{"id":76224,"date":"2021-11-17T13:58:33","date_gmt":"2021-11-17T12:58:33","guid":{"rendered":"https:\/\/univet.hu\/?p=76224"},"modified":"2022-06-22T14:02:41","modified_gmt":"2022-06-22T12:02:41","slug":"kutatas-es-oktatas-kez-a-kezben-interju","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/univet.hu\/hu\/2021\/11\/kutatas-es-oktatas-kez-a-kezben-interju\/","title":{"rendered":"Kutat\u00e1s \u00e9s oktat\u00e1s k\u00e9z a k\u00e9zben – interj\u00fa"},"content":{"rendered":"

Prof. Nagy P\u00e9terrel, az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem \u00fajdons\u00fclt egyetemi tan\u00e1r\u00e1val \u00e9s a redox biol\u00f3gia kutat\u00f3csoportj\u00e1nak vezet\u0151j\u00e9vel, az Orsz\u00e1gos Onkol\u00f3giai Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos igazgat\u00f3j\u00e1val az \u00faj egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sr\u0151l, valamint a kutat\u00f3i l\u00e9t neh\u00e9zs\u00e9geir\u0151l, sz\u00e9ps\u00e9geir\u0151l besz\u00e9lgett\u00fcnk.<\/p>

Az onkol\u00f3giai alapkutat\u00e1sok egy speci\u00e1lis ter\u00fclet\u00e9vel foglalkozik, amely a redox biol\u00f3gia n\u00e9vre hallgat. Mes\u00e9ljen a munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l.<\/em><\/p>

\"\"<\/a>A redox biol\u00f3gia gyakorlatilag az oxid\u00e1ci\u00f3s folyamatok fiziol\u00f3gi\u00e1s szerepeit hivatott kutatni. Ezeknek a folyamatoknak fontos szerepe van a tumorprogresszi\u00f3ban, azaz a daganatos betegs\u00e9g el\u0151rehalad\u00e1s\u00e1ban, illetve az \u00e1tt\u00e9tk\u00e9pz\u0151d\u00e9sn\u00e9l. Vizsg\u00e1ljuk tov\u00e1bb\u00e1 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kezel\u00e9sekre kialakul\u00f3 rezisztencia mechanizmusokat is. A daganatos sejtek egy speci\u00e1lis tulajdons\u00e1ga, hogy sokkal t\u00f6bb oxid\u00e1l\u00f3szert termelnek, mint a norm\u00e1l sejtek, mely folyamat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k vez\u00e9rl\u00e9s\u00e9t befoly\u00e1solja. A feh\u00e9rj\u00e9k kulcsszerepl\u0151k a sejtek biol\u00f3giai folyamataiban. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, sejten bel\u00fcli jel\u00e1tviteli folyamatokat is feh\u00e9rj\u00e9k v\u00e9gzik, amelyek \u00e1tprogramoz\u00e1sa oxid\u00e1ci\u00f3s folyamatok ment\u00e9n fontos eleme a tumorprogresszi\u00f3nak, ezeket vizsg\u00e1ljuk mi.<\/p>

Hogyan kapcsol\u00f3dik a kutat\u00e1shoz az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem?<\/em><\/p>

Prof. S\u00f3tonyi P\u00e9ter rektor \u00far egyik kiemelt c\u00e9lja az egyetem tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek er\u0151s\u00edt\u00e9se, \u00edgy ker\u00fcltem \u00e9n a k\u00e9pbe. Mi a tudom\u00e1nyos munk\u00e1nkhoz speci\u00e1lis \u00e1llatmodelleket haszn\u00e1lunk, melyeket jelenleg r\u00e9szben a saj\u00e1t laborat\u00f3riumunkban \u00e1ll\u00edtunk el\u0151, r\u00e9szben pedig professzor Edward E. Schmidt laborat\u00f3rium\u00e1ban a Montanai Egyetemen. H\u00e1la Prof. S\u00f3tonyi P\u00e9ter rektor \u00farnak, valamint Dr. Jerzsele \u00c1kos tudom\u00e1nyos \u00e9s kutat\u00e1si rektorhelyettesnek az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetemen is meghonos\u00edtjuk a tudom\u00e1nyos programunkat \u00e9s az \u00e1ltalunk haszn\u00e1lt, illetve fejleszteni k\u00edv\u00e1nt \u00e1llatmodelleket, \u00edgy a j\u00f6v\u0151ben m\u00e9g effekt\u00edvebben kutathatunk. A Schmidt professzorral val\u00f3 kollabor\u00e1ci\u00f3nkat is siker\u00fcl magasabb szintre emelni, hiszen az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben a munkaidej\u00e9nek 20 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ban az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetemen fog dolgozni, ez nagyon nagy dolog.<\/p>

Egy szenz\u00e1ci\u00f3s lehet\u0151s\u00e9get kaptunk az egyetemt\u0151l, egy modern, felszerelt laborat\u00f3rium \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fcnkre, ami m\u00e1r gyakorlatilag elk\u00e9sz\u00fclt. Beszerz\u00e9sre ker\u00fcltek a sz\u00e1munkra kulcsfontoss\u00e1g\u00fa m\u0171szerek, illetve az \u00e1llath\u00e1zban kaptunk egy r\u00e9szt, ahol a mi \u00e1llatmodelljeinket tudjuk t\u00e1rolni \u00e9s tov\u00e1bbfejleszteni. A laborat\u00f3riumot a k\u00e9t kutat\u00f3csoport vezet\u0151 egy\u00fctt fogja haszn\u00e1lni \u00e9s k\u00e9t koll\u00e9g\u00e1val is b\u0151v\u00fclt a csapat, akik seg\u00edtik a munk\u00e1t. Egy \u00f3ri\u00e1si lehet\u0151s\u00e9g el\u0151tt \u00e1llunk, amit szeretn\u00e9nk k\u00f6z\u00f6sen kiakn\u00e1zni.<\/p>

\"\"<\/a><\/p>

Eml\u00edtette, hogy speci\u00e1lis \u00e1llatmodelleket haszn\u00e1lnak. Mi alapj\u00e1n d\u0151l el, hogy mely \u00e1llat lesz a kutat\u00e1suk alapja? <\/em><\/p>

Jelen esetben a tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9geinkhez legink\u00e1bb egereket haszn\u00e1lunk, kicsi \u00e1llat, viszonylag j\u00f3l lehet vele dolgozni. Kutat\u00e1sainkhoz 21. sz\u00e1zadi, modern technol\u00f3gi\u00e1kat alkalmazunk, melyek nagy k\u00f6lts\u00e9gig\u00e9ny\u0171ek, \u00edgy kis \u00e1llatban k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konyabb a munka. Vannak olyan tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9gek, ahol elker\u00fclhetetlen m\u00e1s \u00e1llatmodelleket is behoznunk, p\u00e9ld\u00e1ul a Covid kapcs\u00e1n a SARS-CoV2 v\u00edrus elleni gy\u00f3gyszerfejleszt\u00e9si projekt, ahol – val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edtem, ha egyszer eljutunk egy olyan szintre, hogy \u00e1llatmodellt fejleszt\u00fcnk – m\u00e1r nem egereket fogunk haszn\u00e1lni, mert az immunrendszer\u00fck nagyon elt\u00e9r az ember\u00e9t\u0151l. Vannak olyan folyamatok, amire az eg\u00e9rmodell nem annyira alkalmas.<\/p>

Felt\u00e9telezem, hogy az \u00c1TE-n folytatott projekt eredm\u00e9nyei a hum\u00e1n ter\u00fcletre is hat\u00e1ssal lesznek. <\/em><\/p>

Igen, ez\u00e9rt is szeretn\u00e9nk az Orsz\u00e1gos Onkol\u00f3giai Int\u00e9zet \u00e9s az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem k\u00f6z\u00f6tt egy er\u0151s szakmai kapcsolatot l\u00e9tes\u00edteni. Magyarorsz\u00e1gon az Orsz\u00e1gos Onkol\u00f3giai Int\u00e9zet az onkol\u00f3giai gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s \u00e9s tudom\u00e1ny fellegv\u00e1ra, itt rengeteg oper\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nik, \u00edgy sz\u00e1mos esetben hum\u00e1n mint\u00e1kon is dolgozunk. Az \u00e1llatmodell r\u00e9sz az, amit els\u0151sorban az egyetemen fogunk csin\u00e1lni, de ezek a tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9gek term\u00e9szetesen \u00f6sszef\u00fcggnek. Ahhoz, hogy hat\u00e9konyan tudjunk gy\u00f3gyszert fejleszteni le kell menn\u00fcnk sejtes szintig, s\u0151t, ak\u00e1r egyes enzimekre lebontva vizsg\u00e1lni a folyamatokat. Van m\u00e1r egy-k\u00e9t gy\u00f3gyszerjel\u00f6lt, amiket el tudunk ind\u00edtani a preklinikai vizsg\u00e1latokon, ez is az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetemmel val\u00f3 kollabor\u00e1ci\u00f3 keretei k\u00f6z\u00f6tt zajlik, ebben a K\u00e9mia tansz\u00e9k vezet\u0151je, dr. Vincze Zolt\u00e1n van a seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre.<\/p>

Hogy kell elk\u00e9pzelni a kutat\u00f3csoport munk\u00e1j\u00e1t? Milyen egy \u00e1tlagos nap \u00f6n\u00f6kn\u00e9l?\"\"<\/a><\/em><\/p>

Nagyon sokr\u00e9t\u0171 egy kutat\u00f3 munk\u00e1ja, a laborat\u00f3riumi feladatok mellett \u00edr\u00e1sos munka is van b\u0151ven: cikkek, p\u00e1ly\u00e1zatok.<\/p>

A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 projektekhez adott tev\u00e9kenys\u00e9gek, feladatok tartoznak, amik egym\u00e1s ut\u00e1n k\u00f6vetkeznek. Megsz\u00fcletik egy elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy hogyan lehetne egy probl\u00e9m\u00e1t megoldani. Ezt megtervezz\u00fck, \u00faj k\u00eds\u00e9rleteket hajtunk v\u00e9gre, amihez \u00faj m\u00f3dszereket tanulunk – s\u0151t, van, hogy \u00faj m\u00f3dszereket tal\u00e1lunk ki. Azt\u00e1n publik\u00e1lunk. A tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeket k\u00f6z\u00f6lni kell szakmai foly\u00f3iratokban, ennek van egy bonyolult \u00e9s sz\u00f6vev\u00e9nyes b\u00edr\u00e1lati proced\u00far\u00e1ja. A kritik\u00e1kat meg kell v\u00e1laszolni, adott esetben \u00faj k\u00eds\u00e9rletekkel igazolni, sz\u00f3val egy el\u00e9g hossz\u00fa \u00e9s id\u0151ig\u00e9nyes folyamatr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. Persze n\u00e1lunk is vannak rutinfeladatok, a laborat\u00f3riumban a rend fenntart\u00e1sa, a t\u00e1ptalajok elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se, az \u00e1llatok gondoz\u00e1sa, vizsg\u00e1lata stb.<\/p>

Manaps\u00e1g az egyetemek fel\u00e9 elv\u00e1r\u00e1s, hogy ne csak az oktat\u00e1ssal foglalkozzanak, hanem a kutat\u00e1s is egy nagy szelete legyen a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcknek. Mit gondol err\u0151l? Hogy tud \u00f6sszekapcsol\u00f3dni a kutat\u00e1s az oktat\u00e1ssal?<\/em><\/p>

Ha megn\u00e9zz\u00fck a vil\u00e1g egyetemeinek rangsor\u00e1t, akkor a tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9g az, ami a legnagyobb s\u00falyt nyomja a latban. Tudom\u00e1ny n\u00e9lk\u00fcl nincs fejl\u0151d\u00e9s. Ha az egyetemek csak az oktat\u00e1sra f\u00f3kusz\u00e1lnak \u00e9s semmilyen tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9ggel nem foglalkoznak, akkor lemaradnak, nem tudj\u00e1k tartani a l\u00e9p\u00e9st az \u00faj v\u00edvm\u00e1nyokkal. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban van n\u00e9h\u00e1ny ilyen egyetem, ami csak az oktat\u00e1sra specializ\u00e1l\u00f3dott, le is vannak maradva, nincs olyan tisztelet fel\u00e9j\u00fck, alacsonyabb a preszt\u00edzs\u00fck a rendszerben. A tudom\u00e1ny az egyetemi vil\u00e1g meghat\u00e1roz\u00f3 eleme, ha nem a legmeghat\u00e1roz\u00f3bb. Az oktat\u00e1snak \u00e9s a kutat\u00e1snak kar\u00f6ltve kell m\u0171k\u00f6dnie egy egyetem siker\u00e9hez.<\/p>

Kib\u0151l lesz j\u00f3 kutat\u00f3? Milyen tulajdons\u00e1gokkal kell rendelkezni a sikerhez?<\/em><\/p>

Fontos a tehets\u00e9g, de mindenn\u00e9l fontosabb az elhivatotts\u00e1g \u00e9s a motiv\u00e1lts\u00e1g. Hossz\u00fa id\u0151 \u00e9s kitart\u00f3 munka eredm\u00e9nye, hogy valakib\u0151l j\u00f3 kutat\u00f3 legyen, olyan, aki fontos felfedez\u00e9seket ad a vil\u00e1gnak. A tudom\u00e1nyos p\u00e1lya igen hossz\u00fa, az egyetem ut\u00e1n j\u00f6n a doktori k\u00e9pz\u00e9s, majd a posztdoktori \u00e9s ut\u00e1na k\u00f6vetkezik a legnehezebb r\u00e9sz, bet\u00f6rni egy \u00faj ter\u00fcletre, iskol\u00e1t teremteni, ami m\u00e1r a saj\u00e1t elk\u00e9pzel\u00e9seinken alapul. Ez egy stresszes id\u0151szak, a fiatal koll\u00e9g\u00e1nak m\u00e9g nincs p\u00e9nze a tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9g ind\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, nincs olyan nagy publik\u00e1ci\u00f3s h\u00e1ttere, hogy elismert kutat\u00f3k\u00e9nt tev\u00e9kenykedjen. Egy\u00e9bk\u00e9nt egyre t\u00f6bb olyan p\u00e1ly\u00e1zat van szerte a vil\u00e1gban, ami felismerte ezt az \u00e1tmeneti, neh\u00e9z id\u0151szakot \u00e9s a fiatal koll\u00e9g\u00e1kat hivatott seg\u00edteni. Ha siker\u00fcl elismer\u00e9st kiv\u00edvni az \u00e1ltal\u00e1ban hozza mag\u00e1val a finansz\u00edroz\u00e1st \u00e9s a tehets\u00e9ges di\u00e1kokat is vonzza. Mi ezen m\u00e1r t\u00fal vagyunk \u00e9s azt mondhatom, hogy hi\u00e1ba neh\u00e9z, de \u00e9rdekes \u00e9s izgalmas id\u0151szak. \u00d6sszefoglalva, szerintem a j\u00f3 kutat\u00f3 legf\u0151bb tulajdons\u00e1ga, hogy kitart\u00f3 \u00e9s motiv\u00e1lt. Karik\u00f3 Katalin egy nagyon j\u00f3 p\u00e9lda, sohasem adta fel \u00e9s ment el\u0151re, minden akad\u00e1lyt megpr\u00f3b\u00e1lt \u00e1tugrani. Az\u00f3ta l\u00e1thatjuk, hogy a kitart\u00e1sa nagyon sok ember\u00e9letet mentett meg.<\/p>

Mennyire tartja fontosnak a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n szerzett tapasztalatot, ak\u00e1r m\u00e9g hallgat\u00f3k\u00e9nt, ak\u00e1r m\u00e1r kutat\u00f3k\u00e9nt?<\/em><\/p>

A tudom\u00e1nyos munka gyakorlatilag \u00e1t\u00edvel a hat\u00e1rokon. Szokt\u00e1k mondani, hogy a kutat\u00f3k, a tud\u00f3sok a vil\u00e1g \u00e1llampolg\u00e1rai. Munk\u00e1nk megk\u00f6veteli, hogy a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1r\u00f3l dolgozzunk egy\u00fctt emberekkel. Ahhoz, hogy egy di\u00e1k, egy leend\u0151 kutat\u00f3 megtanuljon bizonyos technik\u00e1kat meghat\u00e1rozott laborat\u00f3riumokba kell eljutnia, ahol az a dolog el\u00e9rhet\u0151. Teh\u00e1t nem a k\u00fclf\u00f6ldre utaz\u00e1s a fontos szerintem, hanem a c\u00e9ltudatoss\u00e1g, az eredm\u00e9nyorient\u00e1lts\u00e1g, megtal\u00e1lni az adott ter\u00fcleten azt a szak\u00e9rt\u0151t, akit\u0151l azt meg lehet tanulni. Rendszeresen j\u00f6nnek hozz\u00e1nk p\u00e9ld\u00e1ul Amerik\u00e1b\u00f3l, Jap\u00e1nb\u00f3l, mert vannak olyan dolgok, amiket mi tudunk megcsin\u00e1lni \u00e9s \u0151k nem.<\/p>

Ha \u00f6n most \u00e1llna p\u00e1lyav\u00e1laszt\u00e1s el\u0151tt akkor ugyanezt az utat v\u00e1lasztan\u00e1?<\/em><\/p>

Mindenk\u00e9ppen. A legizgalmasabb p\u00e1ly\u00e1k egyike, soha nem lehet megunni, mindig \u00fajat tanul az ember. A felfedez\u00e9s \u00e9lm\u00e9nye olyan hajt\u00f3er\u0151 egy tud\u00f3s sz\u00e1m\u00e1ra, ami soha nem \u00e9r v\u00e9get. Erre a p\u00e1ly\u00e1ra sz\u00fcletni kell, kitart\u00f3 \u00e9s motiv\u00e1lt embert k\u00edv\u00e1n. Sokan vannak, akik megijednek t\u0151le, szerintem indokolatlanul. Sajnos az a rendk\u00edv\u00fcl gazdag \u00e9s sokr\u00e9t\u0171 inger, amit a di\u00e1kok kapnak a mai vil\u00e1gban nem kedvez a kitart\u00e1snak, sokan ink\u00e1bb a k\u00f6nnyebb utat v\u00e1lasztj\u00e1k. De nem kell megijedni, tapasztalataink szerint ugyan\u00fagy vannak tehets\u00e9ges \u00e9s motiv\u00e1lt di\u00e1kok, mint 20-30 \u00e9vvel ezel\u0151tt. Ha ki tudj\u00e1k haszn\u00e1lni az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1kban rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9geket, akkor olyan dolgokat fognak tudni csin\u00e1lni, amit mi m\u00e9g nem. A tehets\u00e9ges \u00e9s elhivatott di\u00e1kok\u00e9 a vil\u00e1g.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Prof. Nagy P\u00e9terrel, az \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetem \u00fajdons\u00fclt egyetemi tan\u00e1r\u00e1val \u00e9s a redox biol\u00f3gia kutat\u00f3csoportj\u00e1nak vezet\u0151j\u00e9vel, az Orsz\u00e1gos Onkol\u00f3giai Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos igazgat\u00f3j\u00e1val az \u00faj egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sr\u0151l, valamint a kutat\u00f3i l\u00e9t neh\u00e9zs\u00e9geir\u0151l, sz\u00e9ps\u00e9geir\u0151l besz\u00e9lgett\u00fcnk.<\/p>\n","protected":false},"author":2518,"featured_media":76225,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4,42],"tags":[],"class_list":["post-76224","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek","category-kiemelt"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/76224","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2518"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=76224"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/76224\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/76225"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=76224"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=76224"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/univet.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=76224"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}