Magyarország területe a földrajzi adottságoknak köszönhetően kifejezetten alkalmas az állattenyésztésre, ezért mindig is nagy mennyiségben állítottak elő és exportáltak élőállatokat és állati termékeket hazánkból. A késő középkortól kezdve hatalmas marhacsordákat és egyéb élőállatokat hajtottak a bécsi, nürnbergi, müncheni és az észak-itáliai tartományokba, ahol nagy kereslet volt a magyar állatokra, elsősorban lóra és szarvasmarhára. A piacokra tartó több hetes vándorlás egyaránt fárasztó volt az állatoknak és az őket kísérő csordásoknak, akik tudták, hogy útjuk során hol találnak legelőket friss fűvel és vízzel az állatok számára. A csordások egyúttal gyakorlott harcosok is voltak, mert meg kellett védeniük állataikat (illetve a visszaúton a pénzüket) az útonállóktól. Ez a kereskedelmi forma a XVI. századig virágzott, amikor a terjeszkedő török birodalom 150 évre csatatérré változtatta a Magyar Királyság területét.
Miután a törököket elűzték, az ország romokban hevert. A XVII. század végén Magyarország a Habsburg Monarchia részévé vált, a régi útvonalakon pedig újra elindulhatott a kereskedelem. Ebben az időszakban azonban az állatokra és harcias pásztoraikra a birodalmi hadseregnek is szüksége volt: húsra a csapatok ellátásához, valamint lovakra és lovasokra, amelyek a később huszárokként elhíresült magyar könnyűlovasság gerincét alkották. Ennek érdekében a multinacionális birodalom felvilágosult uralkodói felismerték, hogy Magyarországon kell kiépíteni a megfelelő infrastruktúrát, ahonnét a hús, a gabona, a jó lovak és lovasok származnak. Ennek eredményeképpen országszerte fejlesztették az oktatást. Új egyetemeket alapítottak, és 1782-ben II. József császár elhatározta egy állatorvosi iskola létrehozását Pesten.
A kezdetek
Az intézmény gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza, amikor a Pesti Egyetem Orvosi Karán megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék, 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után. Tolnay Sándor munkásságának köszönhetően elkészültek az első tananyagok, anatómiai preparátumok, felkészültek az első oktatók.
A múlt
Tolnay Sándornak és utódainak köszönhetően az intézmény folyamatosan fejlődött, majd 1851-ben “Királyi Állatorvosi Intézet” néven különvált az Orvosi Kartól. A neve hamarosan “Magyar Királyi Állatorvosi Akadémiára”, majd 1899-ben “Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolára” változott.
A főiskola megkapta a jogot, hogy állatorvos-doktori diplomát állíthasson ki végzett hallgatóinak. 1934-ben alakult Budapesten egy új Műszaki és Gazdasági Egyetem, amelybe a főiskola osztályként integrálódott. 1945-től rövid ideig a Magyar Agrártudományi Egyetem karává vált, majd 1952-ben visszakapta önálló főiskolai státuszát, ezt követően elismerve az oktatásban és kutatásban elért eredményeket, egyetemmé változott. Intézményünk a 2000. január 1-től 2016. június 30-ig a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karaként működött.
A különböző nevek és szervezeti formák ellenére az intézmény mindvégig töretlenül folytatta azt a küldetését, hogy olyan állatorvosokat képezzen, akik a szakma valamennyi területén megállják helyüket.
Az első száz év feladata a honi állatorvosi oktatás megalapozása volt a nemzetközi tapasztalatokra alapozva, kidolgozva a teljes magyar nyelvű tananyagot. A második száz évben a világ állatorvoslására is jelentős hatást gyakorló oktatói voltak intézményünknek. Az első átfogó állatorvosi tankönyvet az intézmény professzorai, Marek és Hutyra készítették, mely a XX. század első felében az egész világon az állatorvosi tanulmányok alapköve lett. Számtalan frissített kiadását a világ összes elterjedt nyelvére lefordították, elismerve a magyar oktatók munkásságát, függetlenül az intézmény aktuális nevétől és jogállásától. Marek, Aujeszky és Bartha kutatásai az egész világ állatorvoslását vitték előre. A folyamatosság másik jellemzője a történelmi campus. Az iskola 1871 és 1881 között költözött a jelenlegi helyére. Az akkor felhúzott épületek még ma is az állatorvoslást szolgálják. A történelmi épületekhez az 1970-es években épült egy modern épületrész.
A jelen
Az 1990-es évek politikai és gazdasági változásai hatással voltak az állatorvoslás oktatására is. A privatizáció eredményeképp Magyarországon ma a kis magángazdaságok és a nagygazdaságok egyaránt előfordulnak. Az állatorvosoknak ma megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük a nagygazdaságok és a kistermelők igényeinek kielégítéséhez is. A városokban rohamosan nő a kisállatok (kutyák, macskák) száma, emellett speciális állatgyógyászati feladatok is előfordulhatnak (pl. sportlovak vagy egzotikus állatok). Egyre fontosabbá válik az az élelmiszer-biztonság, élelmiszerek minőségellenőrzése, amely feladat szintén az állatorvosokra hárul. Mindezen feladatok ellátása érdekében a tananyag, és ennek megfelelően a campus szerkezete átalakításra került. 1989 óta az évi mintegy 100 magyar állatorvostan-hallgató mellett külföldi hallgatókat is oktatunk. A teljes kurzus rendelkezésre áll angol nyelvű hallgatóinknak, illetve egy kétéves alapkurzus németül is szerepel kínálatunkban, amelynek elvégzése után a hallgatók csatlakozhatnak az angol nyelvű oktatáshoz. Jelenleg több mint 650 külföldi diák hallgatja előadásainkat a világ számos országából. Felismerve az élő környezet védelmének fontosságát, bevezettük az alkalmazott zoológus szakot, amely a felsőoktatás átalakítása után biológia BSc és MSc szakként folytatódik. Hogy nemzetközi viszonylatban reálisan értékeljenek bennünket, szükséges volt az Állatorvosképző Intézmények Európai Egyesülete (E.A.E.V.E.) akkreditációja, mely 1995-ben pozitív eredménnyel zárult. A jelentés megállapítja:
“… A budapesti Állatorvostudományi Egyetem büszkén foglalhatja el helyét az európai partnerintézmények között. Az ott végzettek megállják helyüket mind elméleti, mind gyakorlati felkészültségben, összehasonlítva őket külföldi kollégáikkal.”
A kart 2014-ben ismételten sikerrel akkreditálta az EAEVE.
A budapesti Állatorvostudományi Egyetem a gazdag örökség és a folyamatos jobbító célú erőfeszítések révén háromnyelvű, nemzetközileg elismert intézménnyé vált.
Új célkitűzésünk válaszol a növekvő társadalmi igényre, amely szerint az állatorvosnak nemcsak a gyógyításban és az egészség megőrzésében, hanem élő természeti környezetünk megőrzésében is hozzáértően és tevékenyen részt kell venniük.
Szeretettel köszöntöm az Állatorvostudományi Egyetem honlapján.
talhatjuk, hogy mindkettő a neves építész, Steindl Imre munkája. Közelebbről szemügyre véve az épületeket, láthatjuk, hogy a gyakorlatiasság ellenére a XIX. századi építészek nem tudták kihagyni munkájukból a kézművesség remekeit. Az arányos, mérsékelten díszített épületek saját egyéniséggel rendelkeznek, példázva a kor egyetemi épületeit. Emiatt az egyetem épületei műemléki védelmet élveznek.
