Mar\u00f3thy R\u00f3bert D\u00e1niel<\/strong> kutat\u00e1s\u00e1t a HUN-REN K\u00eds\u00e9rleti Orvostudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet Transzl\u00e1ci\u00f3s Magatart\u00e1s Idegtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3csoportban v\u00e9gzi, ahol egy pszichi\u00e1triai zavar, a poszttraum\u00e1s stressz zavar (PTSD) egy \u00e1llatmodellj\u00e9ben vizsg\u00e1lta a s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenys\u00e9g m\u00f6g\u00f6tti mechanizmuskat. Munk\u00e1ja sor\u00e1n traum\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151 helyzetben teljes agyi aktivit\u00e1s felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9vel hasonl\u00edtotta \u00f6ssze a PTSD-szer\u0171 t\u00fcneteket mutat\u00f3 (s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny) \u00e9s nem mutat\u00f3 (ellen\u00e1ll\u00f3) \u00e1llatok agyi h\u00e1l\u00f3zatainak elt\u00e9r\u00e9seit. Eredm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt a szakirodalomban m\u00e1r le\u00edrt agyr\u00e9gi\u00f3k elt\u00e9r\u0151 aktivit\u00e1sa mellett, PTSD-vel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe m\u00e9g nem hozott ter\u00fcletek is szerepelnek, valamint az agyi h\u00e1l\u00f3zatok kapcsolts\u00e1g\u00e1ban is elt\u00e9r\u00e9seket tapasztalt a k\u00e9t vizsg\u00e1lt csoport k\u00f6z\u00f6tt. Eredm\u00e9nyei nem csak a zavar h\u00e1tter\u00e9ben l\u00e9v\u0151 mechanizmusok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, hanem a j\u00f6v\u0151ben hat\u00e9konyabb ter\u00e1pi\u00e1s beavatkoz\u00e1sok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz is hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak.<\/p> A konferencia m\u00e1sik r\u00e9sztvev\u0151je Kisp\u00e1l R\u00e9ka Katalin <\/strong>munk\u00e1ja sor\u00e1n a jutalom predikci\u00f3s hiba (kapott \u00e9s a v\u00e1rt jutalom k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g) \u00e9s a neuromodul\u00e1tor (dopamin, acetilkolin, noradrenalin, szerotonin) felszabadul\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lja egerekben pavlovi kondicion\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n. Eredm\u00e9nyei az el\u00f6reged\u0151 t\u00e1rsadalmunkban kiemelt probl\u00e9m\u00e1t okoz\u00f3 neurodegenerat\u00edv betegs\u00e9gekkel j\u00e1r\u00f3 demenci\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9gesek, hiszen lehets\u00e9ges, hogy ezek sor\u00e1n az \u00e1ltaluk vizsg\u00e1lt mechanizmusok is s\u00e9r\u00fclnek.<\/p> Fazekas Fruzsina<\/strong> a hall\u00e1s \u00e9lettan\u00e1t \u00e9s k\u00f3r\u00e9lettan\u00e1t kutatja, eg\u00e9szen pontosan a bels\u0151 f\u00fcl Deiters sejtjeinek Ca2+ dinamik\u00e1j\u00e1nak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9r\u0151l a hall\u00f3szervre jellemz\u0151 frekvencia t\u00e9rk\u00e9p figyelembev\u00e9tel\u00e9vel v\u00e9gzi kutat\u00e1sait.\u00a0 T\u00e9mavezet\u0151je, Dr. Berekm\u00e9ri Eszter<\/strong> Zool\u00f3giai Tansz\u00e9k munkat\u00e1rsa, a hall\u00e1sk\u00e1rosod\u00e1sok gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1n dolgozik.\u00a0Id\u00e9n bemutatott poszter\u00e9vel Eszter a sejtt\u00edpusok k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9t vizsg\u00e1lta, m\u00edg Fruzsina az egyik ilyen sejt (a Deiters f\u00e9le-sejt) szerven bel\u00fcli elhelyezked\u00e9s\u00e9t. A c\u00e9ljuk, hogy egy nehezen elv\u00e9gezhet\u0151 k\u00eds\u00e9rletes megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s mellett sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellekkel is le\u00edrj\u00e1k a sejtek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, ezzel k\u00f6nnyebben, energia- \u00e9s k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konyan, nem utols\u00f3 sorban pedig \u00e1llat k\u00eds\u00e9rletsz\u00e1m cs\u00f6kkent\u00e9s mellett tanulm\u00e1nyozhass\u00e1k \u00e9s seg\u00edts\u00e9k a szerv m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t.<\/p> Dr. Puska Gina<\/strong> Zool\u00f3giai Tansz\u00e9k m\u00e1sik munkat\u00e1rsa a r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k szoci\u00e1lis viselked\u00e9sek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 agyter\u00fcletek vizsg\u00e1lat\u00e1t v\u00e9gzi. A szoci\u00e1lis viselked\u00e9sek k\u00f6z\u00e9 tartozik t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a feln\u0151tt egyedek k\u00f6z\u00f6tti kooperat\u00edv t\u00e1rsas interakci\u00f3, az agressz\u00edv viselked\u00e9s, valamint egy mindannyiunk sz\u00e1m\u00e1ra kiemelt szerepet j\u00e1tsz\u00f3 speci\u00e1lis viselked\u00e9s, az ut\u00f3dgondoz\u00e1s is. Kutat\u00e1sai sor\u00e1n azonos\u00edtott \u00e9s jellemezett egy olyan agyp\u00e1ly\u00e1t, amely az anyai gondoskod\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban vesz r\u00e9szt. Ezeknek az agyp\u00e1ly\u00e1knak az ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megismerj\u00fck a napjainkra egyre gyakoribb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n jelentkez\u0151 k\u00f3rk\u00e9p, a gyermek\u00e1gyi depresszi\u00f3 h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 k\u00f3ros idegrendszeri m\u0171k\u00f6d\u00e9seket. Gina k\u00eds\u00e9rleteit az ELTE Molekul\u00e1ris \u00e9s Rendszer Neurobiol\u00f3giai Kutat\u00f3csoporttal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s keret\u00e9ben v\u00e9gezi.<\/p> Balk\u00f3 Eszter<\/strong> \u00e9s t\u00e9mavezet\u0151je Dr. R\u00e1cz Bence<\/strong> kutat\u00e1sa fontos \u00faj szempontot jelenthet a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6reged\u00e9s kapcsolat\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, illetve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ev\u00e9sszavarok m\u00f6g\u00f6ttes mechanizmusainak felder\u00edt\u00e9s\u00e9ben. A hypothalamusban tal\u00e1lhat\u00f3 AgRP neuronok kulcsszerepet j\u00e1tszanak az \u00e9hs\u00e9g\u00e9rzet kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a szervezet energiah\u00e1ztart\u00e1s\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban, valamint a negat\u00edv energiam\u00e9rleggel \u00f6sszhangban koordin\u00e1lj\u00e1k az erre adott megfelel\u0151 viselked\u00e9sbeli v\u00e1laszt. A kal\u00f3ria restrikci\u00f3r\u00f3l sz\u00e1mos tanulm\u00e1ny kimutatta, hogy sikeresen alkalmazhat\u00f3 az \u00f6reged\u00e9si folyamatok lass\u00edt\u00e1s\u00e1ra, az \u00e9lethossz \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gben elt\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 megn\u00f6vel\u00e9s\u00e9re – a h\u00e1tter\u00e9ben h\u00faz\u00f3d\u00f3 hat\u00e1smechanizmusok azonban tov\u00e1bbra sem teljesen tiszt\u00e1zottak. Kutat\u00f3munk\u00e1juk sor\u00e1n egy \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt kort\u00f3l cs\u00f6kkent AgRP neuronsz\u00e1mmal rendelkez\u0151 transzg\u00e9nikus eg\u00e9rmodellt vizsg\u00e1lnak ad libitum (korl\u00e1tlan) \u00e9s kal\u00f3ria cs\u00f6kkentett di\u00e9ta mellett. K\u00eds\u00e9rleteikben azt a hipot\u00e9zist vizsg\u00e1lj\u00e1k, hogy az \u00e9hs\u00e9g\u00e9rt felel\u0151s AgRP neuronok elengedhetetlenek a kal\u00f3ria restrikci\u00f3 kedvez\u0151 \u00e9lettani \u00e9s \u00e9lethosszt n\u00f6vel\u0151 hat\u00e1s\u00e1nak megjelen\u00e9s\u00e9hez. C\u00e9ljuk, hogy jellemezz\u00e9k a cs\u00f6kkent AgRP neuronfunkci\u00f3val rendelkez\u0151 \u00e1llatok viselked\u00e9s\u00e9t \u00e9s tanul\u00e1si teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t ad libitum \u00e9s kal\u00f3ria cs\u00f6kkentett di\u00e9ta mellett. Most bemutatott eredm\u00e9nyeik az AgRP neuronok egy kor\u00e1bban ismeretlen ivarspecifikus szerep\u00e9re utalnak az \u00e1llatok testt\u00f6meggyarapod\u00e1s\u00e1nak \u00e9s felder\u00edt\u0151 viselked\u00e9s\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p> Az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem b\u00fcszke fiatal kutat\u00f3i eredm\u00e9nyeire \u00e9s t\u00e1mogatja hallgat\u00f3it a tudom\u00e1nyos \u00e9letp\u00e1ly\u00e1n.<\/p> \t\t \u00dajabb kiemelt nemzetk\u00f6zi elismerts\u00e9gnek \u00f6rvend\u0151 konferenci\u00e1n mutatkoztak be az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem kutat\u00f3i. A FENS (Federation of European Neuroscience Societies) az egyik legjelent\u0151sebb nemzetk\u00f6zi idegtudom\u00e1nyi konferencia Eur\u00f3p\u00e1ban, k\u00e9t\u00e9vente szervezi meg a k\u00f6zel 7000 r\u00e9sztvev\u0151t mag\u00e1ba foglal\u00f3 FENS Forumot. Az id\u00e9n B\u00e9csben tartott konferencia c\u00e9lja, hogy a kutat\u00f3k az idegtudom\u00e1ny minden ter\u00fclet\u00e9r\u0151l megoszthass\u00e1k leg\u00fajabb eredm\u00e9nyeiket \u00e9s m\u00f3dszereiket<\/p>\n","protected":false},"author":4837,"featured_media":102044,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4,42],"tags":[],"class_list":["post-102041","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek","category-kiemelt"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/102041","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4837"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=102041"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/102041\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/102044"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=102041"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=102041"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=102041"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
<\/a> <\/span><\/li><\/a> <\/span><\/li><\/a> <\/span><\/li><\/a> <\/span><\/li><\/ul>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"