Sokszor felmerül a kérdés, miért van szükség növénytani oktatásra az állatorvos képzésben, illetve mi indokolja, hogy az európai állatorvosképző intézményektől eltérően nálunk önálló Növénytani Tanszék is van.
Az első kérdésre sokkal egyszerűbb a válasz, hisz a növények fontos szerepet játszanak a takarmányozásban, emellett számos faj mérgező, illetve gyógyhatású lehet, ezért ezek az ismeretek is elengedhetetlenek egy állatorvos számára. Tudták ezt az állatorvos képzés kezdetén is, így a növénytan már az első hallgatók számára is ún. „I. szigorú vizsga” volt. Az 1800-a években a tárgyat elsősorban a gyógyszertant oktatói adták elő, többek között Galambos Márton, Thanhoffer Lajos és Tormay Béla. Ekkoriban az oktatás a haszonállatgyógyászat felé tolódott el, és Czakó Kálmán a külföldi tanintézeteket megelőzve bevezette a szénelemzési gyakorlatokat.
A növénytan tárgy az 1900-as évek első felében is a takarmány-, mérgező- és gyógynövény témakörei fókuszált, ami a jelenlegi oktatás gerincét adja. A hallgatók ekkor még az egyetem saját herbáriumi gyűjteményén keresztül ismerték meg a praxis számára releváns fajokat. A harmincas években Hazslinszky Bertalan érdeklődése a növényi eredetű élelmiszerek és abraktakarmányok vizsgálatára irányult, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy a növénytannak az élelmiszerbiztonság területén is fontos szerepe van.
A korszerűbb oktatás érdekében 1953-ban, Modor Vidor vezetésével létrejött az önálló Növénytan Tanszék. Csupán apró érdekesség, hogy ebben az időszakban olyan speciális kurzusokat is oktattak, ami csak a korszakra volt jellemző, mint például a „Szocialista mezőgazdasági termelés”, de ezek természetesen rövid életűek voltak. Ekkoriban az első éves hallgatóknak még kötelező volt a fizikai munkával járó nyári növénytani és növénytermesztési gyakorlat, amit szintén a tanszék szervezett meg.
Haraszty Ede 1971-ben vette át a tanszék vezetését, és tudományos érdeklődése elsősorban a gyepekre irányult, illetve az ott előforduló mérgező növényekre, és ebben a témában számos szakkönyve jelent meg. Az egység a nyolcvanas években költözött a mai helyére, a Rottenbiller utca 50. alatt álló épületbe.
1990-től Vetter Jánost nevezték ki tanszékvezetőnek, aki egy új területtel, a mikológiával bővítette a tanszék oktatási palettáját. A hallgatók még ekkor is herbáriumi lapok segítségével ismerték meg a fajokat, de ahogy fejlődött a technika, egyre nagyobb szerepet kaptak a digitális oktatási anyagok is. A tanszék ebben az időszakban nem csak az állatorvosképzésben vett részt, de a kutató zoológus, majd később a biológus képzés botanikai oktatását is ellátta, valamint már ekkor is számos fakultációt kínált az érdeklődők számára.
2017-ben szinte teljesen átalakult az egység személyi állománya, és Cserhalmi Dániel vezetésével megkezdődött a növénytani oktatás modernizálása. A gyakorlatokon sokkal nagyobb hangsúly került az eset-alapú bemutatásra, így a hallgatók egy-egy mérgező növényt egy tudományos folyóiratban publikált szakcikk alapján ismernek meg. A tananyag revíziója során az egyes témaköröket úgy alakították ki, hogy azok minél jobban illeszkedjenek a felsőbbéves kurzusokhoz.
A Növénytani Tanszék egyedi, üde színfoltja az Állatorvostudományi Egyetemnek, és ezáltal olyan tananyagot kínál, aminek segítségével a hallgatók más kurzusokhoz is megszerzik az alapokat, de a tudást jól hasznosíthatják a praxisuk során is.