Az egység története

AZ ÉLETTANI ÉS BIOKÉMIAI TANSZÉK TÖRTÉNETE

Tanszékvezetők, előadók

Élettan:
Hoffner József 1826-1841
Zlamál Vilmos 1841-1846
Szabó Alajos 1846-1872
Thanhoffer Lajos 1872-1890
Regéczy Nagy Imre 1890
Korányi Sándor 1891
Tangl Ferenc 1892-1903
Farkas Géza 1903-1922
Deseő Dezső 1922-1948
Bálint Péter 1948-1950
Gyarmati Ernő 1950-1952
Kemény Armand 1951-1973
Pethes György 1973-1990
Rudas Péter 1990-2006
Frenyó V. László 2006-

Biokémia:
Juhász Balázs 1951-1953
N. Gáspár Zsuzsa 1953-1965
Tóth Béla Lajos 1965-1973
Kutas Ferenc 1973-1996
Veresegyházy Tamás 1996-2012
Neogrády Zsuzsanna 2012-

Az Élettani tanszék története

1872-ben szerveztek önálló tanszéket a physiologia számára, és annak élére Tanhoffer Lajos (1943-1919) orvosdoktort nevezték ki.
Tanhoffer a kísérletes irányt hozta az állatorvosi élettanba és ezen keresztül a hazai állatorvos-tudományba. Gyönyörű rajzaival illusztrált 700 oldalas összehasonlító élettan könyve magyar nyelven (1883) és német nyelven is megjelent nagy sikert aratva.
1890-ig állt a tanszék élén.

Ezt követően Regéczy Nagy Imre orvosdoktor, majd Korányi Sándor orvosdoktor, (1891-1892) oktatta a fiziológiát, majd 1892-ben Tangl Ferenc orvosdoktor vette át a tanszék vezetését. Az Ő idejében váltak intenzívvé a tanszéki kutatások.

1908-ban Farkas Géza követte a tanszék élén. Ugyanebben az épületet átépítették, a tetejére emeletet húztak.

Utóda Deseő Dezső professzor lett 1922-ben, aki a szövettanai oktatásra helyezett nagyobb hangsúlyt.

1948-ban Bálint Péter orvosprofesszor kapott kinevezést a tanszék élére. Ez idő során vált ketté a szövettan és a fiziológia oktatása. A fiziológiai kémia külön súlyt kapott.
1950-ben kinevezték az Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének vezetőjévé.

1950-1952-ig Gyarmati Ernő orvos-és állatorvosdoktor volt az Élettani Tanszék vezetője.

1952-ben első ízben Kemény Armand személyében került állatorvosdoktor az intézmény élére. A tanszéket 1973-ig vezette. Nevéhez fűződik az ?Élettan – állatorvostan hallgatók és állatorvosok részére? c. tankönyv megírása, amely 1966-ban jelent meg. Felismerte, hogy a biokémiát önálló diszciplinaként kell kezelni, e szellemben írta meg könyvét tökéletes harmóniában az ugyancsak a tanszéken született biokémia (N.Gáspár Zsuzsa) tankönyvével. A Biokémia tárgy oktatását 1973-ig Tóth Béla Lajos, majd 1996-ig Kutas Ferenc professzor, 1996-2012 között pedig Veresegyházy Tamás látta el magas szinten. Napjainkban Neogrády Zsuzsanna és Mátis Gábor viszi tovább e tárgy oktatását.

1973-1990-ig Pethes György állatorvosdoktor vezette a tanszéket. Európában Ő építette fel az első B-szintű állatorvosi kutató radioizotóp laboratóriumot. Korszerű radioimmunanalitikai módszereket vezetett be.

1990-2006-ig Rudas Péter professzor állt a tanszék élén. A Kar kiváló professzora, kiemelkedő szakmai alakja, tudományterületének hazai és nemzetközi szinten elismert oktatója, iskolateremtő egyéniség. Nemzetközi szinten is nagy elismerést vívott ki az Élettan tantárgy multimédia rendszerben történő bevezetése és az ezt szolgáló CD megalkotása révén.

2006- napjainkig Frenyó Vilmos László vezeti a tanszéket. A tárgy oktatásában nagy szerepet tulajdonít a konvencionális tudásközvetítési formáról a digitális megoldáson át mindinkább az interaktivitásra történő áttérésre. Több éven át volt az Állatorvos-tudományi Egyetem rektora.
Nagy számú, rangos külföldi és hazai tudományos, szakmai és társadalmi szervezet tisztségviselője (Magyar Rektori Konferencia, UNESCO, Salzburg Seminär).

Az Élettan története 1990-ig

Bár Hoffner Lajos működése idején (1826-1841) szerepel a tanrendben a boncz- és élettudomány, mégis valóságos élettani oktatásról csak a későbbi időkben eshet szó.

A Kunewalder-ház, amelyben 1858-tó