{"id":6484,"date":"2018-04-17T15:29:00","date_gmt":"2018-04-17T13:29:00","guid":{"rendered":"http:\/\/univet.hu\/2018\/04\/17\/a-jovo-allatorvosai-a-nemzeti-lovardaban\/"},"modified":"2024-12-30T23:09:54","modified_gmt":"2024-12-30T22:09:54","slug":"a-jovo-allatorvosai-a-nemzeti-lovardaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/2018\/04\/a-jovo-allatorvosai-a-nemzeti-lovardaban\/","title":{"rendered":"A j\u00f6v\u0151 \u00e1llatorvosai a Nemzeti Lovard\u00e1ban"},"content":{"rendered":"
A felújítás óta el\u0151ször vehettek részt gyakorlati oktatáson az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói a Nemzeti Lovardában.<\/strong><\/p> A Nemzeti Lovarda és az Állatorvostudományi Egyetem kapcsolata hosszú évtizedekre nyúlik vissza. A Tattersallt 1988-tól rendelték az Állatorvos-tudományi Egyetem kötelékébe lovas tanüzemként, ahol az egyetemisták szakmai elméleti és gyakorlati oktatása mellett a lóval kapcsolatos szakterületek posztgraduális képzése is folyt.<\/p> Az együttm\u0171ködés a két intézmény életében zajló átszervezések és viharos változások hatására sem sz\u0171nt meg, az állatorvostan hallgatók a hivatalos szervezeti kapcsolat megsz\u0171nése után is szívesen látott vendégek voltak a Nemzeti Lovardában. A két nagynev\u0171 szervezet közötti jó kapcsolatot prof.<\/strong> dr. Sótonyi Péter személye<\/strong> is garantálja, aki az Állatorvostudományi Egyetem rektora, a Magyar Lovas Szövetség alelnöke, emellett pedig a Nemzeti Lovardáért Alapítvány kuratóriumának is tagja.<\/p> Áprilisban a Nemzeti Lovarda felújítása óta els\u0151 alkalommal érkeztek állatorvostan hallgatók a Lovardába, mégpedig dr. Gerics Balázs egyetemi docens és dr. Szalay Ferenc vezetésével – tájanatómia gyakorlati foglalkozásra.<\/strong><\/p> Úgy a magyar, mint az angol nyelv\u0171 képzésben résztvev\u0151 másodéves állatorvostan hallgatók három féléven keresztül tanultak már az egyes szervrendszerek m\u0171ködésér\u0151l a funkcionális anatómia tantárgy keretében, a tájanatómia pedig már átvezetés a klinikai tantárgyak és a nagybet\u0171s élet felé – magyarázta dr. Gerics Balázs. Az oktatásvezet\u0151 azt is elmondta, hogy a foglalkozás keretében természetesen nem történik semmilyen invazív beavatkozás: szemügyre veszik és kitapintják, hol történne egy-egy ideg vagy ízület érzéstelenítése, vagy egy injekció beadása. Az elméletben, illetve boncolás során elsajátított ismereteket viszik át a lóra – kitapintják az izmokat, csontokat, inakat és szalagokat.<\/p> Az oktatás f\u0151szerepl\u0151it, a négy lovat Üll\u0151r\u0151l, az Egyetem saját lóállományából szállították a Nemzeti Lovardába erre a két napra. Ennek az az oka, hogy nem minden ló alkalmas erre a feladatra, nem mindegyikük veszi jó néven, hogy órákon keresztül sokan körbeállják, simogatják, felveszik a lábát. Ezért ezeket a gyakorlati foglalkozásokat korábban az öttusalovakon végezték a hallgatók, hiszen \u0151k hozzá vannak szokva, hogy mindig váltott lovassal dolgoznak, sokan mozognak körülöttük. De mivel \u0151k csak májusban térnek vissza a Lovardába, ezúttal az Egyetem lovaira esett a választás.<\/p> Az állatorvostan-hallgatók a jöv\u0151ben is visszatér\u0151 vendégei lesznek a Nemzeti Lovardának. A jöv\u0151 állatorvosainak képzésében ugyanis kiemelt szerepet kapnak a lovak.<\/strong> Az els\u0151éves hallgatók el\u0151ször el\u0151adást hallgatnak két rend\u0151rségi ló bevonásával az Egyetem egyik el\u0151adójában, majd ezt követi a gyakorlati oktatás a Nemzeti Lovardában. „Ilyenkor alapvet\u0151 dolgokat szoktunk megmutatni, többek között a ló testtájait. Azért is egyre fontosabb ez, mert egyre inkább városi fiatalok jelentkeznek az Állatorvostudományi Egyetemre. A hallgatók nagyon szeretik ezeket az órákat, látványos, emlékezetes, jó hangulatú foglalkozások szoktak lenni” – mondja dr. Gerics Balázs. A második évt\u0151l kezdve pedig félévenként négy-öt alkalommal vesznek részt a hallgatók tájanatómia gyakorlaton.<\/p>
<\/p>
<\/strong><\/p>
<\/p>