{"id":103664,"date":"2024-10-03T09:00:37","date_gmt":"2024-10-03T07:00:37","guid":{"rendered":"https:\/\/univet.hu\/?p=103664"},"modified":"2024-09-30T10:59:15","modified_gmt":"2024-09-30T08:59:15","slug":"mikor-mi-ellen-vedekezzunk-szunyog-1x1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/2024\/10\/mikor-mi-ellen-vedekezzunk-szunyog-1x1\/","title":{"rendered":"Mikor mi ellen v\u00e9dekezz\u00fcnk? – Sz\u00fanyog 1×1"},"content":{"rendered":"

A sz\u00fanyogok, rendk\u00edv\u00fcl gazdag faj\u00f6sszet\u00e9tellel rendelkeznek glob\u00e1lisan \u00e9s haz\u00e1nkban is t\u00f6bb mint 50 faj ismert. Szezonalit\u00e1suk az ut\u00f3bbi id\u0151ben drasztikusan megv\u00e1ltozott. Kor\u00e1bban szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a meleg h\u00f3napokban voltak akt\u00edvak. Az egyre melegebb napok, valamint az \u00faj, inv\u00e1zi\u00f3s fajok ezt r\u00e9szben \u00e1t\u00edrt\u00e1k, ez\u00e9rt ebben az esetben is (ahogy kor\u00e1bbi cikk\u00fcnkben a kullancsok eset\u00e9n<\/a>) a legfontosabb fajokat emelj\u00fck ki.<\/p>

\u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban elmondhat\u00f3, hogy a hazai sz\u00fanyogok szaporod\u00e1sa v\u00edzhez k\u00f6t\u00f6tt. Bizonyos fajok a term\u00e9szetes vizeket kedvelik, m\u00e1sok a f\u00e1k odvaiban (vagy \u201emesters\u00e9ges od\u00fakban\u201d, pl: aut\u00f3ker\u00e9k!) felgy\u00fclemlett vizeket.<\/p>

A sz\u00fanyogok alapvet\u0151en nekt\u00e1rral t\u00e1pl\u00e1lkoznak. A v\u00e9rre kiz\u00e1r\u00f3lag a n\u0151st\u00e9nyeknek puszt\u00e1n a szaporod\u00e1shoz van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck (anautog\u00e9nek). Ebb\u0151l ad\u00f3dik, hogy ide\u00e1lis esetben kb. k\u00e9t hetente ig\u00e9nyelnek v\u00e9rt. Ez fontos inform\u00e1ci\u00f3, ugyanis \u00edgy a k\u00f3rokoz\u00f3k mechanikai \u00e1tvitele (olyan \u00e1tvitel, amely eset\u00e9ben a k\u00f3rokoz\u00f3 nem szaporodik a vektorban, hanem k\u00e9t vagy t\u00f6bb egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 cs\u00edp\u00e9st k\u00f6vet\u0151en egyszer\u0171en \u201e\u00e1tolt\u00f3dik\u201d egyik \u00e1llatb\u00f3l a m\u00e1sikba) minim\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u0171.<\/p>

A sz\u00fanyogok sz\u00e1mos k\u00f3rokoz\u00f3 k\u00f6zvet\u00edt\u0151i lehetnek. Vil\u00e1gszinten a legfontosabb vektorokk\u00e9nt vannak sz\u00e1montartva. Nem egy ilyen k\u00f3rokoz\u00f3 jelent\u0151s\u00e9ge mind a mai napig szinte felfoghatatlanul nagy. Gondolni lehet itt a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl a mal\u00e1ri\u00e1ra (Plasmodium<\/em> fajok) amely a mai napig emberek sz\u00e1zezreinek hal\u00e1l\u00e1t okozza \u00e9vente. Ugyancsak gondolhatn\u00e1nk a s\u00e1rgal\u00e1zra, amelyre szint\u00e9n igazak az el\u0151bb eml\u00edtettek.<\/p>

Dalos sz\u00fanyog (Culex pipiens <\/em>s.l.<\/em>)<\/strong> ezek a sz\u00fanyogok nagy sz\u00e1mban fordulnak el\u0151 haz\u00e1kban, f\u0151leg a melegebb h\u00f3napokban, sz\u00e1mukra az optim\u00e1lis a szaporod\u00e1shoz a 26-29 \u00b0C-os leveg\u0151, valamint 16-17\u00b0C-os v\u00edzh\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet. Pet\u00e9iket \u00f6sszeragasztva \u00e1ll\u00f3vizek felsz\u00edn\u00e9re rakj\u00e1k, v\u00edzi \u00e9letm\u00f3dot folytat\u00f3 l\u00e1rv\u00e1b\u00f3l kifejlett im\u00e1g\u00f3v\u00e1 20-25 nap alatt fejl\u0151dik, de ezt a melegebb h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet gyors\u00edthatja. A dalos sz\u00fanyog teny\u00e9szhely\u00e9t\u0151l nem rep\u00fcl messzire (n\u00e9h\u00e1nysz\u00e1z m\u00e9ter). B\u00e1r ez a sz\u00fanyog els\u0151sorban h\u00e1zakban pihen, f\u0151leg szabad leveg\u0151n sz\u00edv v\u00e9rt (exophil). Kedvelt gazd\u00e1i els\u0151sorban madarak, de az embert \u00e9s m\u00e1s eml\u0151s\u00f6ket sem veti meg, pontosan ez\u00e9rt rendk\u00edv\u00fcl fontos \u00e9s kiemelend\u0151 k\u00f3rokoz\u00f3 ezen sz\u00fanyogfaj vonatkoz\u00e1s\u00e1ban a Nyugat-n\u00edlusi l\u00e1z v\u00edrusa (WNV). Ez v\u00edrus eml\u0151s\u00f6ket (els\u0151sorban embereket, lovakat) valamint madarakat beteg\u00edt meg. Haz\u00e1nkban bejelent\u00e9si k\u00f6telezetts\u00e9g al\u00e1 tartozik, mert kis es\u00e9llyel ugyan (fert\u0151z\u00f6ttek kb 1%-a), de ak\u00e1r v\u00e9gzetes kimenetel\u0171 agyvel\u0151 ill. agyh\u00e1rtyagyullad\u00e1st okozhat emberben. T\u00f6bbnyire viszont t\u00fcnetmentesen, vagy enyhe t\u00fcnetekkel v\u00e9szelik \u00e1t a fert\u0151z\u00e9st. \u00c9letet vesz\u00e9lyeztet\u0151 megbeteged\u00e9s alakulhat ki lovakban is, azonban lovak sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151 vakcina (emberek sz\u00e1m\u00e1ra nincs enged\u00e9lyezett v\u00e9d\u0151olt\u00e1s). A v\u00edrus term\u00e9szetes gazd\u00e1i, egyben rezervo\u00e1rjai a madarak. A varj\u00faf\u00e9l\u00e9k kifejezetten \u00e9rz\u00e9kenyek a fert\u0151z\u00e9sre a legt\u00f6bb mad\u00e1rfajhoz viszony\u00edtva. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben egyre nagyobb sz\u00e1mban jelentik a v\u00edrus hazai jelenl\u00e9t\u00e9t.<\/p>

Haz\u00e1nkban, kuty\u00e1inkra a sz\u00edvf\u00e9rgess\u00e9g (Dirofilaria immitis<\/em>)<\/strong> jelenti a legnagyobb vesz\u00e9lyt a sz\u00fanyog k\u00f6zvet\u00edtette betegs\u00e9gek k\u00f6z\u00fcl. Fontos azonban, hogy mind a WNV, mind pedig a sz\u00edvf\u00e9rgess\u00e9g vonatkoz\u00e1s\u00e1ban val\u00f3tlan volna azt \u00e1ll\u00edtani, hogy csak a dalossz\u00fanyog k\u00e9pes k\u00f6zvet\u00edteni. A sz\u00edvf\u00e9rgess\u00e9get m\u00e1s, Magyarorsz\u00e1gon el\u0151fordul\u00f3 sz\u00fanyogok is bizony\u00edtottan k\u00e9pesek \u00e1tadni, p\u00e9ld\u00e1ul: Culex theileri, Coquillettidia richardii, Aedes vexans, Aedes albopictus. <\/em>A sz\u00edvf\u00e9reg egy fonalf\u00e9reg, amelynek l\u00e1rva alakjai (microfilaria) a fert\u0151z\u00f6tt \u00e1llat v\u00e9r\u00e9ben keringenek. A sz\u00fanyog ezeket sz\u00edvja fel, majd a l\u00e1rva r\u00f6vid fejl\u0151d\u00e9s ut\u00e1n a sz\u00fanyogban eml\u0151s\u00f6ket fert\u0151zni k\u00e9pes l\u00e1rvaform\u00e1v\u00e1 fejl\u0151dik. Amikor a sz\u00fanyog \u00fajra t\u00e1pl\u00e1lkozik, ezek a harmadik st\u00e1dium\u00fa l\u00e1rv\u00e1k beolt\u00f3dnak a k\u00f6vetkez\u0151 gazd\u00e1ba. A f\u00e9rgek ezt k\u00f6vet\u0151en a sz\u00edvbe vagy valamelyik nagyobb v\u00e9n\u00e1s \u00e9rbe jutnak. A szaporod\u00f3k\u00e9pes, kifejlett f\u00e9reg 6-7 h\u00f3nap alatt alakul ki, majd ezut\u00e1n kb. 5-7 \u00e9vig is \u00e9letk\u00e9pes lehet. A D. immitis<\/em> \u00e9s a sz\u00fanyogok k\u00f6z\u00f6tt megfigyelhet\u0151 egyfajta viselked\u00e9si koevol\u00faci\u00f3: a fert\u0151z\u00f6tt \u00e1llat perif\u00e9ri\u00e1s (fel\u00fcletes, a sz\u00fanyog sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151) ereiben legink\u00e1bb a koraesti \u00f3r\u00e1kban d\u00fasulnak fel a l\u00e1rv\u00e1k, pont, amikor a sz\u00fanyogok aktivit\u00e1sa is a legnagyobb. Ez az inform\u00e1ci\u00f3 amellett, hogy \u00e9rdekes, roppant hasznos is a v\u00e9dekez\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l. A sz\u00edvf\u00e9rgess\u00e9g t\u00fcnetei t\u00f6bbnyire a f\u00e1rad\u00e9konys\u00e1g, k\u00f6h\u00f6g\u00e9s, esetleg l\u00e9gszomj. A sz\u00edv fokozatos k\u00e1rosod\u00e1sa miatt id\u0151vel a t\u00fcnetek s\u00falyosbodnak, amelynek komoly k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek. R\u00e1ad\u00e1sul a fert\u0151z\u00f6tt, ak\u00e1r t\u00fcnetmentesnek t\u0171n\u0151 kuty\u00e1k m\u0171t\u00e9thez t\u00f6rt\u00e9n\u0151 altathat\u00f3s\u00e1ga is romolhat, ami f\u00e9lelmetes meglepet\u00e9s lehet egy komolyabb beavatkoz\u00e1s el\u0151tt. \u00c9ppen ez\u00e9rt nagyon fontos a megfelel\u0151 v\u00e9dekez\u00e9s, illetve a kutya id\u0151szakos ellen\u0151rz\u00e9se \u00e1llatorvos \u00e1ltal. A sz\u00edvf\u00e9rgess\u00e9g elleni v\u00e9dekez\u00e9sre sz\u00e1mos k\u00e9sz\u00edtm\u00e9ny \u00e1ll rendelkez\u00e9sre, viszont ennek a kiv\u00e1laszt\u00e1sa sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151t\u0151l f\u00fcgg. A v\u00e9dekez\u00e9s megkezd\u00e9se el\u0151tt mindenk\u00e9ppen \u00e9rdemes \u00e1llatorvossal egyeztetni. Az sz\u00edvf\u00e9rgess\u00e9g diagn\u00f3zisa \u00e9s kezel\u00e9se komplex folyamat, amely mindenk\u00e9ppen \u00e1llatorvosi seg\u00edts\u00e9g ig\u00e9nybev\u00e9tel\u00e9t teszi sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9! A nem megfelel\u0151en kiv\u00e1lasztott \u00e9s\/vagy haszn\u00e1lt k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek s\u00falyos, ak\u00e1r hal\u00e1los kimenetel\u0171 allergi\u00e1s reakci\u00f3t okozhatnak.<\/p>

A sz\u00edvf\u00e9rgess\u00e9g, b\u00e1r zoonotikus (\u00e1llatr\u00f3l emberre terjed) emberben legt\u00f6bbsz\u00f6r a fejletlen f\u00e9reg eltokol\u00f3dik, t\u00f6bbnyire a t\u00fcd\u0151ben. El\u0151fordul, hogy egy t\u00fcd\u0151sz\u0171r\u00e9s alkalm\u00e1val daganatos elv\u00e1ltoz\u00e1snak n\u00e9zik az am\u00fagy \u00e1rtalmatlan, eltokol\u00f3dott f\u00e9rget.<\/p>

\u00a0<\/strong>Ahogy az kor\u00e1bban eml\u00edtve volt, egyes invaz\u00edv fajok miatt ak\u00e1r k\u00e9s\u0151 \u0151sszel (okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9n) is sz\u00e1m\u00edthatunk sz\u00fanyogokra. Ilyen sz\u00fanyog az \u00e1zsiai tigrissz\u00fanyog (Aedes albopictus<\/em>). <\/strong>Ez a sz\u00fanyog a nev\u00e9t egyr\u00e9szt onnan kapta, hogy cs\u00edkozotts\u00e1ggal (j\u00f3llehet, fekete-feh\u00e9r sz\u00edn\u0171) rendelkezik. A tor h\u00e1ti fel\u00fclet\u00e9n egy kifejezett, hosszanti feh\u00e9r cs\u00edk van, amely ak\u00e1r szabad szemmel is l\u00e1that\u00f3. M\u00e1sr\u00e9szt az\u00e9rt is tal\u00e1l\u00f3 a n\u00e9v, mert rendk\u00edv\u00fcl kitart\u00f3, \u201eagressz\u00edv\u201d parazit\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. Mindemellett ez a sz\u00fanyog egy \u201eszat\u00edr\u201d. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy \u00faj ter\u00fcletre \u00e9rkezik, a h\u00edm elkezd szaporodni a helyi sz\u00fanyogfauna n\u0151st\u00e9nyeivel, an\u00e9lk\u00fcl, hogy hibridek j\u00f6nn\u00e9nek l\u00e9tre. Mindezzel jelent\u0151sen cs\u00f6kkenti a m\u00e1s fajba tartoz\u00f3 n\u0151st\u00e9ny es\u00e9ly\u00e9t egy ut\u00f3dpopul\u00e1ci\u00f3 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy sz\u00e9pen lassan k\u00e9pes lev\u00e1ltani a helyi sz\u00fanyogfaun\u00e1t. Ez t\u00f6rt\u00e9nt az p\u00e9ld\u00e1ul Florid\u00e1ban (USA), ahol a helyi Aedes aegypti<\/em> (egyiptomi cs\u00edp\u0151sz\u00fanyog<\/strong>) popul\u00e1ci\u00f3t szinte teljesen lev\u00e1ltotta a tigrissz\u00fanyog. Haz\u00e1nkban el\u0151sz\u00f6r 2014-ben jelent meg, az\u00f3ta elszaporodott. Feltehet\u0151en Eur\u00f3p\u00e1ba \u00e9lettani saj\u00e1toss\u00e1gainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en jutott el. Az Aedes albopictus<\/em> valamikor m\u00e9g f\u0151leg f\u00e1k odvaiba rakta a pet\u00e9it. Amikor az Aedes<\/em> pet\u00e9ket v\u00edz \u00e9ri, akkor indul meg benn\u00fck a fejl\u0151d\u00e9s, addig t\u00f6bb h\u00f3napig nyugalmi \u00e1llapotban maradhatnak, valamint k\u00e9pesek \u00e1ttelelni is ilyen \u00e1llapotban. Itt egy \u00fajabb, sz\u00e1munkra k\u00e1ros koevol\u00faci\u00f3s hat\u00e1st figyelhet\u00fcnk meg, ez\u00fattal ember \u00e9s sz\u00fanyog k\u00f6z\u00f6tt. A tigrissz\u00fanyog ugyanis \u201emegtanulta\u201d felhaszn\u00e1lni az ember \u00e1ltal l\u00e9trehozott mesters\u00e9ges od\u00fakat (aut\u00f3gumi, kont\u00e9nerek). Nagyon val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy ilyen t\u00e1rgyakkal siker\u00fclt \u00c1zsi\u00e1b\u00f3l Eur\u00f3p\u00e1ba import\u00e1lni ezen sz\u00fanyogok pet\u00e9it. Itt pedig kikeltek, nem sokkal miut\u00e1n vizet kaptak. Ez az\u00e9rt rossz h\u00edr, mert ez a sz\u00fanyog vektora lehet sz\u00e1mos, emberre n\u00e9zve rendk\u00edv\u00fcl vesz\u00e9lyes v\u00edrusnak, pl.: S\u00e1rgal\u00e1z, Zika, Dengue-l\u00e1z, Chikungunya stb. B\u00e1r ezek a v\u00edrusok a legjobb tudom\u00e1sunk szerint m\u00e9g nem terjedtek el haz\u00e1nkban, egyes felt\u00e9telez\u00e9sek szerint ez csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se, m\u00e1sok szerint kev\u00e9sb\u00e9 val\u00f3sz\u00edn\u0171. Bizonyos kutat\u00e1sok szerint ugyancsak sz\u00e1m\u00edtani lehet az egyiptomi cs\u00edp\u0151sz\u00fanyog hazai megjelen\u00e9s\u00e9re is. Mivel a fent eml\u00edtett v\u00edrusok bizonyos tr\u00f3pusi orsz\u00e1gok eset\u00e9ben nagyon elterjedtek, ilyen helyekre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 utaz\u00e1s el\u0151tt mindenk\u00e9ppen javallott (bizonyos orsz\u00e1gok eset\u00e9n k\u00f6telez\u0151!) egyeztetni szak\u00e9rt\u0151kkel, \u00e9s ha rendelkez\u00e9sre \u00e1ll vakcina (pl.: s\u00e1rgal\u00e1z) azt beadatni. Ezzel nem csak magunkat \u00f3vjuk, de a betegs\u00e9gek Magyarorsz\u00e1gra hurcol\u00e1sa ellen is tesz\u00fcnk.<\/p>

M\u00e1s invaz\u00edv fajok, pl.: \u00a0jap\u00e1n boz\u00f3tsz\u00fanyog <\/strong>\u00e9s a koreai sz\u00fanyog (Aedes japonicus, Aedes koreicus<\/em>) <\/strong>eset\u00e9ben haz\u00e1nkban egyes v\u00e1rosokban febru\u00e1ri aktivit\u00e1st is megfigyeltek.<\/p>

A sz\u00fanyogok elleni v\u00e9dekez\u00e9s, hasonl\u00f3an a kullancsokhoz nem puszt\u00e1n a gy\u00f3gyszeres k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek adagol\u00e1s\u00e1val lehets\u00e9ges. Term\u00e9szetesen a repellensek alkalmaz\u00e1sa fontos, de ugyanilyen fontos, hogy amennyiben lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk van r\u00e1, a k\u00f6rnyezet\u00fcnkben tal\u00e1lhat\u00f3 teny\u00e9szhelyeket megsz\u00fcntess\u00fck: a kertben szabadon hagyott vir\u00e1gtart\u00f3 ed\u00e9nyek, v\u00f6dr\u00f6k, es\u0151v\u00edz gy\u0171jt\u0151k, aut\u00f3gumik stb.<\/p>

 <\/p>

Az anyagot \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Dr. Keve Gerg\u0151 \u2013 \u00c1TE, Parazitol\u00f3giai \u00e9s \u00c1llattani Tansz\u00e9k, HUN-REN\u2013\u00c1TE<\/strong><\/p>

Kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s: \u00daj V\u00e9rsz\u00edv\u00f3 Parazit\u00e1k \u00e9s Vector-borne K\u00f3rokoz\u00f3k Kutat\u00f3csoport<\/strong><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A sz\u00fanyogok, rendk\u00edv\u00fcl gazdag faj\u00f6sszet\u00e9tellel rendelkeznek glob\u00e1lisan \u00e9s haz\u00e1nkban is t\u00f6bb mint 50 faj ismert. Szezonalit\u00e1suk az ut\u00f3bbi id\u0151ben drasztikusan megv\u00e1ltozott. Kor\u00e1bban szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a meleg h\u00f3napokban voltak akt\u00edvak. Az egyre melegebb napok, valamint az \u00faj, inv\u00e1zi\u00f3s fajok ezt r\u00e9szben \u00e1t\u00edrt\u00e1k, ez\u00e9rt ebben az esetben is (ahogy kor\u00e1bbi cikk\u00fcnkben a kullancsok eset\u00e9n) a legfontosabb fajokat<\/p>\n","protected":false},"author":4837,"featured_media":103665,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4,42],"tags":[],"class_list":["post-103664","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek","category-kiemelt"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/103664","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4837"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=103664"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/103664\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/103665"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=103664"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=103664"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=103664"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}