{"id":6455,"date":"2018-07-03T15:29:00","date_gmt":"2018-07-03T13:29:00","guid":{"rendered":"http:\/\/univet.hu\/2018\/07\/03\/a-kutatointezetek-allatorvosi-lova\/"},"modified":"2024-12-30T23:09:23","modified_gmt":"2024-12-30T22:09:23","slug":"a-kutatointezetek-allatorvosi-lova","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/2018\/07\/a-kutatointezetek-allatorvosi-lova\/","title":{"rendered":"A kutat\u00f3int\u00e9zetek \u00e1llatorvosi lova"},"content":{"rendered":"

Jóllehet minden észérv amellett szól, hogy az ország egyetlen állatorvosi kutatóintézete az ország ugyancsak egyetlen állatorvosi egyetemét er\u0151sítse, az ma mégis az agrártudományi kutatóintézet részeként m\u0171ködik a Magyar Tudományos Akadémián belül. Az Állatorvostudományi Egyetem rektora szerint az \u0151 példájuk egyértelm\u0171en azt mutatja, hogy – legalábbis a kisebb – akadémiai kutatóintézetek státusát érdemes újragondolni. A változtatásnak még az Akadémia állatorvosi bizottságának elnöke szerint is csak pozitív hozadéka lehet.<\/strong><\/p>

Az 1787-ben alapított Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) az egyetlen állatorvosdoktor-képz\u0151 m\u0171hely Magyarországon. Az ebb\u0151l az alma materb\u0151l kikerült sz\u0171k szakmai kör mindig is szorosan együttm\u0171ködött a területhez tartozó intézményekben, olyannyira, hogy például az egyetem és az állatorvosi kutatóintézet munkatársai közül többen mindkét helyen, sokszor hasonló kutatási témákon dolgoznak, az intézet pedig az egyetem telephelyén, azzal gyakorlatilag egy egységben m\u0171ködik, sokszor közösen használva ugyanazt a kutatási infrastruktúrát. Amíg azonban az Állatorvostudományi Egyetem 2016-ban kiválhatott a Szent István Egyetemb\u0151l, addig az MTA Állatorvos-tudományi Intézet (ÁOTI) 2012 óta a martonvásári székhely\u0171 Agrártudományi Kutatóközpont része a Mez\u0151gazdasági, a Növényvédelmi, valamint a Talajtani és Agrokémiai Intézettel együtt.<\/p>

Holott maga az ÁOTI is úgy határozza meg magát honlapján, mint az állatorvos-tudomány egyetlen hazai f\u0151hivatású kutatóhelyét. Minderr\u0151l az egyetem rektora, Sótonyi Péter beszélt a Magyar Id\u0151knek, aki szerint minden logika azt diktálja, hogy a kutatóintézet a jöv\u0151ben az egyetem égisze alatt folytassa tevékenységét.<\/p>

\"\"<\/p>

Sótonyi Péter
Fotó: Kurucz Árpád<\/p>

A rektor hangsúlyozta: itt nem valamiféle presztízsszempontról van szó, a változtatással olyan szinergia jönne létre, amelyb\u0151l minden szerepl\u0151 profitálna. – Annak ellenére, hogy a két intézmény ezer szállal köt\u0151dik egymáshoz, jelenleg más-más fenntartó alatt, külön finanszírozással m\u0171ködnek, ami nemcsak a viszonylag sz\u0171kös anyagi források, hanem a humán er\u0151forrás pazarlását is jelenti, amiben szintén nem dúskálunk.<\/p>

A kutatóban jelenleg összesen hatvanan dolgoznak, ez körülbelül egy egyetemi tanszék létszámának felel meg – mutatott rá. Az ÁTE és az ÁOTI összevonásával azonban a rektor szerint létre tudna jönni egy olyan stabil tudományos bázis, amely megteremtheti a lehet\u0151ségét egy szélesebb szakmai kutatási háttéren nyugvó oktatásnak, kutatásnak is. Javulhat a versenyképesség az alap- és az alkalmazott kutatások területén egyaránt, eredményesebben támogathatók a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alkalmazott kutatási eredményei.<\/p>

Nem beszélve arról, hogy olyan uniós programokra, nemzetközi forrásokra pályázhatnának a kutatóintézet dolgozói, amelyek számukra jelenleg nem elérhet\u0151k. Mint mondta, a pályázatokból származó bevételek az egyetemen immár elérik a 2,5 milliárd forintot, ami igen jelent\u0151s összegnek számít az egymilliárdos fenntartói forrás, illetve az egyetem 3,5 milliárdos saját bevétele mellett. A kutatás-fejlesztési pályázati forrásokat a kutatóintézettel közösen tovább növelhetnék.<\/p>

A rektor szerint a kutatóintézetekben felhalmozott tudást az oktatásban is fontos lenne kamatoztatni. – Egyetemünkön Európában egyedülálló módon három nyelven, magyarul, angolul és németül is folyik oktatás. A kontinens 97 állatorvosképz\u0151 intézménye közül hetedikként elnyertük a teljes akkreditációt. Ennek köszönhet\u0151en a hallgatók mintegy kétharmadát külföldiek teszik ki, akik a világ 39 országából érkeznek hozzánk. Ha a kutatóintézet munkatársai rendszeresen oktatnának, hallgatóink els\u0151 kézb\u0151l értesülhetnének a legfrissebb kutatási eredményekr\u0151l – hozott fel még egy szempontot Sótonyi Péter.<\/p>

Hozzá hasonlóan az MTA Állatorvos-tudományi Bizottságának elnöke is amellett érvelt, hogy az állatorvos-tudomány területén a kutatóintézetnek egészen bizonyosan az egyetem mellett van a helye. Gálfi Péter professzor, aki évtizedeken át maga is kutatóként dolgozott, úgy vélte, a változtatásnak csak pozitív hozadéka lehet. Egyebek mellett azt hangsúlyozta: a kutatóknak is szükségük van arra, hogy ne csak egy sz\u0171k szakmai kör számára a tudományos közleményeken keresztül, hanem közvetlenül a jöv\u0151 nemzedékei számára közvetítsék a legújabb ismereteket.<\/p>

\"\"<\/p>

Gálfi Péter
Fotó: Kurucz Árpád<\/p>

Azáltal pedig, ha a jelenleginél jobban bekapcsolódnak az egyetemi vérkeringésbe, maguk is profitálhatnak, például azzal, hogy – akár a tudományos diákköri munkák révén – könnyebben találnak olyan elkötelezett fiatalokat, akik biztosítják számukra az utánpótlást. Az elnök jelezte: egy már zajló uniós pályázat kifejezetten a tehetséges hallgatók mentorálását támogatja, ebben azonban csak az egyetemek vehetnek részt, így a kutatóintézet ebb\u0151l – ma még – kényszer\u0171en kimarad.<\/p>

Gálfi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az MTA Állatorvos-tudományi Bizottságában a közelmúltban döntöttek egy ad hoc bizottság létrehozásáról az afrikai sertéspestissel kapcsolatos problémák leküzdésére, ezen belül a betegség elleni vakcina kidolgozására. A kutatást az egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének vezet\u0151je, Fodor László professzor irányítja.<\/p>

– Mindannyiunk elemi érdeke, hogy szorosan együttm\u0171ködve dolgozzanak a kollégák. Meg­gy\u0151z\u0151désem, hogy a kutatás-fejlesztésnek ezen a téren is egy irányítás alatt, egy finanszírozással kell m\u0171ködnie ezen a téren is. Csak ez hozhat sikert, márpedig az országnak mil-­liárdos bevételt hozhatna egy ilyen innováció – húzta alá.<\/p>

Sótonyi Péter rektor végül kiemelte: az egyetem er\u0151sítése a fontos, nem a kutatók gyengítése vagy a szabadságuk korlátozása. Megjegyezte ugyanakkor: nem lehet elhallgatni azt sem, hogy az akadémiai kutatóhálózat szovjet mintára jött létre az ötvenes években és m\u0171ködik tulajdonképpen a mai napig, holott – néhány kiemelt nagy intézet kivételével – a kutatóhelyek a világon jellemz\u0151en az egyetemekhez integráltan m\u0171ködnek.<\/p>

– Ezt kellene nekünk is követnünk. Amikor az egyetemek komoly er\u0151feszítéseket tesznek azért, hogy a világ élvonalába tartozzanak, nagyon fontos lenne, hogy ebben a törekvésükben ez a kutatóhálózat is er\u0151sítse \u0151ket – hangsúlyozta a rektor. Sótonyi Péter hozzátette: ma a tudományos közlemények 70-80 százaléka a fels\u0151oktatásban születik.<\/p>

Ezért is ért egyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel abban, hogy a kutatást és nem a kutatóhelyeket kell finanszírozni. Az olyan kiváló akadémiai kezdeményezéseket azonban, mint amilyen például a Lendület program, feltétlenül fenn kell tartani.<\/p>

Forrás: Magyar Id\u0151k<\/em><\/p> <\/p><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Rektorunk szerint a tudom\u00e1nyos m\u0171helynek az egyetemen van a helye<\/p>\n","protected":false},"author":5823,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4,42],"tags":[],"class_list":["post-6455","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hirek","category-kiemelt"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6455","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5823"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=6455"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6455\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":171796,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6455\/revisions\/171796"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=6455"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=6455"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=6455"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}