{"id":189336,"date":"2025-08-23T09:00:01","date_gmt":"2025-08-23T07:00:01","guid":{"rendered":"https:\/\/univet.hu\/?p=189336"},"modified":"2025-09-24T15:26:41","modified_gmt":"2025-09-24T13:26:41","slug":"hyalomma-kullancsok-magyarorszagon-jobb-felni-mint-megijedni","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/2025\/08\/hyalomma-kullancsok-magyarorszagon-jobb-felni-mint-megijedni\/","title":{"rendered":"Hyalomma kullancsok Magyarorsz\u00e1gon: jobb f\u00e9lni, mint megijedni?"},"content":{"rendered":"

\u00c9vr\u0151l-\u00e9vre tal\u00e1lkozhatunk olyan \u00fajs\u00e1gcikkekkel, amelyek a haz\u00e1nkban meg-megjelen\u0151, h\u00edrhedt \u201ecs\u00edkosl\u00e1b\u00fa kullanccsal\u201d \u00e9s az \u00e1ltala hordozott kr\u00edmi-kong\u00f3i v\u00e9rz\u00e9ses l\u00e1z v\u00edrus\u00e1val riogatj\u00e1k a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt. B\u00e1r a jelens\u00e9g val\u00f3s, a kullancs pedig t\u00e9nyleg k\u00e9pes k\u00f6zvet\u00edteni a v\u00edrust, annak az es\u00e9lye, hogy Magyarorsz\u00e1gon fert\u0151z\u00e9s t\u00f6rt\u00e9njen m\u00e9gis eleny\u00e9sz\u0151, pillanatnyilag szinte kiz\u00e1rt.<\/strong> Legal\u00e1bbis addig, am\u00edg nem tudnak \u00f6nfenntart\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3kat l\u00e9trehozni, ergo nem v\u00e1lnak a hazai fauna r\u00e9sz\u00e9v\u00e9, majd a v\u00edrus nem kezd el terjedni k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. De mi\u00e9rt is? Hogy az olvas\u00f3 \u00e1tl\u00e1ssa ezt a komplex folyamatot, sz\u00e1mos dolgot fontos meg\u00e9rteni: Mik ezek a kullancsok? Hogyan \u00e9lnek \u00e9s fejl\u0151dnek? Hogyan ker\u00fclnek Eur\u00f3p\u00e1ba? Hogyan fert\u0151z\u0151dik a v\u00edrussal \u00e9s meddig fert\u0151z\u0151k\u00e9pes? Mik az Eur\u00f3pai tapasztalatok?<\/p>

A \u201ecs\u00edkosl\u00e1b\u00fa kullancs\u201d a Hyalomma<\/em> nemzets\u00e9gbe tartoz\u00f3 fajok magyar, nem hivatalos gy\u0171jt\u0151neve. K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban t\u00e9nyleges jelent\u0151s\u00e9ge azonban csak k\u00e9t fajnak van, ezek a Hyalomma marginatum<\/em> \u00e9s Hyalomma rufipes<\/em>. El\u0151bbi faj Afrik\u00e1ban \u00e9s D\u00e9l-Eur\u00f3pa egyes r\u00e9szein m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta a helyi fauna r\u00e9sze, \u00e9s sajnos val\u00f3ban azt l\u00e1tjuk, hogy popul\u00e1ci\u00f3ik \u00e9szak fel\u00e9 terjeszkednek. P\u00e9ld\u00e1ul, nem is olyan r\u00e9gen, D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1g v\u00e1lt bizony\u00edtottan end\u00e9mi\u00e1ss\u00e1. Fontos tudni azonban, hogy ezek a kullancsok m\u00e1r t\u00f6bb mint 100 \u00e9ve (legal\u00e1bb) rendszeresen el\u0151fordulnak haz\u00e1nkban.<\/p>

A Hyalomma rufipes<\/em> ezzel szemben egy Afrikai kullancs, amely f\u0151k\u00e9pp a Szahar\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre honos, azonban kisebb popul\u00e1ci\u00f3t m\u00e1r az \u00c9szak-Afrikai partok ment\u00e9n is megfigyeltek. Esetenk\u00e9nt el\u0151fordul, hogy szaporodni tud Eur\u00f3p\u00e1ban, de az \u00edgy l\u00e9trej\u00f6v\u0151 popul\u00e1ci\u00f3k r\u00f6vid \u00e9let\u0171ek, nem maradnak fent, hiszen az Eur\u00f3pai viszonyok nem megfelel\u0151ek a kullancs \u00e1lland\u00f3sul\u00e1s\u00e1hoz. Egy ilyen, r\u00f6vid \u00e9let\u0171, opportunista popul\u00e1ci\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kait t\u00e1rt\u00e1k fel<\/a> az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem \u00e9s a HUN-REN, valamint a Magyar Mad\u00e1rtani \u00e9s Term\u00e9szetv\u00e9delmi Egyes\u00fclet munkat\u00e1rsai 2022-ben.<\/p>

Mindk\u00e9t kullancs k\u00f6zvet\u00edt\u0151je (vektora) lehet a kr\u00edmi-kong\u00f3i v\u00e9rz\u00e9ses l\u00e1z v\u00edrus\u00e1nak, ami val\u00f3ban egy igen magas k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00f3rokoz\u00f3, hiszen a megbetegedett embereknek ak\u00e1r a 30%-a is elhal\u00e1lozhat a betegs\u00e9g k\u00f6vetkezt\u00e9ben.<\/p>

Miel\u0151tt enn\u00e9l m\u00e9lyebbre megy\u00fcnk, nagyon fontos, hogy meg\u00e9rts\u00fck a kullancsok \u00e1ltal\u00e1nos fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. A n\u0151st\u00e9ny \u00e1ltal rakott pet\u00e9kb\u0151l l\u00e1rv\u00e1k kelnek ki. A l\u00e1rva, ha gazd\u00e1ra tal\u00e1l, azon t\u00e1pl\u00e1lkozni kezd, majd lev\u00e1lik r\u00f3la \u00e9s vedlik. Vedl\u00e9s ut\u00e1n \u00e9ri el az \u00fan. nimfa st\u00e1diumot, amelynek \u00fajabb gazd\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9ge. Miut\u00e1n t\u00e1pl\u00e1lkozik, ez is lepottyan a gazdatestr\u0151l, \u00e9s kifejlett kullanccs\u00e1 vedlik, amely lehet h\u00edm vagy n\u0151st\u00e9ny. Ezek pedig \u00fajabb gazd\u00e1t keresnek. Ez az \u00fan. \u201eh\u00e1romgazd\u00e1s\u201d fejl\u0151d\u00e9smenet, ami a Magyarorsz\u00e1gon honos \u00f6sszes kullancsfajt jellemzi.<\/p>

Cs\u00edkosl\u00e1b\u00fa vend\u00e9geink azonban ett\u0151l n\u00e9mileg elt\u00e9r\u0151 strat\u00e9gi\u00e1t alkalmaznak. \u0150k ugyanis \u201ek\u00e9tgazd\u00e1s\u201d kullancsok, ami azt jelenti, hogy a l\u00e1rva nem pottyan le a gazd\u00e1r\u00f3l a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1st k\u00f6vet\u0151en, nem keres \u00faj gazd\u00e1t, hanem nimfak\u00e9nt ugyanazon a gazd\u00e1n t\u00e1pl\u00e1lkozik, mint amit m\u00e9g l\u00e1rvak\u00e9nt tal\u00e1lt. Ez nyilv\u00e1nval\u00f3an azzal j\u00e1r, hogy ezek a kullancsok jelent\u0151sen hosszabb id\u0151t t\u00f6ltenek az els\u0151 gazd\u00e1jukon, mint a h\u00e1romgazd\u00e1s t\u00e1rsaik, ak\u00e1r 20-30 napot. Ez a jelent\u0151s inform\u00e1ci\u00f3 szinte m\u00e1r meg is v\u00e1laszolja, hogy hogyan ker\u00fclnek Eur\u00f3p\u00e1ba?<\/p>

Ahogy azt kor\u00e1bban eml\u00edtett\u00fck, D\u00e9l-Eur\u00f3pa egyes r\u00e9szein, p\u00e9ld\u00e1ul az Ib\u00e9riai \u00e9s az It\u00e1liai f\u00e9lszigeteken, valamint a D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1gban \u00e9s a Balk\u00e1non a Hyalomma marginatum <\/em>honos. \u00c9szakabbra, \u00edgy haz\u00e1nkban is, m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta, ritk\u00e1n meg-meg jelen\u0151 vend\u00e9gek. A jelens\u00e9g mozgat\u00f3rug\u00f3ja egy els\u0151re \u00e1rtalmatlannak t\u0171n\u0151 dolog, nevezetesen a tavaszi mad\u00e1rvonul\u00e1s. Ilyenkor, a l\u00e1rva st\u00e1dium\u00fa kullancsok a d\u00e9lr\u0151l Eur\u00f3p\u00e1ba visszat\u00e9r\u0151 madarakra akaszkodva tesznek meg \u00f3ri\u00e1si t\u00e1vokat, hogy azt\u00e1n Eur\u00f3p\u00e1ban a madarakr\u00f3l lepottyanva, mint kifejlett kullancs, \u00faj gazd\u00e1t keressenek. Erre pont az\u00e9rt van lehet\u0151s\u00e9g\u00fck, mert k\u00e9tgazd\u00e1s kullancsok, \u00edgy el\u00e9g hossz\u00fa id\u0151t t\u00f6ltenek a mad\u00e1ron ahhoz, hogy v\u00e9gig k\u00eds\u00e9rj\u00e9k azt a t\u00f6bb ezer kilom\u00e9ter hossz\u00fa v\u00e1ndorl\u00e1sa sor\u00e1n, ak\u00e1r eg\u00e9szen Skandin\u00e1vi\u00e1ig is. \u00c9ppen ez\u00e9rt olyan fontos az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem, a HUN-REN kutat\u00f3i \u00e9s a Magyar Mad\u00e1rtani \u00e9s Term\u00e9szetv\u00e9delmi Egyes\u00fclet munkat\u00e1rsai k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trej\u00f6tt orsz\u00e1gos egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, ami pont a madarakon t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 kullancsokat \u00e9s m\u00e1s \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151ket vizsg\u00e1lja, \u00edgy monitorozva az ily m\u00f3don haz\u00e1nkba \u00e9rkez\u0151 kullancsok faji \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t.<\/p>

Egyesek az aranysak\u00e1l elterjed\u00e9s\u00e9vel hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe ezen kullancsok megjelen\u00e9s\u00e9t, ezt azonban semmilyen tudom\u00e1nyos ismeret\/eredm\u00e9ny nem t\u00e1masztja al\u00e1.<\/p>

Annak, hogy a kullancs fert\u0151z\u0151dj\u00f6n egy k\u00f3rokoz\u00f3val, sz\u00e1mos m\u00f3dja lehets\u00e9ges. Tal\u00e1n a legk\u00e9zenfekv\u0151bb, hogy az egyik gazda fert\u0151z\u00f6tt v\u00e9re \u00e1ltal fert\u0151z\u0151dik a kullancs maga is. Amennyiben a k\u00f3rokoz\u00f3 a kullancsban megmarad a vedl\u00e9s ut\u00e1n (\u00fan transzstadi\u00e1lisan (=st\u00e1diumokon \u00e1t) \u00f6r\u00f6kl\u0151dik), \u00fagy k\u00e9pes lehet arra, hogy megfert\u0151zze az \u00fajabb gazd\u00e1j\u00e1t.<\/p>

A m\u00e1sik fontos lehet\u0151s\u00e9g, amikor a fert\u0151z\u00f6tt n\u0151st\u00e9nykullancs \u201e\u00f6r\u00f6k\u00edti\u201d a v\u00edrust az ut\u00f3dgener\u00e1ci\u00f3nak, teh\u00e1t a lerakott pet\u00e9k, majd kikel\u0151 l\u00e1rv\u00e1k egy r\u00e9sze is fert\u0151z\u00f6tt lesz, k\u00e9szen arra, hogy ak\u00e1r az els\u0151 gazd\u00e1ikat is megbeteg\u00edts\u00e9k, amennyiben az fog\u00e9kony (transzovari\u00e1lis (=pet\u00e9n kereszt\u00fcli) \u00f6r\u00f6kl\u00e9smenet).<\/p>

De mi a helyzet a kr\u00edmi-kong\u00f3i v\u00e9rz\u00e9ses l\u00e1z v\u00edrus\u00e1val? Nos, a v\u00edrusunk mind transzstadi\u00e1lisan, mind pedig transzovari\u00e1lisan \u00f6r\u00f6kl\u0151dhet. De valami\u00e9rt m\u00e9gsem a kr\u00edmi-kong\u00f3i v\u00e9rz\u00e9ses l\u00e1z v\u00edrus\u00e1nak hazai el\u0151fordul\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lnak a h\u00edrek. Ennek az az oka, hogy b\u00e1r a v\u00edrus \u00f6r\u00f6kl\u0151dik \u00e9s fent is marad a kullancsban, ez nem tart \u00f6r\u00f6kk\u00e9. Mondhatni, a kullancs is \u201emeggy\u00f3gyul\u201d el\u0151bb vagy ut\u00f3bb. Amennyiben a kullancs a sz\u00fcl\u0151gener\u00e1ci\u00f3t\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a v\u00edrust \u00e9s nem tal\u00e1lkozik vele \u00fajra az els\u0151 gazd\u00e1j\u00e1n, mire ,,adultt\u00e1” fejl\u0151dik, a v\u00edrus szinte teljesen elt\u0171nik bel\u0151le. Ezt a jelens\u00e9get sikeresen bizony\u00edtott\u00e1k Hyalomma rufipes<\/em> eset\u00e9ben, de a jelenlegi ismereteink alapj\u00e1n a H. marginatum<\/em> eset\u00e9ben is \u00edgy lehet, hiszen kor\u00e1bban egy fajba is tartoztak \u00e9s az eddigi tapasztalatok is erre utalnak.<\/p>

Itt fontos megeml\u00edteni, hogy a v\u00e1ndormadarakban a v\u00edrus a jelenlegi ismereteink szerint nem tud szaporodni, ergo hi\u00e1ba t\u00e1pl\u00e1lkozik rajta fert\u0151z\u00f6tt l\u00e1rva, a mad\u00e1r maga nem v\u00e1lik fert\u0151z\u0151k\u00e9pess\u00e9 a kullancsok sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>

A fentiekb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy a haz\u00e1nkba \u00e9rkez\u0151 Hyalomma<\/em> kullancsok nimfak\u00e9nt hullanak le a mad\u00e1rr\u00f3l, majd kifejlett\u00e9 vedlenek (ha egy\u00e1ltal\u00e1n k\u00e9pesek erre a k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek miatt, ami nem mindig igaz). Ilyenkor kereshetnek \u00faj gazd\u00e1t, akit elm\u00e9letileg a v\u00edrussal fert\u0151zni tudn\u00e1nak. Csakhogy ekkorra m\u00e1r szinte biztosan nincs meg benn\u00fck a v\u00edrus. Persze, el\u0151fordulhat, hogy egy fert\u0151z\u0151 nimfa id\u0151 el\u0151tt leesik a mad\u00e1rr\u00f3l \u00e9s \u00edgy tal\u00e1l \u00faj gazd\u00e1t, de ennek az es\u00e9lye roppant alacsony. Ezt a logik\u00e1t t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1 az eddigi Eur\u00f3pai adatok \u00e9s tapasztalatok.<\/p>

Nyilv\u00e1nval\u00f3an, a Hyalomma<\/em> kullancsoknak nem csak Magyarorsz\u00e1gon, hanem Eur\u00f3pa m\u00e1s, nem end\u00e9mi\u00e1s orsz\u00e1gaiban is kiemelt figyelmet szenteltek. Azonban, hi\u00e1ba vizsg\u00e1ltak \u00e1t t\u00f6bb sz\u00e1z kifejlett kullancsot, ezid\u00e1ig nem siker\u00fclt kimutatni a v\u00edrust olyan orsz\u00e1gban, ahol a kullancs maga m\u00e9g nem szaporodott el. S\u0151t, egyes orsz\u00e1gokban, pl.: Olaszorsz\u00e1gban, ahol a H. marginatum<\/em> m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve az ottani fauna r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi, sem siker\u00fclt m\u00e9g kimutatni a vir\u00e1lis RNS-t kifejlett kullancsokb\u00f3l, csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag mad\u00e1rr\u00f3l elt\u00e1vol\u00edtott nimf\u00e1k eset\u00e9ben, ami a kor\u00e1bban kifejtett \u00e9rveket v\u00e9giggondolva, tal\u00e1n nem meglep\u0151. M\u00e1s orsz\u00e1gokban, mint pl.: Spanyolorsz\u00e1g \u00e9s Portug\u00e1lia, a kr\u00edmi-kong\u00f3i v\u00e9rz\u00e9ses l\u00e1z end\u00e9mi\u00e1ss\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa el\u0151tt m\u00e1r \u00e9vekkel, \u00e9vtizedekkel kiterjedt H. marginatum<\/em> popul\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l sz\u00e1moltak be.<\/p>

Magyarorsz\u00e1gon (\u00e9s Olaszorsz\u00e1gban is) siker\u00fclt kis mennyis\u00e9gben kimutatni a v\u00edrus ellen termelt ellenanyagot mind emberek, mind pedig \u00e1llatok eset\u00e9ben. Azonban ez szinte soha nem \u00fagy (\u00e9s olyan titerben) t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az egy\u00e9rtelm\u0171en a kor\u00e1bbi fert\u0151z\u00e9s t\u00e9ny\u00e9t igazolta volna. A jelenlegi ismereteink alapj\u00e1n mind\u00f6sszesen egy 2004-es hazai esetr\u0151l tudunk, azonban a p\u00e1ciens utaz\u00e1si el\u0151zm\u00e9nyei, illetve a diagn\u00f3zis fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dja nem ismert. A v\u00edrus \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag\u00e1nak direkt, c\u00e9lzott kimutat\u00e1sa (PCR) m\u00e9g sosem t\u00f6rt\u00e9nt meg haz\u00e1nkban sem emberb\u0151l, sem pedig \u00e1llatb\u00f3l (bele\u00e9rtve a kullancsokat is).<\/p>

A Hyalomma<\/em> kullancsok – b\u00e1r tov\u00e1bbra is aj\u00e1nlott \u00f3vatosan b\u00e1nni vel\u00fck (ha m\u00e1s\u00e9rt nem is, m\u00e1s k\u00f3rokoz\u00f3k miatt) – csup\u00e1n eleny\u00e9sz\u0151 es\u00e9llyel fert\u0151zhetnek a v\u00edrussal addig, am\u00edg nem v\u00e1lnak a Magyarorsz\u00e1gi fauna \u00e1lland\u00f3 r\u00e9sz\u00e9v\u00e9, ezt k\u00f6vet\u0151en a v\u00edrus nem terjed el k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. \u00c9ppen ez\u00e9rt, a cs\u00edkosl\u00e1b\u00fa kullancsok hazai jelenl\u00e9t\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 felm\u00e9r\u00e9sek kiemelt fontoss\u00e1g\u00faak, hiszen ez az els\u0151 l\u00e9pcs\u0151k egyike a v\u00edrus end\u00e9mi\u00e1ss\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa fel\u00e9 vezet\u0151 \u00faton, amin sajnos a jelenlegi tendenci\u00e1k alapj\u00e1n Magyarorsz\u00e1g is halad. Ilyen kutat\u00e1sokat m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizede v\u00e9geznek az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetemen, Prof. Hornok S\u00e1ndor vezet\u00e9s\u00e9vel.<\/p>

A fent le\u00edrtak \u00e1ltal\u00e1nosan igazak, de mint ahogy azt gyakran tapasztaljuk, a biol\u00f3gi\u00e1ban nem l\u00e9tezik olyan, hogy sz\u00e1z sz\u00e1zal\u00e9k. \u00c9ppen ez\u00e9rt, amennyiben valaki ilyen kullancsot tal\u00e1l mag\u00e1n vagy az \u00e1llatain, az \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem ok a p\u00e1nikra, de \u00f3vatosan (lehet\u0151leg gumikeszty\u0171ben), nem sz\u00e9tnyomva, a b\u0151rh\u00f6z a lehet\u0151 legk\u00f6zelebb megragadva pl.: csipesz seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00e1vol\u00edtsa el a p\u00e9ld\u00e1nyt, rakja el (alkoholba), \u00e9s figyelje az esetlegesen kialakul\u00f3 t\u00fcneteket. Az elj\u00e1r\u00e1s teh\u00e1t a hagyom\u00e1nyosnak mondhat\u00f3, itthoni kullancscs\u00edp\u00e9sek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1val megegyez\u0151.<\/p>

Hyalomma <\/em>tal\u00e1lat eset\u00e9n az al\u00e1bbi e-mail c\u00edmen lehet bejelent\u00e9st tenni:<\/p>

[Kattintson az emailc\u00edmhez]<\/a><\/p>

\"\"
Cs\u00edkosl\u00e1b\u00fa kullancs (Hyalomma marginatum) n\u0151st\u00e9ny (jobbra), k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges kullancs (Ixodes ricinus) n\u0151st\u00e9ny (balra). Fot\u00f3: Dr. Keve Gerg\u0151<\/figcaption><\/figure>

A cikk szerz\u0151je Dr. Keve Gerg\u0151.<\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00c9vr\u0151l-\u00e9vre tal\u00e1lkozhatunk olyan \u00fajs\u00e1gcikkekkel, amelyek a haz\u00e1nkban meg-megjelen\u0151, h\u00edrhedt \u201ecs\u00edkosl\u00e1b\u00fa kullanccsal\u201d \u00e9s az \u00e1ltala hordozott kr\u00edmi-kong\u00f3i v\u00e9rz\u00e9ses l\u00e1z v\u00edrus\u00e1val riogatj\u00e1k a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt. B\u00e1r a jelens\u00e9g val\u00f3s, a kullancs pedig t\u00e9nyleg k\u00e9pes k\u00f6zvet\u00edteni a v\u00edrust, annak az es\u00e9lye, hogy Magyarorsz\u00e1gon fert\u0151z\u00e9s t\u00f6rt\u00e9njen m\u00e9gis eleny\u00e9sz\u0151, pillanatnyilag szinte kiz\u00e1rt. Legal\u00e1bbis addig, am\u00edg nem tudnak \u00f6nfenntart\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3kat l\u00e9trehozni, ergo<\/p>\n","protected":false},"author":4837,"featured_media":189343,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4,42],"tags":[],"class_list":["post-189336","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek","category-kiemelt"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/189336","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4837"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=189336"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/189336\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":191098,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/189336\/revisions\/191098"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/189343"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=189336"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=189336"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=189336"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}