{"id":6468,"date":"2018-06-04T15:29:00","date_gmt":"2018-06-04T13:29:00","guid":{"rendered":"http:\/\/univet.hu\/2018\/06\/04\/mindenunk-a-kutya-2\/"},"modified":"2024-12-30T23:09:37","modified_gmt":"2024-12-30T22:09:37","slug":"mindenunk-a-kutya-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/2018\/06\/mindenunk-a-kutya-2\/","title":{"rendered":"Minden\u00fcnk a kutya"},"content":{"rendered":"

Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Osztálya és az Állatorvosok az Állatvédelemért Alapítvány szervezésében nagyon sikeres szakmai napot tartottunk az Állatorvostudományi Egyetemen „Mindenünk a kutya” címmel. <\/strong><\/p>

A szervez\u0151k célja a felel\u0151s állat- és kutyatartás népszer\u0171sítése és a hazai állattartói kultúra javítása mellett a felel\u0151sen gondolkodó állattartók számára egy találkozási, beszélgetési, ismerkedési lehet\u0151ség biztosítása. A rendezvényt az Emberi Er\u0151források Minisztériuma 12190-4\/2017\/FEKUTSTRAT azonosítószámú támogatási szerz\u0151désének köszönhet\u0151en a szervez\u0151k ingyenessé tudták tenni az érdekl\u0151d\u0151k számára.\u200b<\/p>

\"\"\"\"\"\"<\/strong><\/p>

A rendezvény óriási sikerét jelzi az a közel 300 részt vev\u0151, akik az el\u0151adások alatt hol sírtak, hogy nevettek, de a szemük biztos, hogy nem maradt szárazon.<\/strong><\/p>

\"\"A megnyitó beszédében dr. Pallós László<\/strong>, Országos Állatvédelmi F\u0151felügyel\u0151 statisztikai adatokkal alátámasztva mutatta be a hazai „kutyás helyzetet”. El\u0151adásában kiemelte, hogy jóllehet az évenkénti chipbeültetések száma továbbra is jelent\u0151s, a regisztrálatlan kutyák folyamatosan gondot jelentenek, ugyanakkor a regisztráció elmaradása nem az állatorvosok mulasztásának, hanem a felel\u0151tlen szaporítók által – jogszabályellenesen – elvégzett chipbeültetéseknek köszönhet\u0151. A magyarországi gyepmesteri telepekre bekerül\u0151 kutyák száma évek óta 20 ezer körüli, és nem változott az onnan örökbeadottak átlagosan 70 %-os aránya sem. Pallós doktor kiemelte, hogy a hatóságok állatvédelmi munkája és az emberek felel\u0151s állattartására történ\u0151 nevelése ugyanolyan nehéz, és ugyanúgy folyamatosan akadályokkal teli, ahogyan azt az állatorvosok és az állatvéd\u0151k is tapasztalják a mindennapi munkájuk során, ezért is lenne nagyon fontos az egymást támogató közös munka<\/strong>. A NÉBIH legutóbbi, felel\u0151s állattartással kapcsolatos tevékenységei és kampányai közül többek között megemlítésre és bemutatásra került a „Szabad a gazdi”, és a „Menhelyi kutyák ivartalanításáért” program, az ingyenes mikrochipleolvasó hálózat támogatása és a „Ne hagyj az autóban” kampány, továbbá a résztvev\u0151k mindegyike hazavihette a „Kutyakötelesség – Útmutató a felel\u0151s kutyatartás jogszabályi el\u0151írásaihoz” kiadványukat is.<\/p>

\"\"Dr. Korsós Gabriella<\/strong> Ph.D hallgató bemutatta a kutyák történetét farkas koruktól napjainkig. A farkas és az ember kb. félmillió éven keresztül osztozott közös életterületen. Az, hogy konkrétan mikor kezd\u0151dött el a farkas háziasítása a mai napig vitatott, egyesek szerint több mint 100 ezer éve, míg mások szerint csak 20-30 ezer évvel ezel\u0151ttre tehet\u0151 ez az id\u0151szak. Már maga a háziasítás mikéntje is vitatott: egyesek szerint ez az ember akaratából történt meg, míg mások szerint a farkas önmagát háziasította azzal, hogy folyamatosan kereste az emberek közelségét, bár tény, hogy ez a fajta társulás mind a két faj el\u0151nyére vált, mert mind a farkasbarát ember, mind az emberbarát farkas sikeresebb volt a túlélésért vívott küzdelemben. A rendelkezésre álló kutatási adatok alapján a mai kutyák kifejl\u0151dése Ázsiában és Európában párhuzamosan, 10-15 ezer évvel ezel\u0151tt történhetett meg. A háziasítás sok-sok éve alatt a kutya óriási változásokon ment keresztül: kisebb lett a testnagysága, a mancsa, a foga, a koponyája, s\u0151t, az agya is; rövidebb lett az orra és a stopja, játékosabbá vált, olyan új kommunikációs formákat tanult meg, mint a nyüszítés és az ugatás, továbbá alkalmazkodott a mindenev\u0151 életmódhoz, melynek eredményeképpen a farkashoz képest jobban képes emészteni a növényi eredet\u0171 táplálékokat. A kutya, és az emberek élete mára szoros összefüggésbe került, amely a sok pozitív vetülete mellett számos negatív következményekkel is járt. A szakszer\u0171tlen szaporítás eredményeképpen megjelentek a fajtadiszpozíciós betegségek, a kutyákra jellemz\u0151 számos természetes viselkedési forma a mai ember számára nemkívánatos lett (ugatás, ásás, jelölés stb.), továbbá a kutyák megnövekedett élettartama, és az \u0151ket is ér\u0151 szociális és civilizációs stressz miatt közöttük is megnövekedett az id\u0151skori megbetegedések száma.<\/p>

Dr. Fekete Sándor György<\/strong> professzor csodálatosan és gazdagon illusztrált el\u0151adásában a kutyák ábrázolását mutatta be, a „Hogyan látják a kutyát a m\u0171vészek” cím\u0171 el\u0151adásában.<\/p>

\"\"Márton Attila<\/strong>, a Magyar Ebtenyészt\u0151k Országos Egyesületei Szövetségének volt ügyvezet\u0151je a kutyafajták kialakulásának történetér\u0151l beszélt. El\u0151adásában kiemelte, hogy jóllehet minden fajta valamilyen kifejezett cél érdekében lett kitenyésztve, a mai ember ezt hajlamos elfelejteni, és az átgondolatlan, rossz fajtaválasztás is okolható a szépen induló ember-kutya kapcsolat megromlásáért, a kidobott, vagy menhelyekre leadott kutyák számának növekedéséért. A jelenleg ismert fajták az elmúlt 150 évben, mesterséges módon alakultak ki, amely id\u0151szak alatt a fajták folyamatos változásban voltak és vannak. Annak ellenére, hogy a fajtajelleget alkotó viselkedésre és a küls\u0151 megjelenésre való hajlam genetikailag kódolt, így öröklött is, már maga a „fajtatisztaság” meghatározása sem teljesen egyértelm\u0171, hiszen egy-egy adott fajtánál a környezeti tényez\u0151k a viselkedésben dönt\u0151 szerepet játszanak – elég, ha csak a táplálkozás idegrendszeri fejl\u0151désre gyakorolt hatását említjük meg. A mai ember számára a küllem er\u0151teljesebb szelekciós tényez\u0151nek bizonyul, mint egy-egy adott tulajdonság megléte, mert a mai kutyák többsége nem valamilyen hasznosítási cél érdekében, hanem kifejezetten kedvtelésb\u0151l történ\u0151 tartásból, „sz\u0151r\u0151s gyermekként” kerülnek az emberek mellé. Ennek káros következménye a már említett rossz fajtaválasztás, melynek egyenes következménye a csalódás a kutya-ember kapcsolatban, és a teherré vált kutya bántalmazása, elhagyása, kitétele, vagy túlaltatása.<\/p>

Dr. Bendzsel Dániel<\/strong>, a Hungarovet Állatkórház vezet\u0151 állatorvosa a kutyatartás áráról, különösképpen az állatorvosi költségek mikéntjér\u0151l és okairól tartott rendkívül lendületes\"\" és élvezetes el\u0151adást. A tudományágak közül az utóbbi években az orvostudomány fejl\u0151dött a leggyorsabb ütemben, amit jól mutat a referált szakmai folyóiratokban megjelen\u0151 szakcikkek számának folyamatos növekedése. Napjainkban ahhoz, hogy egy állatorvos a kornak, és az állattartók elvárásainak megfelel\u0151 szint\u0171 ellátást tudjon nyújtani, nemcsak 5-8 évet kell eltöltenie az Egyetemen, hanem tudását folyamatos frissítenie kell továbbképzéseken történ\u0151 részvételekkel, a szakirodalmi háttér tanulmányozásával, mindemellett a rendel\u0151jét vállalkozóként kell m\u0171ködtetnie, amelyhez az orvosi tudása mellett vállalkozásvezetési, adó- és pénzügyi-, jogi-, munkaügyi- és marketingismeretekkel is rendelkeznie kell. Mindezek kell\u0151 anyagi háttér megléte nélkül nem kivitelezhet\u0151ek: a kor kívánalmainak megfelel\u0151en felszerelt rendel\u0151 20-30 millió forint, a tudomány fejl\u0151dését folyamatosan követ\u0151 orvos képzése pedig évente minimum félmillió forintba kerül. A tulajdonosok többsége ma már igényli a magas színvonalú állategészségügyi ellátást, annak költségeit azonban sok esetben nem tudja, vagy nem akarja megfizetni, mert irreálisnak érzi, pedig közel sem az. Jóllehet az állatorvosi ellátás ára még mindig csak a töredéke a kutya élete végéig tartó tartási költségeinek, az állattartók ezt nem akarják elhinni vagy elfogadni, így sok negatív kritika vagy visszajelzés éri az állatorvosokat a „pénzéhesnek” tartott viselkedésükért, ami rengeteg pályaelhagyást, vagy kiégést okoz az állatorvoslást hivatásként végz\u0151k körében.<\/p>

\"\"Dr. Kajó Cecília<\/strong>, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség F\u0151titkára, az Állatment\u0151 Szolgálat Alapítványának önkéntes jogásza a kutyatartás jogszabályi hátterér\u0151l beszélt. Egy kutya tartójától alapvet\u0151 és általános elvárás, hogy állatát a jó gazda gondosságával tartsa, mindemellett olyan konkrétumokat is el\u0151írnak számára a jogszabályok, mint pl. chippeltetés, veszettség elleni véd\u0151oltás évenkénti beadatása, a szökésének megakadályozás, ürülékének közterületr\u0151l történ\u0151 eltávolítása, póráz használata stb., melyek betartása nem opcionálisan választható, hanem kötelez\u0151 (lenne). A legtöbb probléma abból adódik, hogy a kutyatartó nem tartja be ezeket a kötelezettségeit, a következményekért pedig nem akarja vállalni a felel\u0151sséget. Ugyancsak sok problémát, és felesleges id\u0151pocsékolást okoznak az eljáró szerveknek azok az állatvédelmi állampolgári be- és feljelentések, melyek hátterében nem állatbántalmazás, az állati jóllét megsértése áll, hanem birtokvédelem, azaz az emberek békés egymás mellett élésének lehetetlensége. A leggyakoribb, és tipikusan közigazgatási állatvédelmi ügyek közé tartoznak a kóbor és kóborló kutyák okozta problémák, az egyes fajok etológiai sajátosságai ismeretének hiányából fakadó nem megfelel\u0151 állattartási körülmények, és a már el\u0151bb említett birtokvédelemmel kapcsolatos viták (pl. a szomszédot zavaró kutyaugatás vagy állatszag).\u200b\"\"<\/strong><\/p>

Dr. Halmai-Kuron Gabriella<\/strong>, Budapest F\u0151város Kormányhivatala XIV. Kerületi Hivatalának Hatósági osztályvezet\u0151je a felel\u0151tlen gazdák által tartott kutyák okozta károkról, és az ilyenkor szokásos ügymenetekr\u0151l beszélt. El\u0151adásában ismertette, hogy ki min\u0151sül egyáltalán állattartónak, és hogy milyen típusú hatósági eljárások indulhatnak pl. kutyatámadások esetén, illetve mi jellemzi ezen eljárások szabályait. Részletes bemutatásra kerültek az illetékes hatóságok – az önkormányzat, a járási állat-egészségügyi hatóság, a szabálysértési hatóság és a rend\u0151rség – hatáskörei, feladatai, ügymenetei. Halmai-Kuron doktorn\u0151 külön kiemelte, hogy az állatokkal kapcsolatos jogi eljárások dönt\u0151 többsége mindig az állattartó felel\u0151tlenségére vezethet\u0151 vissza.<\/p>

 <\/p>

\"\"Dr. Szentpéteri Zselyke<\/strong>, rendel\u0151vezet\u0151 állatorvos, és a Magyar Állatorvosi Kamara Etikai Bizottságának Elnöke az állatorvosok ellen indított kutyás esetekkel kapcsolatos etikai jelleg\u0171 kifogások tanulságait ismertette a megjelentekkel. Az el\u0151adásában kirívó és szenzációs esetekr\u0151l, megátalkodott gazemberekr\u0151l nem esett szó, mert nem a szörnyülködtetés, vagy az állatorvosok, állattartók negatív min\u0151sítése volt a mondanivalójának célja, hanem hogy felismertesse mindkét oldal hibáit, annak érdekében, hogy azok id\u0151ben kiküszöbölhet\u0151kké váljanak. Az etikai bizottságig eljutó esetek többségének a hátterében nem szakmai hiba, hanem nem megfelel\u0151 kommunikáció áll. Egy felel\u0151s állattartó számára a legfontosabb dolog, hogy megtalálja azt az állatorvost, akiben megbízik, vita esetén pedig meg kell próbálni azt a lehet\u0151 leghamarabb személyesen lerendezni. Tapasztalat szerint az állattartók azokat a veszteségeket tudják a legnehezebben feldolgozni, amelyek nem valakinek a hibája, mulasztása következtében keletkeztek, ezért önkéntelenül szinte mindig megpróbálnak felel\u0151st, hibást keresni, melynek egyik szerintük lehetséges útja az etikai ügyek indítása.<\/p>

Az ebédszünetet követ\u0151en a kutyákkal kapcsolatos leggyakoribb hitek és tévhitek kerültek terítékre.\u200b
 <\/p>

Dr. Fodor Kinga<\/strong> egyetemi docens, a rendezvény f\u0151szervez\u0151je a táplálás, és a tartás kérdéskörét járta körül. Tévhitek, rossz \"\"<\/strong>tanácsok mindig is léteztek az állattartás keretein belül is, köszönhet\u0151en azonban az internetnek és a közösségi médiának mára ezek szédületes sebességgel terjednek és jutnak el az állattartókhoz, akik a téves információk birtokában rengeteget ártanak állataiknak. Fontos szem el\u0151tt tartani, hogy azért, mert valaki egy ideig tartott valamilyen állatfajt, még nem lett annak tudósa, és továbbra is csak alapinformációkkal rendelkezik annak tartásával, táplálásával kapcsolatban. El\u0151adásában kitért a kutya számára veszélyes ételeinkre, a nem megfelel\u0151en alkalmazott divatdiéták káros hatásaira, a tejcukor érzékenységre, valamint alaposan körbejárta a pórázhasználat, az évente kötelez\u0151 veszettség elleni oltás, a fülkurtítás, az ebadó, a veszélyessé és támadóvá váló, valamint az erd\u0151kben, és a közutakon szabadon kóborló, kil\u0151tt kutyák kérdéskörét, mind tulajdonosi, mind hatósági oldalról.<\/p>

\"\"<\/strong><\/p>

Dr. Szinesi András<\/strong>, az Ajkai Állatorvosi Központ rendel\u0151vezet\u0151 állatorvosa a kutyák egészségvédelmével kapcsolatos tévhitekr\u0151l beszélt. El\u0151adásában kitért a véd\u0151oltásokkal, a mikrochippes megjelöléssel, a féregtelenítéssel, a kullancs- és bolha elleni védekezéssel, az állatoknak adott humán gyógyszerekkel, és az ideális testsúly meghatározásával kapcsolatos leggyakoribb tulajdonosi hiedelmekre. Külön kiemelésre került az egyik leggyakoribb vitatéma, az ivartalanítás kérdésköre is. Szinesi doktor szerint az állattartók ivartalanítással szembeni ódzkodása els\u0151sorban az antropomorfizációra vezethet\u0151 vissza, pedig az állatoknál a szaporodás velünk ellentétben nem örömszerzési, párkapcsolati funkciót tölt be, hanem egy kifejezetten ösztönök által vezérelt, feltétlen reflexek sorozatából álló tevékenység, amely sok esetben több problémával jár még a tenyésztésre szánt állatok számára is, mint el\u0151nnyel.<\/p>

 <\/p>

Dr. Sátori Ágnes állatorvos<\/strong>, pszichológus, állatviselkedés-terapeuta a kutyák viselkedészavarairól b\"\"eszélt. Bevezetésében el\u0151ször is tisztázta a „normális viselkedés” fogalmát, amely mindig az adott fajra, fajtára jellemz\u0151 magatartásjegyek összességét jelenti, emiatt jelent\u0151s eltérések lehetnek kutyák és kutyák „normális” viselkedése között. A viselkedészavarok többsége a nem megfelel\u0151 tartáskörülmények, illetve ember-állat kapcsolat miatt alakulnak ki. Ugyanakkor fontos szem el\u0151tt tartani, hogy kutyáknál is nagyon sok olyan viselkedésforma létezik, amely normális, de az ember számára nemkívánatos ugyanúgy, ahogy sok viselkedésforma teljesen abnormális és életidegen, jóllehet a gazda szerint kedvencének rendelkeznie kell(ene) vele. Sátori doktorn\u0151 el\u0151adásában sok olyan népi bölcsességet és közmondást is megemlített, melyeket napi szinten emlegetünk annak ellenére, hogy tartalmuknak legtöbbször köze sincs a valósághoz. (Pl. nem igaz, hogy „a kutya mindig h\u0171 a gazdájához”, hogy „amelyik kutya ugat, az nem harap”, hogy egy kutya mindig tudja, ha rosszat tett, vagy hogy a vadulós, húzogatós játékok agresszívvá teszik az ebet.). Feln\u0151ttkorára viselkedészavaroktól mentes kutyánk csak megfelel\u0151 fajtaválasztás, és szakszer\u0171, az adott fajnak és fajta igényeinek figyelembe vev\u0151 felnevelés mellett lesz.<\/p>

Az utolsó el\u0151adásban dr. Lénárt Lívia<\/strong>, az Illatos úti gyepmesteri telep állatorvosa a mindennapi munkájuk kihívásiról beszélt. Sajnos sokan még a mai napig keverik a gyepmesteri telepeket az állatmenhelyekkel, pedig fontos tudni, hogy míg az el\u0151bbi egy állami fenntartású intézmény, és minden hozzájuk bekerül\u0151, vagy megfigyelésre beszállított állatot be kell fogadnia, úgy az utóbbinak van lehet\u0151sége rá, hogy kitegye a „megtelt” táblát, így nem terheli \u0151ket a helyhiány okozta altatási kényszer sem. Ennek ellenére az Illatos úti telepen – köszönhet\u0151en az összehangoltan végzett rehabilitáló munkának és örökbefogadási kampányoknak – évek óta nem történt helyhiány miatti altatás. Lénárt doktorn\u0151 részletesen bemutatta a gyepmesteri telepen végzett munkájukat, amelyik kiterjed a veszettség szempontjából aggályos húsev\u0151 állatok megfigyelésére, a közterületen talált balesetes állatok ellátására, illetve az állati tetemek átvételére és megsemmisítésére egyaránt. Az örökbeadások kapcsán a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az id\u0151sebb, a beteg, a fekete szín\u0171 nagytest\u0171, illetve az agresszívebb kutyákat senki nem szeretné elvinni, míg a divatos külsej\u0171, kistest\u0171 ebekért sorba állnak olyanok is, akik nem biztos, hogy felel\u0151s állattartóként lennének képesek azt a kés\u0151bbiekben tartani és ellátni.<\/p>

\"\"A rendezvény meglepetésvendége Fóris Norbert<\/strong>, látássérült teljesítménytúrázó, félmaratonista, stand up comedy fellép\u0151, diplomás sportszervez\u0151, és társa Gyömbér, a vakvezet\u0151 kutya volt. Norbi sokat \"\"mesélt nekünk a hétköznapjairól, többek között arról is, hogy hogyan tudta vele édesanyja elfogadtatni az állapotát: „Kiskoromban mindig azt mondta anyukám, hogy én a szépet látom, \u0151k meg a csúnyát. Így próbálta meg velem elfogadtatni a helyzetemet. Sikerült neki<\/em>.” Norbitól sokat megtudhattunk a vakvezet\u0151 kutyák kiképzésével, és a velük történ\u0151 együttéléssel kapcsolatban. A vicces esetek említése mellett szóba kerültek azok a problémák is, melyeket az emberek pusztán jó szándékból vezérelve, de nem átgondoltan követnek el, és ezzel megnehezítik a látássérültek mindennapi életét. Ide tartozik például, amikor az éppen munkáját végz\u0151 vakvezet\u0151 kutyát meg akarják simogatni, jutalomfalattal kedveskednek neki, vagy egyszer\u0171en csak átvéve t\u0151le a látássérült ember irányítását nem hagyják az ebet dolgozni.<\/p>

A kávé- és az ebédszünet alatt a Murmuczok Állatgyógyászati Centrum munkatársainak köszönhet\u0151en lehet\u0151ség adódott a kutyáinkra napjainkban az egyik legnagyobb veszélyt jelent\u0151 szívférgességgel kapcsolatosan felmerül\u0151 kérdések megbeszélésére: hogyan lehet azt megel\u0151zni, mi okozza, hogy lehet kimutatni, illetve fert\u0151z\u0151döttség esetén milyen további teend\u0151i vannak a gazdának.<\/p>

Szerz\u0151<\/strong>: Dr. Fodor Kinga, egyetemi docens<\/p>

Fotó<\/strong>: Vágvölgyi Zsolt<\/p> <\/p><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem \u00c1llatv\u00e9delmi Oszt\u00e1lya \u00e9s az \u00c1llatorvosok az \u00c1llatv\u00e9delem\u00e9rt Alap\u00edtv\u00e1ny szervez\u00e9s\u00e9ben sikeres szakmai napot tartottunk \u201eMinden\u00fcnk a kutya\u201d c\u00edmmel<\/p>\n","protected":false},"author":5823,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4,42],"tags":[],"class_list":["post-6468","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hirek","category-kiemelt"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6468","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5823"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=6468"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6468\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":171823,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6468\/revisions\/171823"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=6468"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=6468"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=6468"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}