{"id":212353,"date":"2026-10-08T09:06:19","date_gmt":"2026-10-08T07:06:19","guid":{"rendered":"https:\/\/univet.hu\/?p=212353"},"modified":"2026-10-08T09:06:19","modified_gmt":"2026-10-08T07:06:19","slug":"tudomanyra-uj-pokfajt-irtak-le-a-gorog-alban-hatar-kenes-barlangjaibol-az-allatorvostudomanyi-egyetem-kutatoja-a-faj-egyik-leiroja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/2026\/10\/tudomanyra-uj-pokfajt-irtak-le-a-gorog-alban-hatar-kenes-barlangjaibol-az-allatorvostudomanyi-egyetem-kutatoja-a-faj-egyik-leiroja\/","title":{"rendered":"Tudom\u00e1nyra \u00faj p\u00f3kfajt \u00edrtak le a g\u00f6r\u00f6g\u2013alb\u00e1n hat\u00e1r k\u00e9nes barlangjaib\u00f3l \u2013 az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem kutat\u00f3ja a faj egyik le\u00edr\u00f3ja"},"content":{"rendered":"

A tavalyi \u00e9v egyik nagy szenz\u00e1ci\u00f3ja volt a vil\u00e1g legnagyobb p\u00f3kh\u00e1l\u00f3j\u00e1nak a felfedez\u00e9se G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g \u00e9s Alb\u00e1nia h\u00e1t\u00e1r\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 barlangban. A nagy h\u00e1l\u00f3 \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban azonban sokkal kisebb, m\u00e1sf\u00e9l millim\u00e9tern\u00e9l is kisebb, sz\u00edntelen p\u00f3kok is \u00e9lnek a k\u00e9nes viz\u0171 barlang s\u00f6t\u00e9tj\u00e9ben. A gy\u0171jt\u00f6tt p\u00e9ld\u00e1nyok mikroszk\u00f3pos \u00e9s molekul\u00e1ris vizsg\u00e1lata egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tette, hogy a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g ismeretlen fajr\u00f3l van sz\u00f3. Az \u00faj faj le\u00edr\u00e1sa a ZooKeys<\/em> c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi szakfoly\u00f3iratban jelent meg 2026. okt\u00f3ber 6-\u00e1n. A tanulm\u00e1ny szerz\u0151i k\u00f6z\u00f6tt magyar kutat\u00f3-oktat\u00f3k (Ur\u00e1k Istv\u00e1n, a Sapientia Erd\u00e9lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem) illetve barlang\u00e1szok (Serban M. Sarbu) is voltak, utols\u00f3 szerz\u0151je pedig Sz\u0171ts Tam\u00e1s, az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem Zool\u00f3giai Tansz\u00e9k\u00e9nek tudom\u00e1nyos f\u0151munkat\u00e1rsa, a Diverzit\u00e1s \u00e9s Evol\u00faci\u00f3 Kutat\u00f3csoport vezet\u0151je.<\/strong><\/p>

Nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3csoport \u00edrt le egy eddig ismeretlen p\u00f3kfajt, a Cataleptoneta sulfur<\/em>-t a h\u00edres Skordili\u2019 Sulfur vagyis Skordili K\u00e9n-barlangj\u00e1b\u00f3l. A barlang a Vromoner-kanyonban, a Sarandaporo foly\u00f3 v\u00f6lgy\u00e9ben, G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g \u00e9szaknyugati \u00e9s Alb\u00e1nia d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9nek hat\u00e1r\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s a vil\u00e1g legnagyobb p\u00f3kh\u00e1l\u00f3j\u00e1nak ad otthont.<\/p>

B\u00fcd\u00f6s v\u00edz, k\u00e9nes barlang<\/strong><\/p>

A Vromoner-kanyont a Sarandaporo foly\u00f3 v\u00e1jta ki, ahogy \u00e1tv\u00e1gott a szikl\u00e1n. A Vromoner n\u00e9v g\u00f6r\u00f6g\u00fcl sz\u00f3 szerint \u201eb\u00fcd\u00f6s vizet” jelent, \u00e9s a n\u00e9vnek oka van: a barlang m\u00e9ly\u00e9n term\u00e9szetes forr\u00e1sok bugyognak, k\u00e9nben gazdag viz\u00fck jellegzetes, z\u00e1ptoj\u00e1sszagot \u00e1raszt. A szulfidos patak v\u00e9gigfolyik a barlangon, majd a bej\u00e1ratn\u00e1l a Sarandaporo foly\u00f3ba torkollik.<\/p>

Az \u00faj p\u00f3k n\u00e9vad\u00f3 lel\u0151helye a K\u00e9nes-barlang (Sulfur Cave). Bej\u00e1rata G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban ny\u00edlik, m\u00e9lyebb szakaszai azonban Alb\u00e1ni\u00e1ba ny\u00falnak \u00e1t.<\/p>

\"\"
Ur\u00e1k Istv\u00e1n felv\u00e9telei<\/figcaption><\/figure>

Az \u00faj faj<\/strong><\/p>

A Cataleptoneta sulfur<\/em> a Leptonetidae p\u00f3kcsal\u00e1dba tartozik. A h\u00edm testhossza mind\u00f6ssze 1,26 millim\u00e9ter, teste halv\u00e1nys\u00e1rga \u00e9s szinte sz\u00edntelen, hat szeme van, l\u00e1bai hossz\u00faak \u00e9s v\u00e9konyak, ami a f\u00f6ld alatti \u00e9letm\u00f3d jele. A rokon fajokt\u00f3l a h\u00edm tapogat\u00f3j\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 h\u00e1rom, tulip\u00e1nra eml\u00e9keztet\u0151, h\u00e1romszirm\u00fa alap\u00fa sz\u0151r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg. A le\u00edr\u00e1s morfol\u00f3giai \u00e9s genetikai adatokra egyar\u00e1nt \u00e9p\u00fcl, a DNS-vizsg\u00e1lat is egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 fajk\u00e9nt azonos\u00edtotta az \u00faj p\u00f3kot.<\/p>

A faj a barlang m\u00e9ly, s\u00f6t\u00e9t szakaszain \u00e9l. A barlangfalon \u00e9s a cseppk\u00f6veken, gyakran a k\u00e9nes patakok \u00e9s tavak k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9p\u00edt egyszer\u0171, lapos h\u00e1l\u00f3kat. H\u00edmek, n\u0151st\u00e9nyek \u00e9s fiatal egyedek az \u00e9v minden szak\u00e1ban megtal\u00e1lhat\u00f3k, mert a barlang kl\u00edm\u00e1ja \u00e1lland\u00f3, \u00e9s a felsz\u00edni \u00e9vszakv\u00e1ltoz\u00e1sok nem \u00e9rik el. A p\u00f3kok az ugr\u00f3k\u00e1kkal (Collembola) t\u00e1pl\u00e1lkoznak, amelyek szokatlanul nagy sz\u00e1mban \u00e9lnek a barlangban.<\/p>

 <\/p>

Nem egyetlen l\u00e9ny m\u0171ve<\/strong><\/p>

\"\"
A Cataleptoneta sulfur sp. nov. h\u00edm tapogat\u00f3ja<\/figcaption><\/figure>

A K\u00e9nes-barlang m\u00e1sik nevezetess\u00e9ge a vil\u00e1g eddig ismert legnagyobb p\u00f3kh\u00e1l\u00f3ja, ami egy rendk\u00edv\u00fcl nagy kiterjed\u00e9s\u0171 p\u00f3kh\u00e1l\u00f3-rendszer. Szerencs\u00e9re nem egyetlen hatalmas p\u00f3k munk\u00e1ja, \u00e9s nem is az \u00fajonnan le\u00edrt faj\u00e9. Ur\u00e1k Istv\u00e1n \u00e9s munkat\u00e1rsai 2025-ben megjelent tanulm\u00e1nya szerint a telep t\u00f6bb mint 100 n\u00e9gyzetm\u00e9teren ter\u00fcl el, \u00e9s a becsl\u00e9sek szerint k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 111 000 p\u00f3k \u00e9l benne: nagyj\u00e1b\u00f3l 69 000 h\u00e1zi p\u00f3k (Tegenaria domestica<\/em>) \u00e9s t\u00f6bb mint 42 000 t\u00fcsk\u00e9sfej\u0171 p\u00f3k (Prinerigone vagans<\/em>). A kutat\u00f3k szerint ez az els\u0151 dokument\u00e1lt eset, hogy ezek a fajok kol\u00f3ni\u00e1t alkotnak.<\/p>

Az ilyen t\u00f6meges el\u0151fordul\u00e1s els\u0151 hall\u00e1sra meglep\u0151, hiszen a barlangok jellemz\u0151en t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kszeg\u00e9ny \u00e9l\u0151helyek. A magyar\u00e1zat az, hogy a legt\u00f6bb \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1val ellent\u00e9tben itt nem a fotoszint\u00e9zis jelenti az alapot. A felsz\u00edni \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben a n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s az alg\u00e1k a napf\u00e9ny energi\u00e1j\u00e1t k\u00f6tik meg, \u00e9s ezzel ind\u00edtj\u00e1k el a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1ncot. A K\u00e9nes-barlangban s\u00f6t\u00e9t van, az alapot mikroorganizmusok adj\u00e1k, amelyek k\u00e9miai reakci\u00f3kkal, p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9nvegy\u00fcletek oxid\u00e1l\u00e1s\u00e1val nyernek energi\u00e1t. Ezek a k\u00e9noxid\u00e1l\u00f3 biofilmek bor\u00edtj\u00e1k a nedves barlangfalakat, energi\u00e1juk pedig az \u00e1rvasz\u00fanyogok l\u00e1rv\u00e1in \u00e9s kifejlett p\u00e9ld\u00e1nyain kereszt\u00fcl jut el a magasabb szintekre. A p\u00f3kok mellett m\u00e1s apr\u00f3 ragadoz\u00f3k is erre a helyben megtermelt t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1sra t\u00e1maszkodnak, p\u00e9ld\u00e1ul atk\u00e1k, \u00e1lskorpi\u00f3k, fut\u00f3bogarak \u00e9s sz\u00e1zl\u00e1b\u00faak.<\/p>

Mit jelent a felfedez\u00e9s?<\/strong><\/p>

A Cataleptoneta sulfur<\/em> tudom\u00e1nyra \u00faj faj, a nemzets\u00e9g kilencedik ismert k\u00e9pvisel\u0151je a vil\u00e1gon, Eur\u00f3p\u00e1ban pedig a nyolcadik. Alb\u00e1ni\u00e1b\u00f3l ez az els\u0151 ilyen nemzets\u00e9gbe tartoz\u00f3 faj. A kutat\u00f3k szerint a Mediterr\u00e1neum tov\u00e1bbi barlangjaiban is v\u00e1rhat\u00f3k hasonl\u00f3 felfedez\u00e9sek.<\/p>

A vizsg\u00e1latok egy tudom\u00e1nyos k\u00e9rd\u00e9sre is r\u00e1vil\u00e1g\u00edtottak: a Cataleptoneta<\/em> nemzets\u00e9g a jelenlegi felfog\u00e1s szerint nem alkot egyetlen term\u00e9szetes rokons\u00e1gi csoportot, hat\u00e1rai a Barusia<\/em> nemzets\u00e9g\u00e9vel t\u00f6bb ponton \u00f6sszemos\u00f3dnak. A szerz\u0151k szerint ennek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz j\u00f3l mint\u00e1zott, \u00e1tfog\u00f3 vizsg\u00e1lat sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>

A tanulm\u00e1ny azt is mutatja, hogy a barlangi p\u00f3kok j\u00f3 modellszervezetek: gyenge terjed\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00fck \u00e9s sz\u0171k elterjed\u00e9s\u00fck miatt kiv\u00e1l\u00f3an alkalmasak az elszigetelts\u00e9g hajtotta fajkeletkez\u00e9s vizsg\u00e1lat\u00e1ra. Az \u00faj faj r\u00e1ad\u00e1sul egy olyan \u00f6kosziszt\u00e9ma tagja, amelynek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t nem a napf\u00e9ny, hanem a f\u00f6ld m\u00e9ly\u00e9r\u0151l felt\u00f6r\u0151 k\u00e9nvegy\u00fcletek tartj\u00e1k fenn.<\/p>

 <\/p>

 <\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A tavalyi \u00e9v egyik nagy szenz\u00e1ci\u00f3ja volt a vil\u00e1g legnagyobb p\u00f3kh\u00e1l\u00f3j\u00e1nak a felfedez\u00e9se G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g \u00e9s Alb\u00e1nia h\u00e1t\u00e1r\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 barlangban. A nagy h\u00e1l\u00f3 \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban azonban sokkal kisebb, m\u00e1sf\u00e9l millim\u00e9tern\u00e9l is kisebb, sz\u00edntelen p\u00f3kok is \u00e9lnek a k\u00e9nes viz\u0171 barlang s\u00f6t\u00e9tj\u00e9ben. A gy\u0171jt\u00f6tt p\u00e9ld\u00e1nyok mikroszk\u00f3pos \u00e9s molekul\u00e1ris vizsg\u00e1lata egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tette, hogy a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g ismeretlen fajr\u00f3l<\/p>\n","protected":false},"author":4837,"featured_media":212355,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4,42],"tags":[],"class_list":["post-212353","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek","category-kiemelt"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/212353","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4837"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=212353"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/212353\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":212365,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/212353\/revisions\/212365"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/212355"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=212353"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=212353"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=212353"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}