{"id":3352,"date":"1970-01-01T00:00:00","date_gmt":"1969-12-31T23:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/univet.hu\/egyetem\/szervezeti-egysegek\/kemiai-tanszek\/"},"modified":"2025-02-07T02:33:21","modified_gmt":"2025-02-07T01:33:21","slug":"kemiai-tanszek","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/univet.hu\/kemiai-tanszek\/","title":{"rendered":"K\u00e9miai Tansz\u00e9k"},"content":{"rendered":"
A K\u00e9miai Tansz\u00e9k t\u00f6rt\u00e9nete<\/p>
Int\u00e9zm\u00e9ny\u00fcnkben a term\u00e9szettudom\u00e1nyos alapk\u00e9pz\u00e9st szolg\u00e1l\u00f3 rendszeres k\u00e9miai oktat\u00e1s 1857-ben kezd\u0151d\u00f6tt el. A k\u00e9mia alapfogalmait magyar \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 kurzus keret\u00e9ben Galambos M\u00e1rton (1820-1872) adjunktus adta el\u0151. Galambos elhunyta ut\u00e1n a k\u00e9mia oktat\u00e1s\u00e1t Thanhoffer Lajos (1843-1909), az \u00e9lettan professzora folytatta. Ezt k\u00f6vet\u0151en Than K\u00e1rolynak, a hazai k\u00e9mia nagy tekint\u00e9ly\u0171 vez\u00e9ralakj\u00e1nak elk\u00e9pzel\u00e9seit megval\u00f3s\u00edtva, Trefort \u00c1goston kultuszminiszter Liebermann Le\u00f3 (1852-1926) orvosdoktort \u00e9s egyetemi mag\u00e1ntan\u00e1rt nevezte ki az \u00fajonnan fel\u00e1ll\u00edtott K\u00e9miai Tansz\u00e9k vezet\u0151j\u00e9v\u00e9 (1879).
Liebermann Le\u00f3, a magyar biok\u00e9mia, immunk\u00e9mia, k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan, \u00e9lelmiszer-higi\u00e9nia \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gpolitika kimagasl\u00f3 alakja m\u00e1r neves k\u00e9mikusk\u00e9nt kapcsol\u00f3dott be az \u00e1llatorvosk\u00e9pz\u00e9sbe: 23 \u00e9ves kor\u00e1ban (1875) az innsbrucki egyetem k\u00e9pes\u00edtette \u0151t az orvosi k\u00e9mia mag\u00e1ntan\u00e1r\u00e1v\u00e1. Hazat\u00e9r\u00e9se megb\u00edzt\u00e1k az \u00fajonnan fel\u00e1ll\u00edtott Orsz\u00e1gos K\u00e9miai Int\u00e9zet \u00e9s Vegyk\u00eds\u00e9rleti \u00c1llom\u00e1s megszervez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s vezet\u00e9s\u00e9vel, mi\u00e1ltal a Tansz\u00e9k az oktat\u00e1s mellett a k\u00e9miai kutat\u00e1sban is orsz\u00e1gos hat\u00e1sk\u00f6r\u00f6kh\u00f6z \u00e9s vezet\u0151 szerephez jutott.
K\u00e9miai professzork\u00e9nt kifejtett munk\u00e1ss\u00e1ga az \u00e1ltal\u00e1nos, a szervetlen, az analitikai \u00e9s a szerves k\u00e9mia sz\u00e1mos k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t fel\u00f6leli, legjelent\u0151sebb m\u00e9gis az ?orvosi chemia?, azaz a biok\u00e9mia \u00fatt\u00f6r\u0151jek\u00e9nt folytatott tev\u00e9kenys\u00e9ge. A feh\u00e9rje kimutat\u00e1s\u00e1ra kidolgozott k\u00e9miai reakci\u00f3ja (Liebermann-pr\u00f3ba) ma is haszn\u00e1latos. A feh\u00e9rj\u00e9k sav-, b\u00e1zis- \u00e9s s\u00f3k\u00f6t\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re, az enzimek kimutat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s sok egy\u00e9b k\u00e9rd\u00e9sre vonatkoz\u00f3 – r\u00e9szben tan\u00edtv\u00e1nyaival folytatott – vizsg\u00e1latai mellett kiemelend\u0151 a hidrog\u00e9nion-koncentr\u00e1ci\u00f3 elektrometri\u00e1s meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra kifejlesztett m\u00f3dszere, amelyet \u0151 vezetett be a biok\u00e9mi\u00e1ba.
Liebermann tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1val, Bugarszky Istv\u00e1nnal k\u00f6z\u00f6sen adta ki a ?Chemia? c\u00edm\u0171 tank\u00f6nyvet (1900), mely tov\u00e1bbi kiad\u00e1sokat \u00e9rt meg. M\u00e1s k\u00e9miai t\u00e1rgy\u00fa k\u00f6nyve is megjelent, pl. a n\u00e9met nyelv\u0171 ?Grundz\u00fcge der Chemie des Menschen? (1880); ?Tabellen zur Reduktion der Gasvolumina? (1882); ?Die chemische Praxis? (1883), valamennyi Stuttgartban.
Eredm\u00e9nyes munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val Liebermann sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 elismer\u00e9st aratott. Igen fiatalon, m\u00e1r 43 \u00e9ves kor\u00e1ban (1895) kir. tan\u00e1csosi c\u00edmmel t\u00fcntett\u00e9k ki, sz\u00e1mos tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1b\u00f3l lett neves tud\u00f3s. Mindezen sikerei ellen\u00e9re Liebermann csak a ny. rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1r rangj\u00e1ig juthatott el az \u00e1llatorvosi akad\u00e9mi\u00e1n. Ez a t\u00e9ny d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszott abban, hogy Fodor J\u00f3zsefnek, a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan egyetemi tan\u00e1r\u00e1nak hal\u00e1la (1895) ut\u00e1n Liebermann l\u00e9pett Fodor \u00f6r\u00f6k\u00e9be. Liebermann Le\u00f3t k\u00f6vet\u0151en az egyik tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1t, Bugarszky Istv\u00e1nt b\u00edzt\u00e1k meg a Tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9vel.
Bugarszky Istv\u00e1n (1868-1941) b\u00f6lcs\u00e9szdoktor, kor\u00e1bban, mint seg\u00e9dtan\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Liebermann mellett, \u00e9s jelent\u0151s oktat\u00e1si gyakorlatot szerzett. 1902-t\u0151l kezdve pedig a vegytan \u00e9s a vegytani gyakorlatok mellett fizikai k\u00e9mi\u00e1t oktatott. Bugarszky az 1906\/07- es tan\u00e9vben rektorhelyettes lett.
Kutat\u00e1sai sor\u00e1n f\u0151leg reakci\u00f3kinetikai k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkozott. Els\u0151k\u00e9nt \u00e9rt el jelent\u0151s eredm\u00e9nyeket a szabadenergia k\u00eds\u00e9rleti meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val, majd els\u0151, k\u00eds\u00e9rleti bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t adta Thomson-Berthelot-f\u00e9le elm\u00e9let tarthatatlans\u00e1g\u00e1nak. Hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi tank\u00f6nyvek egyar\u00e1nt elismerik ennek a felfedez\u00e9snek a jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. K\u00eds\u00e9rletileg \u0151 \u00e1llap\u00edtotta meg a feh\u00e9rj\u00e9k amfoter jelleg\u00e9t, \u00e9s ezzel fontos k\u00eds\u00e9rleti adatokat szolg\u00e1ltatott a feh\u00e9rjek\u00e9mia sz\u00e1m\u00e1ra. Az 1912\/13-as tan\u00e9vben az int\u00e9zetben v\u00e9gzett \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1latokat Ruszny\u00e1k Istv\u00e1n orvos, klinikai gyakornok, a k\u00e9s\u0151bbi egyetemi tan\u00e1r, az MTA egyik volt eln\u00f6ke is.
Bugarszky 1913-ban ny. r. egyetemi tan\u00e1ri kinevez\u00e9st kapott a budapesti tudom\u00e1nyegyetem vegytani tansz\u00e9k\u00e9re, amelynek 25 \u00e9ven \u00e1t vezet\u0151je volt, majd 1938-ban nyug\u00e1llom\u00e1nyba vonult.<\/p>
Ut\u00f3d\u00e1ul Rhorer L\u00e1szl\u00f3 (1874-1937) ny. r. tan\u00e1rt b\u00edzt\u00e1k meg a vegytani tansz\u00e9k ideiglenes vezet\u00e9s\u00e9vel. Ugyanakkor a miniszter kinevezte Gr\u00f3h Gyul\u00e1t az \u00c1llat\u00e9lettani \u00e9s Takarm\u00e1nyoz\u00e1stani K\u00eds\u00e9rleti \u00c1llom\u00e1s seg\u00e9dvegy\u00e9sz\u00e9t az \u00e1llatorvosi f\u0151iskola seg\u00e9dtan\u00e1r\u00e1v\u00e1, \u00e9s megb\u00edzta Rhorer mellett ideiglenesen a vegytani tansz\u00e9k teend\u0151inek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1val. 1917-ben kinevezt\u00e9k Gr\u00f3h Gyul\u00e1t (1886-1952) a k\u00e9mia ny. r. tan\u00e1r\u00e1v\u00e1.<\/p>
Az 1917\/18-as tan\u00e9vben int\u00e9zm\u00e9ny\u00fcnk tansz\u00e9k\u00e9n \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyos munk\u00e1t v\u00e9gzett Hevesy Gy\u00f6rgy egyetemi mag\u00e1ntan\u00e1r, aki 1913-ban el\u0151sz\u00f6r alkalmazott radioakt\u00edv izot\u00f3pot nyomjelz\u0151k\u00e9nt, s aki ez\u00e9rt 1943-ban megkapta a k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat.<\/p>
Az 1919\/20-as \u00e9s 1920\/21-es tan\u00e9vekre Gr\u00f3h Gyul\u00e1t prorektorr\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k. 1925-ben lett az MTA levelez\u0151, 1936-ban rendes tagja. 1942-t\u0151l volt a Magyar K\u00e9mikusok Egyes\u00fclete eln\u00f6ke, 1945-t\u0151l a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke, s el\u00e9v\u00fclhetetlen \u00e9rdemeket szerzett a vegy\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9ben is!<\/p>
Amikor az \u00e1llatorvosi f\u0151iskola \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ga \u00e9s ezzel egy\u00fctt a k\u00e9miai tansz\u00e9k is megsz\u0171nt (1934), \u0151 \u00e1llt az \u00faj egyetem \u00e1llatorvosi oszt\u00e1lya keret\u00e9n bel\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00e9miai laborat\u00f3rium \u00e9l\u00e9n is, mindaddig, am\u00edg 1937-ben hely\u00e9t \u00e1t nem vette Doby G\u00e9za.<\/p>
Doby G\u00e9za (1877-1968) kor\u00e1bban a debreceni egyetem orvosi kar\u00e1n volt az orvosi k\u00e9mia ny. r. tan\u00e1ra. Ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val az oktat\u00e1s mellett tudom\u00e1nyos munka is folyt: n\u00f6v\u00e9nyfiziol\u00f3giai, enzimol\u00f3giai, talajk\u00e9miai t\u00e1rgy\u00fa k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkoztak.<\/p>
1944. szeptember 13-\u00e1n bombat\u00e1mad\u00e1s \u00e9rte a Rottenbiller utc\u00e1t, ekkor a k\u00e9miai int\u00e9zet is nagyobb k\u00e1rt szenvedett.<\/p>
A felszabadul\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szakot f\u00e9mjelzi Urb\u00e1nyi L\u00e1szl\u00f3 neve.<\/p>
Urb\u00e1nyi L\u00e1szl\u00f3 (1902-1974) vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k 1926-ban ker\u00fclt az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9stani int\u00e9zetbe. 1941-t\u0151l lett egyetemi int\u00e9zeti tan\u00e1r az \u00e1llatorvosi oszt\u00e1lyon, 1947-t\u0151l pedig vezet\u0151je lett az akkori \u00e1llatorvos-tudom\u00e1nyi kar k\u00e9miai int\u00e9zet\u00e9nek. 1950-ben tudom\u00e1nyos d\u00e9k\u00e1nhelyettes, 1952-ben pedig a mez\u0151gazdas\u00e1gi tudom\u00e1nyok doktora.<\/p>
Az 1956\/57-es tan\u00e9vben Urb\u00e1nyi L\u00e1szl\u00f3 a f\u0151iskola igazgat\u00f3ja volt, azonban a politikai konszolid\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n felmentett\u00e9k. T\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n Szekeres L\u00e1szl\u00f3 vegy\u00e9sz ker\u00fclt a k\u00e9miai tansz\u00e9k \u00e9l\u00e9re, aki 1952-t\u0151l az agr\u00e1rtudom\u00e1nyi egyetemen tansz\u00e9kvezet\u0151 docens, \u00e9s ebben az \u00e9vben lett kandid\u00e1tus. 1957-60 k\u00f6z\u00f6tt az akkori agr\u00e1rtudom\u00e1nyi egyetem rektorhelyettesi tiszt\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tte be. Tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t a szerves, ill. a szervetlen k\u00e9miai analitika k\u00f6r\u00e9ben v\u00e9gezte.<\/p>
1968-ban Szekeres nyug\u00e1llom\u00e1nyba vonul\u00e1sa ut\u00e1n N\u00e1dor K\u00e1roly vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k\u00f6t nevezt\u00e9k ki professzorr\u00e1 a k\u00e9miai tansz\u00e9k \u00e9l\u00e9re. Els\u0151 munkahelye az Orvostudom\u00e1nyi Egyetem Gy\u00f3gyszertani Int\u00e9zete volt. 1954-1968-ig az MTA KOKI gy\u00f3gyszerkutat\u00e1si oszt\u00e1ly\u00e1t vezette, majd \u00e9veken \u00e1t oktatta a gy\u00f3gyszerk\u00e9mi\u00e1t a budapesti M\u0171szaki Egyetemen.<\/p>
T\u00f6bb \u00faj gy\u00f3gyszer (Gastropin, Gastrixon, Mydeton, Spiractin, Yutac) kifejleszt\u00e9se f\u0171z\u0151dik a nev\u00e9hez. K\u00fclf\u00f6ldi \u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal j\u00e1rt Angli\u00e1ban \u00e9s az USA-ban is. 1952-ben, az addigi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt megkapta a k\u00e9miai tudom\u00e1nyok kandid\u00e1tusa fokozatot.<\/p>
P\u00e1lyafut\u00e1sa sor\u00e1n gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 kapcsolatot alak\u00edtott ki a gy\u00f3gyszeriparral, ennek keret\u00e9ben val\u00f3s\u00edtotta meg munkat\u00e1rsaival az \u00f6sztron \u00e9s az egyik prosztaglandin tot\u00e1lszint\u00e9zis\u00e9t.<\/p> <\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az egys\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nete A K\u00e9miai Tansz\u00e9k t\u00f6rt\u00e9nete Int\u00e9zm\u00e9ny\u00fcnkben a term\u00e9szettudom\u00e1nyos alapk\u00e9pz\u00e9st szolg\u00e1l\u00f3 rendszeres k\u00e9miai oktat\u00e1s 1857-ben kezd\u0151d\u00f6tt el. A k\u00e9mia alapfogalmait magyar \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 kurzus keret\u00e9ben Galambos M\u00e1rton (1820-1872) adjunktus adta el\u0151. Galambos elhunyta ut\u00e1n a k\u00e9mia oktat\u00e1s\u00e1t Thanhoffer Lajos (1843-1909), az \u00e9lettan professzora folytatta. Ezt k\u00f6vet\u0151en Than K\u00e1rolynak, a hazai k\u00e9mia nagy tekint\u00e9ly\u0171<\/p>\n","protected":false},"author":3837,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":135,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[14],"tags":[],"class_list":["post-3352","page","type-page","status-publish","hentry","category-szervezeti-egysegek"],"acf":[],"yoast_head":"\n