{"id":103644,"date":"2024-09-25T09:00:12","date_gmt":"2024-09-25T07:00:12","guid":{"rendered":"https:\/\/univet.hu\/?p=103644"},"modified":"2024-09-30T10:57:39","modified_gmt":"2024-09-30T08:57:39","slug":"mikor-mi-ellen-vedekezzunk-kullancs-1x1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/2024\/09\/mikor-mi-ellen-vedekezzunk-kullancs-1x1\/","title":{"rendered":"Mikor mi ellen v\u00e9dekezz\u00fcnk? – Kullancs 1×1"},"content":{"rendered":"

Haz\u00e1nkban mintegy 27 kullancsfaj fordul el\u0151. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban ezek szezonalit\u00e1sa igen elt\u00e9r\u0151: az Ixodes ricinus<\/em>, a Dermacentor marginatus<\/em> \u00e9s a Haemaphysalis punctata<\/em> f\u0151k\u00e9nt tavasszal akt\u00edv, de van egy kisebb \u0151szi cs\u00facsuk is, m\u00edg a Dermacentor reticulatus<\/em> el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga \u0151sszel magasabb, mint tavasszal. Vannak hidegkedvel\u0151, \u00fagynevezett \u201et\u00e9li kullancsok\u201d, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Haemaphysalis inermis, <\/em>de vannak olyan fajok is, amelyek legink\u00e1bb ny\u00e1r elej\u00e9n akt\u00edvak. Ilyen t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Haemaphysalis concinna. <\/em><\/p>

Fontos term\u00e9szetesen sz\u00f3t ejteni a jelenleg zajl\u00f3 kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s hat\u00e1sair\u00f3l. R\u00e9szigazs\u00e1g, hogy a sz\u00e1raz nyarak miatt a hazai kullancs\u00e1llom\u00e1ny fogyatkozik, \u00e9szakra tol\u00f3dik. A kullancsok t\u00f6bbs\u00e9ge nagyon \u00e9rz\u00e9keny az \u0151ket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 mikroklimatikus t\u00e9nyez\u0151kre, bele\u00e9rtve term\u00e9szetesen a p\u00e1ratartalmat is. Ez\u00e9rt forr\u00f3, sz\u00e1raz ny\u00e1ri napokon val\u00f3ban nem kifejezetten akt\u00edvak, legt\u00f6bbj\u00fck ilyenkor az avar m\u00e9ly\u00e9n b\u00fajik meg. Term\u00e9szetesen vannak nagyon fontos kiv\u00e9telek, amelyek kedvelik az ilyen sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges id\u0151j\u00e1r\u00e1st, mint a haz\u00e1nkban fel-felbukkan\u00f3 \u201ecs\u00edkosl\u00e1b\u00fa kullancs\u201d (Hyalomma marginatum <\/em>\u00e9s Hyalomma rufipes<\/em>), valamint a m\u00e1r viszonylag nagy sz\u00e1mban elterjedt barna kutyakullancs (Rhipicephalus sanguineus<\/em>).\u00a0 \u00c9rdemes azonban megeml\u00edteni, hogy a telek enyh\u00fcl\u00e9se pozit\u00edv hat\u00e1ssal van a kullancspopul\u00e1ci\u00f3 fennmarad\u00e1s\u00e1ra. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban elmondhat\u00f3, hogy a kullancsok nem akt\u00edvak amikor a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet fagypont al\u00e1 cs\u00f6kken. Mivel a fagyos napok sz\u00e1ma \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre kevesebb, megn\u0151 azoknak a k\u00e9s\u0151 \u0151szi\/ t\u00e9li\/ kora tavaszi napoknak a sz\u00e1ma, amikor kullancsokra sz\u00e1m\u00edthatunk. Emellett az enyhe telek miatt a t\u00f6bbnyire vadon \u00e9l\u0151 gazda\u00e1llatok t\u00fal\u00e9l\u00e9si es\u00e9lyei is jobbak, ez\u00e1ltal nagyobb sz\u00e1mban \u00e9rhet\u0151ek el a gazd\u00e1k a kullancsok sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>

R\u00e1nk, \u00e9s h\u00e1zi\u00e1llatainkra els\u0151sorban k\u00e9t kullancsfaj jelenti a legnagyobb vesz\u00e9lyt, melyek egyben a leggyakoribbak is haz\u00e1nkban. Egyik\u00fck a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges kullancs (Ixodes ricinus<\/em>) a m\u00e1sik pedig a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus<\/em>). Fontos kiemelni, hogy mindk\u00e9t faj az emberre is vesz\u00e9lyes (zoonotikus) k\u00f3rokoz\u00f3kat hordozhat.<\/p>

K\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges kullancs (Ixodes ricinus<\/em>)<\/strong>: Sz\u00e1mos emberre \u00e9s \u00e1llatra egyar\u00e1nt vesz\u00e9lyes k\u00f3rokoz\u00f3 k\u00f6zvet\u00edt\u0151je (tov\u00e1bbiakban: vektora). Hogy n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1t eml\u00edtsek: kullancs-encephalitis (TBEV, hazai kutat\u00e1sok alapj\u00e1n a kullancsok 0,05-0,1%-a hordozza ezt a v\u00edrust, van ellene vakcina), Lyme-k\u00f3r (Borrelia<\/em> spp., ezt a kullancsok ak\u00e1r 40%-a is hordozhatja), a granulocit\u00e1s anaplasm\u00f3zis (Anaplasma phagocytophilum<\/em>), illetve embereket \u00e9s \u00e1llatokat is megbeteg\u00edt\u0151 Babesia<\/em> fajok (Babesia divergens, Babesia microti.<\/em> Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a szint\u00e9n zoonotikus Babesia venatorum <\/em>k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt is ez a faj felel).<\/p>

Ez a kullancs els\u0151sorban erd\u0151kben fordul el\u0151, de nagy sz\u00e1mban v\u00e1rosi z\u00f6ld ter\u00fcleteken is el\u0151fordul, aktivit\u00e1s\u00e1t tekintve elmondhat\u00f3, hogy 5-7\u00b0C-os talajh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet felett akt\u00edv. Diapauza megfigyelhet\u0151 ennek a fajnak az eset\u00e9ben, \u00edgy a t\u00e9li h\u00f3napokban kis es\u00e9llyel tal\u00e1lkozunk vele. K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban m\u00e1jus \u00e9s j\u00falius k\u00f6z\u00f6tt a legakt\u00edvabb. Ezt k\u00f6vet\u0151en az aktivit\u00e1sa visszaesik (de nem t\u0171nik el!), majd \u00e1ltal\u00e1ban szeptemberben egy \u00fajabb cs\u00facs jelenik meg. Mivel rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rz\u00e9keny az alacsony p\u00e1ratartalomra, sz\u00e1raz, forr\u00f3 napokon aktivit\u00e1sa nagy m\u00e9rt\u00e9kben lecs\u00f6kkenhet.<\/p>

Ezzel szemben a kutyakullancs, vagy tarka kutyakullancs (Dermacentor reticulatus<\/em>) <\/strong>a h\u0171v\u00f6sebb h\u00f3napokat kedveli. Aktivit\u00e1st figyeltek meg m\u00e1r 0,7\u00b0C-os leveg\u0151, illetve
-0,4\u00b0C-os talajh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet eset\u00e9n is. Magyarorsz\u00e1gon aktivit\u00e1si cs\u00facsai a m\u00e1rcius-\u00e1prilisi, illetve a szeptember-okt\u00f3beri id\u0151szakokra tehet\u0151ek.<\/p>

Ez a kullancsfaj els\u0151sorban mez\u0151k\u00f6n, v\u00edzpartokon, utak ment\u00e9n figyelhet\u0151 meg, de ritk\u00e1bban erd\u0151kben is el\u0151fordul. Kiemelten fontos ez a kullancs a kutyatart\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen ez a faj a Babesia canis<\/em> vektora. Ez a k\u00f3rokoz\u00f3 b\u00e1r emberre nem vesz\u00e9lyes, a kuty\u00e1kra ann\u00e1l ink\u00e1bb: magas l\u00e1zzal, leverts\u00e9ggel, gyakran v\u00e9rfogyotts\u00e1ggal, v\u00e9rfest\u00e9kvizel\u00e9ssel, s\u00e1rgas\u00e1ggal, olykor hal\u00e1llal v\u00e9gz\u0151d\u0151 betegs\u00e9get okoz\u00f3 parazita. \u00c9rdekess\u00e9g err\u0151l az egysejt\u0171r\u0151l, hogy k\u00e9pes kor\u00e1bbi aktivit\u00e1st induk\u00e1lni a kullancsban, \u00edgy els\u0151sorban a vektor tavaszi szezonja az \u00e9rintett (amikor a bab\u00e9zi\u00f3zis a leggyakoribb), de term\u00e9szetesen eg\u00e9sz \u00e9vben \u00e9rdemes figyelni \u00e1llatainkra, \u00e9s amennyiben t\u00fcneteket tapasztalunk, azonnal \u00e1llatorvoshoz fordulni.<\/p>

Az emberre vesz\u00e9lyes TIBOLA (kullancs okozta nyirokcsom\u00f3gyullad\u00e1s) k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt is ez a faj felel\u0151s.<\/p>

V\u00e9gezet\u00fcl eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemelnek a haz\u00e1nkban megjelen\u0151 invaz\u00edv fajok is: A \u201ecs\u00edkosl\u00e1b\u00fa kullancs\u201d (Hyalomma marginatum<\/em> illetve Hyalomma rufipes<\/em>)<\/strong> egyedei m\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta meg-meg jellennek haz\u00e1kban, els\u0151sorban az Afrik\u00e1b\u00f3l haz\u00e1nkba v\u00e1ndorl\u00f3 madaraknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Ezek kifejezetten sz\u00e1razs\u00e1gt\u0171r\u0151 fajok, amelyek a f\u00e9lsivatagos, ak\u00e1r sivatagos ter\u00fcleteket kedvelik. Ezen inform\u00e1ci\u00f3k t\u00fckr\u00e9ben szinte adja mag\u00e1t, hogy majdnem kiz\u00e1r\u00f3lag ny\u00e1ron tal\u00e1lkozhatunk kifejlett p\u00e9ld\u00e1nyokkal. M\u00e9ret\u00fcket tekintve nagyobbak, mint b\u00e1rmely m\u00e1sik hazai kullancs \u00e9s m\u00e1shogy is ker\u00fclnek a gazd\u00e1ra, mondhatni \u201elerohanj\u00e1k\u201d azt. Kutat\u00f3csoportunk 2022-ben bizony\u00edt\u00e9kot tal\u00e1lt a Hyalomma rufipes <\/em>els\u0151 hazai szaporod\u00e1s\u00e1ra, azonban a tov\u00e1bbi kutat\u00e1sok arra utalnak, hogy az \u00edgy l\u00e9trej\u00f6tt popul\u00e1ci\u00f3 nem volt \u00e9letk\u00e9pes. A Hyalomma marginatum<\/em> viszont m\u00e1r end\u00e9mi\u00e1snak tekinthet\u0151 az Ib\u00e9riai-f\u00e9lszigeten, D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1gban, a Balk\u00e1non \u00e9s T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban is. Jelent\u0151s\u00e9g\u00fck els\u0151sorban a zoonotikus Kr\u00edmi-kong\u00f3i v\u00e9rz\u00e9ses l\u00e1z v\u00edrus\u00e1nak (CCHFV) terjeszt\u00e9s\u00e9ben rejlik. A ritk\u00e1n felbukkan\u00f3 kullancsok ellen\u00e9re a betegs\u00e9g haz\u00e1nkban egyel\u0151re nem terjedt el, jelenleg az emberi megbeteged\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1nak es\u00e9lye Magyarorsz\u00e1gon eleny\u00e9sz\u0151. Ennek ellen\u00e9re, a m\u00e9dia el\u0151szeretettel haszn\u00e1lja ezt a kullancsot \u00e9s k\u00f6vetkezetesen a betegs\u00e9get szenz\u00e1ci\u00f3hajh\u00e1szat\/p\u00e1nikkelt\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, de egyel\u0151re nincs ok az aggodalomra. Egyetem\u00fcnk, \u00e9s sz\u00e1mos m\u00e1s kutat\u00f3csoport is rendszeres monitoring vizsg\u00e1latokat v\u00e9gez a haz\u00e1nkba \u00e9rkez\u0151 \u00e9s kifejl\u0151d\u0151, esetlegesen szaporod\u00f3 Hyalomma<\/em> kullancsok sz\u00e1m\u00e1nak \u00e9s faj\u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek felder\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.
A kor\u00e1bban eml\u00edtett barna kutyakullancs (Rhipicephalus sanguineus<\/em>) <\/strong>az ut\u00f3bbi \u00e9vekben szinte a hazai fauna r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, nagy sz\u00e1mban fordul el\u0151 els\u0151sorban a Duna ment\u00e9n, de az orsz\u00e1g m\u00e1s r\u00e9szeib\u0151l is \u00e9rkeznek jelent\u00e9sek. Ez a kullancs a vil\u00e1g leggyakoribb kuty\u00e1kon el\u0151fordul\u00f3 kullancsa, ez persze nem azt jelenti, hogy m\u00e1s \u00e1llaton, esetleg emberen ne fordulna el\u0151. Gyakran tal\u00e1lkozhatunk vele h\u00e1zak falain. Egyes kutya babesi\u00e1k vektora, ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul: Babesia vogeli, Babesia gibsoni.<\/em> Szint\u00e9n ez a kullancs felel a kuty\u00e1kat megbeteg\u00edt\u0151 Hepatozoon canis<\/em> terjeszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt is. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, esetenk\u00e9nt zoonotikus bakt\u00e9riumok (Ehrlichia<\/em> \u00e9s Rickettsia <\/em>fajok) k\u00f6zvet\u00edt\u0151je is lehet.<\/p>

V\u00e9dekez\u00e9s<\/strong><\/p>

Fontos, hogy ne csak magunkat, de \u00e1llatainkat is alaposan vizsg\u00e1ljuk \u00e1t a szabadban val\u00f3 tart\u00f3zkod\u00e1st k\u00f6vet\u0151en. Els\u0151sorban a l\u00e1gy, meleg, erekkel j\u00f3l \u00e1tsz\u0151tt b\u0151rter\u00fcletekre (hajlatok, nemi szervek k\u00f6rny\u00e9ke, fejb\u0151r) \u00e9rdemes koncentr\u00e1lni mind \u00e1llatok mind emberek eset\u00e9ben, de term\u00e9szetesen nem csak itt fordulhatnak el\u0151 kullancsok! A kullancs elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa ide\u00e1lis esetben csipesszel t\u00f6rt\u00e9nik: a kullancs \u201efej\u00e9nek\u201d (a b\u0151rh\u00f6z legk\u00f6zelebb es\u0151 r\u00e9sz\u00e9nek) megragad\u00e1sa ut\u00e1n, egy hat\u00e1rozott mozdulattal kell kih\u00fazni azt. A k\u00f6zhiedelemmel ellent\u00e9tben tilos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kemik\u00e1li\u00e1kkal bekenni a kullancsot\/gyuf\u00e1t \u00e9getni mellette stb., ugyanis ezek h\u00e1ny\u00e1st induk\u00e1lhatnak a kullancsn\u00e1l, ami \u00edgy tov\u00e1bbi k\u00f3rokoz\u00f3kat juttathat a szervezetbe. Fontos, hogy kullancs puszta jelenl\u00e9te \u00e9s a v\u00e9rsz\u00edv\u00e1s t\u00e9nye m\u00e9g nem jelenti orvosi ell\u00e1t\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. \u00c9rdemes azonban elrakni a parazit\u00e1t (alkoholba), vagy legal\u00e1bb lefot\u00f3zni azt. Szint\u00e9n aj\u00e1nlott k\u00e9pet k\u00e9sz\u00edteni a cs\u00edp\u00e9s hely\u00e9r\u0151l is, ut\u00f3bbit els\u0151sorban emberek eset\u00e9n. Cs\u00edp\u00e9st k\u00f6vet\u0151en megjelen\u0151 t\u00fcnetek \u00e9szlel\u00e9se eset\u00e9n (l\u00e1z, leverts\u00e9g, \u00edz\u00fcleti f\u00e1jdalmak, v\u00e1ndorl\u00f3 b\u0151rp\u00edr (ut\u00f3bbi \u00e1llatokban ritka \u00e9s nem l\u00e1tszik) stb.) azonnal orvoshoz\/\u00e1llatorvoshoz kell kell fordulni, akit t\u00e1j\u00e9koztatni kell a kullancs cs\u00edp\u00e9s t\u00e9ny\u00e9r\u0151l \u00e9s idej\u00e9r\u0151l. Az erre szakosodott szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra ilyenkor seg\u00edts\u00e9get jelenthet a kullancs megl\u00e9te.<\/p>

A kullancs \u00e9s egy\u00e9b k\u00fcls\u0151 \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151k elleni k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek alkalmaz\u00e1s\u00e1nak fontoss\u00e1g\u00e1t nem lehet el\u00e9gg\u00e9 hangs\u00falyozni. Rendelkez\u00e9sre \u00e1llnak (a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl) tablett\u00e1s, r\u00e1cseppent\u0151s, de nyak\u00f6rves k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek is. Ezek alkalmaz\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1r\u00f3l \u00e9rdemes \u00e1llatorvossal konzult\u00e1lni. Ez az\u00e9rt is fontos, mert a nem k\u00f6r\u00fcltekint\u0151en kiv\u00e1lasztott k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek ak\u00e1r m\u00e9rgez\u0151ek is lehetnek bizonyos \u00e1llatfajoka n\u00e9zve, p\u00e9ld\u00e1ul a permethrin, amely macsk\u00e1k eset\u00e9n rendk\u00edv\u00fcl toxikus.<\/p>

Szint\u00e9n \u00e9rdemes figyelembe venni, hogy a v\u00e1rosi k\u00f6rnyezet sem felt\u00e9tlen\u00fcl jelent biztons\u00e1got a kullancsokkal szemben, s\u0151t, saj\u00e1t kert\u00fcnk sem. A v\u00e1roson bel\u00fcli kullancsterjeszt\u00e9s\u00e9rt els\u0151sorban kis\/k\u00f6zepes test\u0171 eml\u0151s\u00f6k (p\u00e9ld\u00e1ul s\u00fcn \u00e9s r\u00f3ka), valamint madarak felel\u0151sek. \u00c9ppen ez\u00e9rt \u00e9rdemes odafigyelni r\u00e1, hogy az aljn\u00f6v\u00e9nyzet mindig idej\u00e9ben le legyen ny\u00edrva, \u00edgy a legt\u00f6bb hazai kullancs sz\u00e1m\u00e1ra kert\u00fcnk nem v\u00e1lik alkalmass\u00e1 a t\u00fal\u00e9l\u00e9sre.<\/p>

 <\/p>

Az anyagot \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Dr. Keve Gerg\u0151 \u2013 \u00c1TE, Parazitol\u00f3giai \u00e9s \u00c1llattani Tansz\u00e9k, HUN-REN\u2013\u00c1TE <\/strong><\/p>

Kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s: \u00daj V\u00e9rsz\u00edv\u00f3 Parazit\u00e1k \u00e9s Vector-borne K\u00f3rokoz\u00f3k Kutat\u00f3csoport<\/strong><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Haz\u00e1nkban mintegy 27 kullancsfaj fordul el\u0151. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban ezek szezonalit\u00e1sa igen elt\u00e9r\u0151: az Ixodes ricinus, a Dermacentor marginatus \u00e9s a Haemaphysalis punctata f\u0151k\u00e9nt tavasszal akt\u00edv, de van egy kisebb \u0151szi cs\u00facsuk is, m\u00edg a Dermacentor reticulatus el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga \u0151sszel magasabb, mint tavasszal. Vannak hidegkedvel\u0151, \u00fagynevezett \u201et\u00e9li kullancsok\u201d, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Haemaphysalis inermis, de vannak olyan fajok<\/p>\n","protected":false},"author":4837,"featured_media":103647,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4,42],"tags":[],"class_list":["post-103644","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek","category-kiemelt"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/103644","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4837"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=103644"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/103644\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/103647"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=103644"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=103644"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=103644"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}