Dr. Hoffner József (1794–1841)

Orvosdoktor, állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, a Pesti Egyetem Orvosi Kara állatgyógyászati tanszékének és állatgyógyintézetének vezetője 1826-tól 1841-ig. Ő volt az, aki az állatorvosi iskolán a magyar nyelvű oktatás, előadás bevezetését sürgette, tanártásait megbotránkoztatva, beköszöntő beszédét magyar nyelven tartotta.

Hoffner József 1794. március 25-én született Veszprémben, itt érettségizett, majd 1810-től 1814-ig a győri püspökség uradalmában írnokoskodott. A Pesti Egyetemen 1816-ig filozófiát, 1818-ig orvostudományt hallgatott. Tanulmányait Bécsben folytatta, itt avatták 1822-ben orvosdoktorrá, később állatorvosi oklevelet is szerzett. 1823. február 9-étől a bécsi Állatorvosi Intézet asszisztense, 1825-ig az „állatsebészséget” és a törvényszéki állatorvos-tudományt tanította. Brunkala Román halála után 1826. június 2-án elnyerte a Pesti Egyetem Orvosi Kara állatgyógyászati tanszékének és állatgyógyintézetének igazgatói állását. A M. Kir. Tudományos Akadámia 1832. március 9-én levelező tagjává választotta. Az egyetemen 1840-ben még előadott, majd hosszas szenvedés után 1841. február 16-án tüdővészben halt meg. Vagyonát szegény gyermekek iskoláztatásra hagyta.

Hoffner hazafiként a magyar állatorvos-tudománynak meggyőződéses képviselője volt, az önálló állatorvosképzésért harcolt. A magyar nyelvű oktatás mellett Bugát Pál híveként a magyar szakkifejezések elterjesztésén dolgozott. Részt vett a Magyar Tudományos Akadémia orvosi-természettudományi műszótára anyagának gyűjtőmunkájában. Magyarra fordította Balassa Konstantin, Schwab Konrád, Seyfert von Tennecker munkáit; az általa előadott tantárgyaknak magyar nevet adott.  Működése nyomán az állatorvosi felsőoktatás – minden nehézség ellenére fejlődésnek indult, a hippiátriai tanfolyam anyaga és tartalma bővült, helyiségei, felszereltsége, asszisztenciája is javult.