\/p>

      III. A kutat\u00f3hely hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi kapcsolatai 2015-ben:<\/strong><\/p>

      Folytat\u00f3dott a Szilv\u00e1sv\u00e1radi M\u00e9nesgazdas\u00e1ggal, valamint a pekingi Agr\u00e1regyetem, \u00c1llatorvos-tudom\u00e1nyi Kar, Belgy\u00f3gy\u00e1szati Tansz\u00e9k\u00e9vel az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcnk.<\/p>

      IV. A 2015-ben elnyert fontosabb hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi p\u00e1ly\u00e1zatok r\u00f6vid bemutat\u00e1sa:\u00a0<\/strong>High-end Foreign Expert Recruiment Promram (No GDT 2014100043), Peking, K\u00edna, melynek keret\u00e9ben a t\u00e9mavezet\u0151 1 h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt Pekingben. A program 2016-ban fejez\u0151dik be. Magyar-Francia T\u00c9T p\u00e1ly\u00e1zat (T\u00c9T_14_FR-1-2015-0026).<\/p>

      V. A 2015-ben megjelent jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong><\/p>

      Szarvasmarha csoport:<\/span><\/p>

      1. Kov\u00e1cs, L<\/span>., T\u0151zs\u00e9r, J.,\u00a0K\u00e9z\u00e9r, F.L<\/span>., Ruff, F., Aubin-Wodala, M.,\u00a0Albert, E.,\u00a0<\/span>Choukeir, A.,\u00a0Szel\u00e9nyi,<\/span>\u00a0Z., Szenci, O.<\/span>\u00a0Heart rate and heart rate variability in multiparous dairy cows with unassisted calvings in the periparturient period. Physiology and Behavior, 139. 281-289. (2015)<\/li>
      2. K\u00e9z\u00e9r F.L., Kov\u00e1cs, L.<\/span>\u00a0T\u0151zs\u00e9r J. Step behaviour and autonomic nervous system activity in multiparous dairy cows during milking in a herringbone milking system. Animal, 8. 1393-1396. (2015)<\/li>
      3. Kov\u00e1cs L,<\/span>\u00a0K\u00e9z\u00e9r FL,<\/span>\u00a0Jurkovich V, Kulcs\u00e1r-Huszenicza M, T\u0151zs\u00e9r J. Heart rate variability as an indicator of chronic stress caused by lameness in dairy cows. Plos One10(8): e0134792. doi:10.1371\/journal.pone.0134792. (2015)<\/li>
      4. Kov\u00e1cs L, K\u00e9z\u00e9r FL,<\/span>\u00a0T\u0151zs\u00e9r J,\u00a0Szenci O,<\/span>\u00a0P\u00f3ti P, Pajor F. Heart rate and heart rate variability in dairy cows with different temperament and behavioural reactivity to humans. Plos One 10(8): e0136294. doi:10.1371\/journal.pone.0136294. (2015)<\/li>
      5. Kov\u00e1cs L, K\u00e9z\u00e9r FL,<\/span>\u00a0Bakony M, Hufn\u00e1gel L, T\u0151zs\u00e9r J, Jurkovich V. Associations between heart rate variability parameters and housing- and individual-related variables in dairy cows using canonical correspondence analysis. PLoS ONE 10 (12): e0145313. doi:10.1371\/journal.pone.0145313. (2015)<\/li>
      6. Skrapits K, Kanti V, Savanyu Z, Maurnyi C,\u00a0Szenci O, Horvath A<\/span>, Borsay BA, Herczeg L, Liposits Z, Hrabovszky E. Lateral hypothalamic orexin and melanin-concentrating hormone neurons provide direct input to gonadotropin-releasing hormone neurons in the human. Frontiers in Cellular Neuroscience 9: p. 348. (2015)<\/li>
      7. Szenci O.\u00a0<\/span>Recent possibilities for the diagnosis and pharmacological control of pregnancy loss in dairy cow. Journal of Life Sciences (Libertyville) 9. 171-180. (2015)<\/li>
      8. Karen A, De Sousa NM, Beckers JF, Bajcsy \u00c1CS, Tibold J, M\u00e1dl I,\u00a0Szenci O.\u00a0<\/span>Comparison of a commercial bovine pregnancy-associated glycoprotein ELISA test and a pregnancy-associated glycoprotein radiomimmunoassay test for early pregnancy diagnosis in dairy cattle. Animal Reproduction Science 158. 31-37. (2015)<\/li>
      9. Szel\u00e9nyi Z,<\/span>\u00a0Szenci O<\/span>, R\u00e9p\u00e1si A, Melo de Sousa N, Beckers JF. Accuracy of diagnosing double corpora lutea and twin pregnancy by measuring serum progesterone and bovine pregnancy-associated glycoprotein 1 in the first trimester of gestation in dairy cows. Theriogenology 84. 76-81. (2015)<\/li> <\/ol>

        Lovas csoport:<\/span><\/p>

        1. Vincze B,<\/span>\u00a0G\u00e1sp\u00e1rdy A, Kulcs\u00e1r M, Baska F, B\u00e1lint \u00c1, Heged\u0171s GyT,\u00a0Szenci O<\/span>. Equine alpha-fetoprotein (EqAFP) levels in Lipizzaner mares with normal pregnancies and with pregnancy loss. Theriogenology 84. 1581-1586. (2015)<\/li>
        2. Ambrisko TD, Schramel JP, Adler A,\u00a0Kutasi O<\/span>, Makra Z, Moens YPS. Assessment of distribution of ventilation by electrical impedance tomography in standing horses. Physiological Measurement 37. 175. (2015)<\/li>
        3. Jo\u00f3 K, Szenci O, Bohak Zs<\/span>, Povazsai A,\u00a0Kutasi O.<\/span>\u00a0Evaluation of overground endoscopy findings in sport and pleasure horses. Journal of Equine Veterinary Science 35. 756-762. (2015)<\/li> <\/ol>

          A 2014. \u00c9VI TUDOM\u00c1NYOS BESZ\u00c1MOL\u00d3<\/h2>

          I. fejezet\u00a0<\/strong>(A kutat\u00f3hely f\u0151 feladatai 2014-ben)<\/em><\/p>

          I\/a \u00d6t \u00e9ves kutat\u00e1si terv r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1sa:\u00a0<\/strong>P\u00e1ly\u00e1zatunk f\u0151 c\u00e9lja az \u00fajabb diagnosztikai m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1sa a szarvasmarha- \u00e9s l\u00f3gy\u00f3gy\u00e1szat sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>

          Szarvasmarha peripart\u00e1lis id\u0151szak\u00e1nak monitoriz\u00e1l\u00e1sa holstein-fr\u00edz \u00e1llom\u00e1nyokban Polar sz\u00edvritmus-m\u00e9r\u0151, bend\u0151m\u0171k\u00f6d\u00e9st detekt\u00e1l\u00f3 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kek \u00e9s bend\u0151b\u00f3lus haszn\u00e1lata seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, amelyek 24 \u00f3r\u00e1s megfigyel\u00e9st tesznek lehet\u0151v\u00e9. Az ell\u00e9s k\u00f6r\u00fcli id\u0151szakban v\u00e9gzett beavatkoz\u00e1soknak az \u00e1llatok stressz-\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re, \u00e9s stressz-t\u0171r\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re (sz\u00edvfrekvencia-v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1ra: SZFV), valamint a bend\u0151m\u0171k\u00f6d\u00e9sre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t k\u00edv\u00e1njuk \u00e9rt\u00e9kelni. A jelzett vizsg\u00e1latok lehet\u0151s\u00e9get teremtenek olyan min\u0151s\u00e9gbiztos\u00edt\u00e1si m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1s\u00e1ra is, amelyek orsz\u00e1gos szinten jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak a hazai szarvasmarha-teny\u00e9szt\u00e9s gazdas\u00e1goss\u00e1g\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9hez. Ezen t\u00falmen\u0151en vizsg\u00e1ljuk az egyes uterotonikumok, ill. a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f3rokoz\u00f3k (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen\u00a0Haemophilus somnus<\/em>\u00a0\u00e9s\u00a0BHV4<\/em>) hat\u00e1s\u00e1t a m\u00e9hinvol\u00faci\u00f3ra k\u00f6zvetlen\u00fcl az ell\u00e9s ut\u00e1ni id\u0151szakban, ill. az \u00fajrafogamz\u00e1sra. K\u00fcl\u00f6n hangs\u00falyt helyez\u00fcnk az ell\u00e9s k\u00f6r\u00fcli id\u0151szakban fell\u00e9p\u0151 t\u0151gygyullad\u00e1sok \u00e9s v\u00e9gtag-rendelleness\u00e9gek k\u00f3r\u00e9lettani vizsg\u00e1lat\u00e1ra. Minthogy az egyes sztereot\u00edpi\u00e1k \u00e9s a t\u0151gygyullad\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt szoros kapcsolat felt\u00e9telezhet\u0151, ez\u00e9rt a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sztereot\u00edpi\u00e1k hazai felm\u00e9r\u00e9s\u00e9t fontos feladatunknak tekintj\u00fck.<\/p>

          A lovak teljes\u00edtm\u00e9nyvizsg\u00e1lat\u00e1nak hazai kidolgoz\u00e1s\u00e1val a magyar teliv\u00e9r\u00e1llom\u00e1ny teljes\u00edtm\u00e9nybeli rejtett tartal\u00e9kainak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a nemzetk\u00f6zi versenyeken el\u00e9rt eredm\u00e9nyek jav\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00edv\u00e1nunk hozz\u00e1j\u00e1rulni. A sportlovakban gyakran el\u0151fordul\u00f3 orrmell\u00e9k\u00f6b\u00f6l-gyullad\u00e1s s\u00falyos idegrendszeri k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek elker\u00fcl\u00e9s\u00e9t c\u00e9lozva, kadaver, majd \u00e9l\u0151 \u00e1llaton t\u00f6rt\u00e9n\u0151 vizsg\u00e1latokkal felt\u00e9rk\u00e9pezz\u00fck a lovak orrmell\u00e9k\u00f6bleinek elhelyezked\u00e9s\u00e9t (k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a sinus sphenopalatinus-ra), valamint kidolgozzuk annak gyullad\u00e1sa eset\u00e9n a kezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket.<\/p>

          I\/b Eddigi teljes\u00edt\u00e9s r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1sa:\u00a0<\/strong>A szarvasmarha csoport a peripartalis id\u0151szak monitoriz\u00e1l\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezte, hogy az ell\u00e9s el\u0151rejelezhet\u0151s\u00e9g\u00e9t, ill. az ell\u00e9s elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett szakaszainak stressz-\u00e9lettani hat\u00e1sait vizsg\u00e1lja az SZFV m\u00f3dszer\u00e9vel. A m\u00f3dszer \u00e9lettani alapja az, hogy a sz\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a vegetat\u00edv idegrendszer k\u00e9t nagy alrendszere, ill. ezek egyidej\u0171leg fenn\u00e1ll\u00f3 ar\u00e1nya szab\u00e1lyozza. Az SZFV m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel egy id\u0151ben monitoroztuk a szimpatikus \u00e9s paraszimpatikus idegi aktivit\u00e1st, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk ny\u00edlt ezek sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra is. Mivel stresszhelyzetben a paraszimpatikus hat\u00e1s cs\u00f6kken, a szimpatikus hat\u00e1s pedig er\u0151s\u00f6dik, a sz\u00edvritmus-variancia a tart\u00e1stechnol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k \u00e1llati szervezetre gyakorolt hat\u00e1sainak kiv\u00e1l\u00f3 param\u00e9ter\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Vizsg\u00e1latunk sor\u00e1n mintegy 300 \u00fcsz\u0151 \u00e9s teh\u00e9n ell\u00e9s\u00e9t k\u00eds\u00e9rt\u00fck figyelemmel, amely sor\u00e1n egy ell\u00e9s el\u0151rejelz\u0151 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t is \u00e9rt\u00e9kelt\u00fck. Ezeken k\u00edv\u00fcl \u00e9rt\u00e9kelt\u00fck a rekt\u00e1lis vizsg\u00e1lat hat\u00e1s\u00e1t tejel\u0151 \u00e9s nem tejel\u0151 tehenekben. Eredm\u00e9nyeinkr\u0151l az elm\u00falt \u00e9vben a Magyar Buiatrikus T\u00e1rsas\u00e1g XXIV. Nemzetk\u00f6zi Kongresszus\u00e1n 12 el\u0151ad\u00e1ssal \u00e9s 3 poszterrel, a K\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai Buiatrikus Kongresszuson 2 el\u0151ad\u00e1ssal \u00e9s 5 poszterrel, valamint a Buiatrikus Vil\u00e1gkongresszuson 3 el\u0151ad\u00e1ssal sz\u00e1moltunk be. K\u00e9t tudom\u00e1nyos dolgozatot k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk (l\u00e1sd lent).\u00a0<\/strong>A lovas csoport munk\u00e1j\u00e1t terepi viszonyok k\u00f6z\u00f6tt j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 endoszk\u00f3p seg\u00edtette, amely \u00e1ltal a lovakat term\u00e9szetes k\u00f6rnyezet\u00fckben tudtuk vizsg\u00e1lni. Ez ideig 19 lovat vizsg\u00e1ltunk meg \u00e9s a kapott eredm\u00e9nyekr\u0151l nemzetk\u00f6zi kongresszusokon 3 el\u0151ad\u00e1ssal sz\u00e1moltunk be, valamint 2 tudom\u00e1nyos dolgozatot k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk (l\u00e1sd lent). A fenti t\u00e9mak\u00f6r\u00f6kben tov\u00e1bbi 10 dolgozatot jelentett\u00fcnk meg a Magyar \u00c1llatorvosok Lapj\u00e1ban (l\u00e1sd www.mtmt.hu).<\/p>

          I\/c A besz\u00e1mol\u00f3\u00e9v feladata:\u00a0<\/strong>A szarvasmarha csoport a peripart\u00e1lis id\u0151szak monitoriz\u00e1l\u00e1s\u00e1t folytatta \u00e9s mintegy 200 \u00fcsz\u0151 \u00e9s teh\u00e9n ell\u00e9s\u00e9t k\u00f6vette nyomon. A lovas csoport egyr\u00e9szt a sportlovak teljes\u00edtm\u00e9nycs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek lehets\u00e9ges okait \u00e9s azok el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1g\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a lovak orrmell\u00e9k\u00fcregeinek megbeteged\u00e9seit k\u00f3roktani \u00e9s diagnosztikai szempontb\u00f3l vizsg\u00e1lta. B\u00e1r az eredeti c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seink k\u00f6z\u00f6tt nem szerepelt \u00faj t\u00e9mak\u00f6rk\u00e9nt elkezdt\u00fck a vemhes tehenek \u00e9s kanc\u00e1k transzabdomin\u00e1lis ultrahangvizsg\u00e1lat\u00e1t, haszon\u00e1llatok szaporod\u00e1sbiol\u00f3giai \u00e9s androl\u00f3giai vizsg\u00e1lat\u00e1t.<\/p>

          II.\u00a0\u00a0fejezet\u00a0<\/strong>(A 2014-ben el\u00e9rt kiemelked\u0151 kutat\u00e1si \u00e9s m\u00e1s jelleg\u0171 eredm\u00e9nyek)<\/em>\u00a0<\/strong><\/p>

          II\/a alfejezet (<\/strong>Kiemelked\u0151 kutat\u00e1si \u00e9s m\u00e1s jelleg\u0171 eredm\u00e9nyek)<\/em>\u00a0<\/strong><\/p>

          A szarvasmarha csoport 3 fontosabb eredm\u00e9nyt \u00e9rt el. Az els\u0151 k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n az\u00a0<\/strong>ell\u00e9s egyes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei (a teh\u00e9n kond\u00edci\u00f3ja, a borj\u00fa testt\u00f6mege, az ell\u00e9s hossza, az ell\u00e9s id\u0151pontja) \u00e9s a sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9s (sz\u00edvritmus, SZFV) k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket kerest\u00fck seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl ellett holstein-fr\u00edz tehenekben. Az ell\u00e9s hossza (az ell\u00e9si nyugtalans\u00e1g kezdete \u00e9s a borj\u00fa megsz\u00fclet\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt eltelt id\u0151) mindegyik SZFV-jelz\u0151sz\u00e1m \u00e9rt\u00e9k\u00e9t befoly\u00e1solta, a kitol\u00e1si szakaszban \u00e9s az ell\u00e9st k\u00f6vet\u0151 12\u201324 \u00f3r\u00e1ban egyar\u00e1nt. A sz\u00edvritmust \u00e9s a SZFV egyes mutat\u00f3it hasznosnak tal\u00e1ltuk mind az ell\u00e9s el\u0151re jelezhet\u0151s\u00e9g\u00e9re, mind pedig az ell\u00e9s k\u00f6r\u00fcli id\u0151szakban fell\u00e9p\u0151 stressz-szint jellemz\u00e9s\u00e9re (dolgozat megjelen\u00e9s alatt). A m\u00e1sodik vizsg\u00e1latunk eredm\u00e9nyei m\u00f3dszertani szempontb\u00f3l voltak jelent\u0151sek, ugyanis siker\u00fclt igazolnunk, hogy a sz\u00edvritmus \u00e9s a SZFV szarvasmarh\u00e1kban leggyakrabban haszn\u00e1lt jelz\u0151sz\u00e1mai napszakoss\u00e1got \u00e9s \u00e9vszakoss\u00e1got mutatnak. Tejel\u0151 szarvasmarh\u00e1k sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9si mutat\u00f3inak napszakoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s \u00e9vszakoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l eddig nem voltak el\u00e9rhet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3ink. A sz\u00edvritmus \u00e9s v\u00e1gusz t\u00f3nust jelz\u0151 \u00e9rt\u00e9kek ny\u00e1ron napszakoss\u00e1got, illetve a ny\u00e1ri \u00e9s t\u00e9li id\u0151szakban m\u00e9rve \u00e9vszakoss\u00e1got mutatnak, amely mind a kor\u00e1bbi tanulm\u00e1nyok eredm\u00e9nyeinek jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, mind a tov\u00e1bbi stressz-vizsg\u00e1latok k\u00eds\u00e9rleti elrendez\u00e9s\u00e9nek megtervez\u00e9s\u00e9ben egyar\u00e1nt fontos lehet. A kapott adatok alapj\u00e1n ugyanis, az elk\u00f6vetkez\u0151 vizsg\u00e1latokban \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha ny\u00e1ri id\u0151szakban v\u00e9gezz\u00fck \u0151ket \u2013 figyelembe kell venni a sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9si mutat\u00f3k napszakoss\u00e1g\u00e1t. Azaz, ha lehet \u2013 a sz\u00edvritmus \u00e9s a SZFV szignifik\u00e1ns \u00e9s \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sa miatt \u2013 a nyugalmi \u00e9rt\u00e9kek felv\u00e9tel\u00e9t k\u00f6vet\u0151en 24 \u00f3r\u00e1val v\u00e9gezz\u00fck el a vizsg\u00e1latot, vagy a kutat\u00e1st id\u0151z\u00edts\u00fck a k\u00e9s\u0151 \u0151szi\u2013t\u00e9li id\u0151szakra (dolgozat el\u0151k\u00e9sz\u00fcletben). A harmadik vizsg\u00e1latban a SZFV egyes mutat\u00f3ival \u00e9rt\u00e9kelt\u00fck a rekt\u00e1lis vizsg\u00e1latra adott sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9si reakci\u00f3kat tejel\u0151 \u00e9s sz\u00e1razon\u00e1ll\u00f3 teheneken. A tejel\u0151 \u00e9s sz\u00e1razon\u00e1ll\u00f3 tehenek sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9si v\u00e1laszainak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a r\u00f6vidt\u00e1v\u00fa stresszv\u00e1lasz er\u0151ss\u00e9g\u00e9t \u00e9s tartam\u00e1t, illetve egy ezeket egyszerre becsl\u0151 v\u00e1ltoz\u00f3t (g\u00f6rbe alatti ter\u00fclet, GAT) hat\u00e1roztuk meg. A rekt\u00e1lis vizsg\u00e1lat sor\u00e1n m\u00e9rt v\u00e1gusz t\u00f3nust jelz\u0151 SZFV-\u00e9rt\u00e9kek a sz\u00e1razon\u00e1ll\u00f3 \u00e9s a tejel\u0151 tehenekn\u00e9l egyar\u00e1nt szignifik\u00e1nsan cs\u00f6kkentek a nyugalmi \u00e9rt\u00e9kekhez viszony\u00edtva, amely a paraszimpatikus aktivit\u00e1s hirtelen cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t jelezte.\u00a0<\/strong>A fell\u00e9p\u0151 stressz a tejel\u0151 tehenek eset\u00e9ben hosszabb t\u00e1v\u00fa \u00e9s er\u0151sebb volt. A rekt\u00e1lis vizsg\u00e1lat r\u00f6vidt\u00e1von azonban nagyobb megterhel\u00e9st jelentett a sz\u00e1razon\u00e1ll\u00f3 tehenek sz\u00e1m\u00e1ra, ennek oka, hogy a k\u00e9s\u0151i vemhess\u00e9gi id\u0151szakban ezek az \u00e1llatok nincsenek ilyen vizsg\u00e1latoknak al\u00e1vetve (l\u00e1sd Kov\u00e1cs et al.). A lovak fels\u0151 l\u00e9g\u00fati funkcion\u00e1lis zavarait (FLFZ) overground endoszk\u00f3p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vizsg\u00e1ltuk. Vizsg\u00e1latainkba teljes\u00edtm\u00e9nycs\u00f6kken\u00e9st, ill. k\u00f3ros hangk\u00e9pz\u00e9st mutat\u00f3 sportlovakat vontunk be. A k\u00f3rt\u00f6rt\u00e9net feljegyz\u00e9s\u00e9t \u00e9s a fizik\u00e1lis vizsg\u00e1latot k\u00f6vet\u0151en, a fels\u0151 l\u00e9g\u00fatat \u00e1ll\u00f3 helyzetben \u00e9s terhel\u00e9s k\u00f6zben is vizsg\u00e1ltuk. A lovak \u00e1lland\u00f3 lovasukkal, megszokott munk\u00e1jukat v\u00e9gezt\u00e9k. Amikor a k\u00f3rt\u00f6rt\u00e9net, ill. a fizik\u00e1lis vizsg\u00e1lat alapj\u00e1n felmer\u00fclt egy szignifik\u00e1ns als\u00f3 l\u00e9g\u00fati sz\u0171k\u00fclet lehet\u0151s\u00e9ge, akkor bronchoalveolaris mint\u00e1t is vett\u00fcnk a lovakb\u00f3l. Nyugalomban, terhel\u00e9s sor\u00e1n \u00e9s a munk\u00e1t k\u00f6vet\u0151en v\u00e9rt vett\u00fcnk a lovakt\u00f3l plazma lakt\u00e1t szintj\u00fck m\u00e9r\u00e9s\u00e9re. \u00d6sszesen 19 lovat vizsg\u00e1ltunk. H\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 FLFZ\u2013t diagnosztiz\u00e1ltunk, amelyek 15\/19 esetn\u00e9l halmozott form\u00e1ban jelentek meg. Minden l\u00e1gysz\u00e1jpad fels\u0151 helyzetv\u00e1ltoz\u00e1s (DDSP, dorsal displacement of the soft palate) intrinsic vagy obstructios eredet\u0171 volt, ami elt\u00e9r a versenylovakn\u00e1l tapasztaltakt\u00f3l, ahol az extrinsic eredet a gyakoribb. Az obstructios eredetn\u00e9l az \u00e1ll\u00f3 helyzet\u0171 vizsg\u00e1lat nem csak specifikus, hanem szenzit\u00edv is. Mivel az \u00f6sszes DDSP \u00e9s 2-es, ill. 3-as fokozat\u00fa baloldali g\u00e9geb\u00e9nul\u00e1s \u00f6sszetett eset volt, a kezel\u00e9si strat\u00e9gia megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1n\u00e1l az egyidej\u0171leg jelen l\u00e9v\u0151 elv\u00e1ltoz\u00e1sokra is figyelemmel kell lenni. A hangszalag-, a kannaporc- \u00e9s a garat kollapszust nem jelezte el\u0151re az \u00e1ll\u00f3 helyzet\u0171 vizsg\u00e1lat, ugyanis a neuromuscularis aktivit\u00e1s fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1ra kompenz\u00e1l\u00f3dtak a kev\u00e9sb\u00e9 s\u00falyos esetek. Versenylovakkal ellent\u00e9tben, a FLFZ k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakult teljes\u00edtm\u00e9nycs\u00f6kken\u00e9s m\u00e9r\u00e9s\u00e9re, a plazma lakt\u00e1t-szint a vizsg\u00e1lt \u00e1llom\u00e1nyban nem bizonyult alkalmasnak (dolgozat el\u0151k\u00e9sz\u00fcletben).<\/p>

          II\/b alfejezet<\/strong>\u00a0(Tudom\u00e1ny \u00e9s t\u00e1rsadalom<\/em>):<\/p>

          A szerzett ismeretekr\u0151l hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi kongresszusokon sz\u00e1moltunk be. A t\u00e9mavezet\u0151 az elm\u00falt \u00e9vben megh\u00edvott el\u0151ad\u00f3k\u00e9nt Ausztr\u00e1li\u00e1ban, Csehorsz\u00e1gban, K\u00edn\u00e1ban, Lengyelorsz\u00e1gban \u00e9s Uruguayban tartott el\u0151ad\u00e1sokat (l\u00e1sd\u00a0www.mtmt.hu<\/a>). Ezen k\u00edv\u00fcl k\u00fcl\u00f6n t\u00e1mogat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl t\u00e1rsszervez\u0151i voltunk a Magyar Buiatrikus T\u00e1rsas\u00e1g XXIV. Nemzetk\u00f6zi Kongresszus\u00e1nak.<\/p>

          III.\u00a0 A kutat\u00f3hely hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi kapcsolatai 2014-ben:<\/strong><\/p>

          Tudom\u00e1nyos egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt\u00fcnk a Szilv\u00e1sv\u00e1radi M\u00e9nesgazdas\u00e1ggal, valamint egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st \u00e9p\u00edtett\u00fcnk ki a pekingi Agr\u00e1regyetem, \u00c1llatorvos-tudom\u00e1nyi Karral.<\/p>

          IV.\u00a0\u00a0A 2014-ben elnyert fontosabb hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi p\u00e1ly\u00e1zatok r\u00f6vid bemutat\u00e1sa:<\/strong><\/p>

          High-end Foreign Expert Recruiment Program (No GDT 2014100043), Peking, melynek keret\u00e9ben a t\u00e9mavezet\u0151 2 szenior kutat\u00f3val \u00f6sszesen 2 h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt K\u00edn\u00e1ban (Forr\u00e1s: 140 ezer Yuan\/\u00e9v).<\/p>

          Kov\u00e1cs Levente: Balassi Int\u00e9zet hallgat\u00f3 mobilit\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1si p\u00e1ly\u00e1zat (T\u00c1MOP-4.2.4B\/1-11\/1-2012-0001 projekt: 170E Ft) \u00e9s MTA Ifj\u00fas\u00e1gi Nemzetk\u00f6zi Konferencia P\u00e1ly\u00e1zat (300E Ft).<\/p>

          V. A 2014-ben megjelent jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong><\/p>

          Szarvasmarha csoport:<\/span><\/em><\/p>

          1. Karen A, Bajcsy \u00c1 Cs, Minoia R, Kov\u00e1cs R, De Sousa NM et al. (4 t\u00e1rsszerz\u0151)\u00a0Szenci O:<\/span>\u00a0Relationship of progesterone, bovine pregnancy-associated glycoprotein-1 and nitric oxide with late embryonic and early fetal mortalities in dairy cows. J Reprod Develop, 60: 162-167 (2014). DOI:\u00a0\u00a0<\/em>10.1262\/jrd.2013-033<\/em><\/a>\u00a0<\/span><\/em><\/li>
          2. Kov\u00e1cs L,<\/span>\u00a0T\u0151zs\u00e9r J,\u00a0Szenci O,<\/span>\u00a0P\u00f3ti P,\u00a0K\u00e9z\u00e9r LF,<\/span>\u00a0Ruff F et al. (4 t\u00e1rsszerz\u0151): Cardiac responses to palpation per rectum in lactating and non-lactating dairy cows. J Dairy Sci, 97: 6955-6963 (2014).\u00a0<\/strong>http:\/\/dx.doi.org\/ 10.3168\/jds.2014-8327<\/em><\/li> <\/ol>

            Lovas csoport:<\/span><\/em><\/p>

            1. Baska-Vincze B<\/span>, Baska F,\u00a0Szenci O:<\/span>\u00a0Transabdominal ultrasonographic evaluation of fetal well-being in the late-term mare and cow. Acta Vet Hung, 62: 439-451 (2014).\u00a0DOI: 10.1556\/AVet.2014.018<\/em><\/li>
            2. Boh\u00e1k Zs, Kutasi O, S\u00e1rdi S, Moravszki L,\u00a0Szenci O<\/span>: Successful postnatal care of a premature orphan foal delivered by caesarean section. Int J Vet Med: Research and Reports\u00a02014: 162-176 (2014).\u00a0DOI: 10.5171\/2014.162176\u00a0<\/em><\/li> <\/ol>

              A 2013. \u00c9VI TUDOM\u00c1NYOS BESZ\u00c1MOL\u00d3<\/h2>

              \u00a0I. A kutat\u00f3hely f\u0151 feladatai 2013-ban<\/strong><\/p>

              A Nagy\u00e1llatklinikai Kutat\u00f3csoport megalakul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en kutat\u00e1si feladata a k\u00e9t nagy\u00e1llat (szarvasmarha, l\u00f3) t\u00edpusa szerint v\u00e1ltozott, vagyis a szarvasmarha csoport a peripart\u00e1lis id\u0151szak monitoriz\u00e1l\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezte, m\u00edg a lovas csoport egyr\u00e9szt a sportlovak teljes\u00edtm\u00e9ny cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek lehets\u00e9ges okait \u00e9s azok el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1g\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a lovak orrmell\u00e9k\u00fcregeinek megbeteged\u00e9seit k\u00f3roktani \u00e9s diagnosztikai szempontb\u00f3l vizsg\u00e1lta.<\/p>

              A peripartalis id\u0151szak monitoriz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak (Polar k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k 24 \u00f3ra) els\u0151dleges c\u00e9lja a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok, valamint a csoportos tart\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3 szoci\u00e1lis interakci\u00f3k hat\u00e1sainak kimutat\u00e1sa. M\u00f3dszer \u00e9lettani alapja az, hogy a sz\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a vegetat\u00edv idegrendszer k\u00e9t nagy alrendszere, ill. ezek egyidej\u0171leg fenn\u00e1ll\u00f3 ar\u00e1nya szab\u00e1lyozza. A sz\u00edvritmus-variancia m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel egy id\u0151ben monitoroztuk a szimpatikus \u00e9s paraszimpatikus idegi aktivit\u00e1st, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk ny\u00edlt ezek sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra is. Mivel stresszhelyzetben a paraszimpatikus hat\u00e1s cs\u00f6kken, a szimpatikus hat\u00e1s pedig er\u0151s\u00f6dik, a sz\u00edvritmus-variancia a tart\u00e1stechnol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k \u00e1llati szervezetre gyakorolt hat\u00e1sainak kiv\u00e1l\u00f3 param\u00e9ter\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Vizsg\u00e1latainkat a Prograg Agr\u00e1rcentrum Kft. Holstein-fr\u00edz tehen\u00e9szeti telep\u00e9n (R\u00e1ckereszt\u00far-L\u00e1szl\u00f3puszta) v\u00e9gezt\u00fck. Ez ideig mintegy 120 \u00fcsz\u0151 \u00e9s teh\u00e9n ell\u00e9s\u00e9t k\u00eds\u00e9rt\u00fck figyelemmel, mik\u00f6zben m\u00e1s forr\u00e1sb\u00f3l \u00fajonnan beszerzett ell\u00e9s el\u0151rejelz\u0151 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t is \u00e9rt\u00e9kelt\u00fck. Vizsg\u00e1latainkat 2 magyar \u00e9s 2 k\u00fclf\u00f6ldi PhD hallgat\u00f3 is seg\u00edtette, akik egy\u00e9bk\u00e9nt nem tagjai a kutat\u00f3csoportnak. Eddigi eredm\u00e9nyeinkr\u0151l a Magyar Buiatrikus T\u00e1rsas\u00e1g XXIII. Nemzetk\u00f6zi Kongresszus\u00e1n 9 el\u0151ad\u00e1ssal \u00e9s 3 poszterrel, valamint az idei akad\u00e9miai besz\u00e1mol\u00f3kon 6 szarvasmarha \u00e9s 6 lovas el\u0151ad\u00e1ssal sz\u00e1moltunk be. A lovas csoport munk\u00e1j\u00e1t terepi viszonyok k\u00f6z\u00f6tt j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 kari keretb\u0151l beszerzett endoszk\u00f3p seg\u00edti, amely \u00e1ltal a lovakat term\u00e9szetes k\u00f6rnyezet\u00fckben is vizsg\u00e1lhatjuk, \u00faj dimenzi\u00f3kat nyitva meg ezzel a lovak teljes\u00edtm\u00e9ny cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek megismer\u00e9s\u00e9ben.<\/p>

              II. A 2013-ban el\u00e9rt kiemelked\u0151 kutat\u00e1si \u00e9s m\u00e1s jelleg\u0171 eredm\u00e9nyek<\/strong><\/p>

              A szarvasmarha kutat\u00f3csoport fiatal PhD v\u00e9d\u00e9s el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 tagj\u00e1nak vezet\u00e9s\u00e9vel k\u00e9sz\u00edtett irodalmi \u00f6sszefoglal\u00f3, valamint a tov\u00e1bbi lehets\u00e9ges kutat\u00e1si ir\u00e1nyok felsorol\u00e1s\u00e1t tartalmaz\u00f3 dolgozat megjelen\u00e9se (Kov\u00e1cs et al., 2014) igazolja, hogy a sz\u00edvritmus vizsg\u00e1l\u00f3elj\u00e1r\u00e1sunk vil\u00e1gsz\u00ednvonal\u00fa.<\/p>

              III. A kutat\u00f3hely hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi kapcsolatai 2013-ban<\/strong><\/p>

              A kutat\u00f3csoport vezet\u0151je a kezdeti k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeikr\u0151l (Control of parturition in dairy cow) Liege-ben (2013 PPP meeting, 2013.09.07) sz\u00e1molt be. Ezen k\u00edv\u00fcl 1 vil\u00e1gkongresszuson (World Veterinary Congress, Pr\u00e1ga, Csehorsz\u00e1g) \u00e9s 2 nemzetk\u00f6zi kongresszuson (Lengyelorsz\u00e1g, Szerbia) megh\u00edvottk\u00e9nt tartott el\u0151ad\u00e1st. Egy egyiptomi \u00e9s egy libanoni PhD hallgat\u00f3ja is csatlakozott a kutat\u00f3csoport munk\u00e1j\u00e1hoz. Kor\u00e1bbi T\u00c9T p\u00e1ly\u00e1zat keret\u00e9ben az\u00a0Institut National de la Recherche Agronomique, Centre R\u00e9gional de Settat\u00a0<\/em>munkat\u00e1rs\u00e1val v\u00e9gezt\u00fcnk k\u00f6z\u00f6s kutat\u00e1sokat.\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/strong><\/p>

              IV. A 2013-ban elnyert fontosabb hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi p\u00e1ly\u00e1zatok r\u00f6vid bemutat\u00e1sa:<\/strong><\/p>

              A jelzett id\u0151szakban nem volt m\u00e1s sikeres p\u00e1ly\u00e1zatunk.<\/p>

              V. A 2013-ban megjelent jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong><\/p>

              1. Kov\u00e1cs L<\/span>, Jurkovich V, Bakony M,\u00a0Szenci O<\/span>, P\u00f3ti P, T\u0151zs\u00e9r J: Welfare implication of measuring heart rate and heart rate variability in dairy cattle – Literature review and conclusions for future research. ANIMAL, 2014.8. 316-330.<\/li> <\/ol>

                 <\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

                KUTAT\u00d3CSOPORT-VEZET\u0150: Dr. Szenci Ott\u00f3, DSc, Dipl. ECBHM egyetemi tan\u00e1r, MTA Doktora EL\u00c9RHET\u0150S\u00c9G: [Kattintson az emailc\u00edmhez] A KUTAT\u00d3CSOPORTBAN DOLGOZ\u00d3K SZ\u00c1MA: Egyetemi tan\u00e1r: Dr. Szenci Ott\u00f3 Egyetemi adjunktus: Dr. Kutasi Orsolya, Dr. Horv\u00e1th Andr\u00e1s, Dr.Vincze Bogl\u00e1rka \u00c1llatorvos (PhD hallgat\u00f3): Boh\u00e1k Zs\u00f3fia, Dr. Jo\u00f3 Kinga, Dr. L\u00e9n\u00e1rt Lea, Dr. Szel\u00e9nyi Zolt\u00e1n \u00c1llatteny\u00e9szt\u0151 m\u00e9rn\u00f6k (PhD hallgat\u00f3): K\u00e9z\u00e9r Fruzsina Luca<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":870,"menu_order":228,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-940","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/940","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=940"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/940\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/870"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=940"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=940"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=940"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}