Állatorvosi biokémia 2. vizsgatájékoztató

Az Állatorvosi biokémia tanulmányokat lezáró vizsga érdemjegye négy részjegyből kerül kialakításra az alábbiak szerint:

Gyakorlati részjegy: az Állatorvosi biokémia 2. gyakorlatain és a ZH-n (vagy pót ZH-n) megszerzett összpontszám alapján kerül megállapításra az alábbiak szerint:

51 – 55 pont:              jeles (5)

45 – 50 pont:              jó (4)

40 – 44 pont:              közepes (3)

33 – 39 pont:              elégséges (2)

Írásbeli részvizsga érdemjegye

Szóbeli vizsga: a két kihúzott vizsgakérdésre adott válaszok érdemjegyei

A szóbeli vizsgán a vizsgáztató az összesen megszerzett 4 részjegyet (gyakorlati részjegy, írásbeli részvizsga jegye, szóbeli vizsga két tételére kapott 1-1 részjegy) figyelembe véve kialakítja a vizsga végső érdemjegyét. A végső érdemjegy kialakítása a fontosabb részeredmények súlyozásával, és nem matematikai átlagszámítással történik.

Írásbeli részvizsga:

Az írásbeli részvizsga megírására jelenléti formában, a Neptunban meghirdetett vizsgaidőpontokban kerül sor.

Az írásbeli részvizsga az elméleti tananyag következő témaköreit öleli fel:

„A” vizsgarész:

• A belső környezet, a homeosztázis tényezői. Izovolémia, izoozmózis, izoionia, izohidria. Pufferrendszerek.
• A biológiai membrán szerkezete. A biológiai membránon át zajló transzportfolyamatok.
• A proteinogén aminosavak csoportosítása és szerkezete.
• A peptidkötés. A fehérjék általános jellemzése és szerkezeti szintjei. A fehérjék denaturációja és renaturációja; a fehérjék töltése, izoelektromos pontja. A fehérjék csoportosítása. Vázfehérjék: kollagén, keratin, elasztin.
• Az enzimek fogalma, szerkezete. Az enzimhatás mechanizmusa. Az enzimes reakciók sebessége és a sebességet befolyásoló tényezők. Az enzimes reakciók megfordíthatósága. Az enzimaktivitás szabályozásának lehetőségei. Az enzimaktivitás gátlása. Az enzimek elnevezése, osztályozása és lokalizációja.
• A szénhidrátok kémiája (mono-, oligoszacharidok, homo- és heteropoliszacharidok).
• A zsírsavak kémiája.
• A glicerin-foszfatidok és a szfingolipidek biokémiája.

„B” vizsgarész:

• A nukleotidok szerkezete. A DNS szerkezete és funkciója.
• A DNS replikációja prokariótákban és eukariótákban. Repair mechanizmusok. A mutációk típusai.
• A transzkripció és szabályozása prokariótákban és eukariótákban. A génexpresszió befolyásolása. Epigenetikus szabályozási mechanizmusok.
• A riboszóma szerkezete. Az aminosavak aktiválása. A transzláció iniciációja, elongációja és terminációja. A fehérjék poszttranszlációs módosítása.
• A rekombináns DNS-technika alapjai.

„C” vizsgarész:

• A tananyagban szereplő legfontosabb szerkezeti képletek, amelyek külön listán kerülnek kiadásra. A vizsgán a listán szereplő molekulák közül 10 szerkezeti képletet kell felismerni.

Az írásbeli részvizsga szerkezete a következő:

Egyszerű választásos tesztkérdések, 1 pont/kérdés:

„A” vizsgarész: 20 kérdés, 20 pont

„B” vizsgarész: 20 kérdés, 20 pont

„C” vizsgarész: 10 szerkezeti képlet felismerése, 10 pont

 

Az írásbeli részvizsga megírására rendelkezésre álló munkaidő: 75 perc. Az írásbeli részvizsga sikeres, ha a hallgató összességében a maximálisan elérhető pontszám (50 pont) legalább 60%-át (30 pont) megszerzi, valamint az egyes vizsgarészek mindegyikében külön-külön is eléri a maximálisan megszerezhető pontszám legalább 60%-át („A” és „B” vizsgarész: 12-12 pont, „C” vizsgarész: 6 pont).

Az írásbeli részvizsga osztályozása az alábbiak szerint történik:

45 – 50 pont:              jeles (5)

40 – 44 pont:              jó (4)

35 – 39 pont:              közepes (3)

30 – 34 pont:              elégséges (2)

 

Ha az írásbeli részvizsga sikeres, a hallgató szóbeli vizsgára bocsátható. Ha az írásbeli részvizsga sikertelen vagy a hallgató érvényes jelentkezést követően az írásbeli részvizsgát nem tölti ki, a hallgató egy írásbeli vizsgalehetőséget elveszített, és valamely következő írásbeli vizsgaidőpontra jelentkezhet fel. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni az írásbeli részvizsga teljesítésével.

A sikeres írásbeli részvizsga érdemjegye nem évül el, a későbbiekben bármely időszakban tett szóbeli vizsgán érvényes részjegyként kerül beszámításra. A sikeres írásbeli részjegy ismételt írásbeli részvizsga megírásával egy alkalommal javítható, de ebben az esetben az ismételt írásbeli részvizsga eredménye kerül a végső jegybe beszámításra. Sikeres írásbeli részvizsga a szóbeli vizsgán történt megjelenést követően a továbbiakban nem javítható.

Szóbeli vizsga:

A hallgató szóbeli vizsgára bocsátható, ha sikeresen teljesítette az írásbeli részvizsgát. A szóbeli vizsga jelenléti formában kerül megtartásra, és a meghirdetett vizsganapokon reggel 8:00 órakor kezdődik. A tételhúzást követően min. 30 perces felkészülési időt biztosítunk a vizsgázóknak, amely alatt a vizsgázó jegyzeteket készíthet. Ha a húzott tétel más vizsgázó által éppen kidolgozás alatt áll, új tételt kell húzni.

A vizsga során a hallgató ismerteti a kihúzott témaköröket, és azokhoz kapcsolódóan számos, azonnal megválaszolandó kérdést kap a vizsgáztatótól. A szóbeli vizsga célja nem elsősorban a kihúzott tételekhez kapcsolódó lexikális tudás ellenőrzése, hanem annak felmérése, hogy a hallgató ismeri-e a tananyag egészét, érti-e a logikai összefüggéseket, képes-e a tanultakat a későbbi tanulmányai során alkalmazni. Így a vizsgán nem csak a szűk értelemben a két kihúzott vizsgatételhez tartozó, hanem a tágabb összefüggések miatt a teljes elméleti tananyagra vonatkozó kérdések is feltételre kerülnek. A vizsga során a vizsgáztató kérheti a vizsgázót a készített jegyzetek, felírt anyagcsere-folyamatok bemutatására, illetve egyes szerkezeti képletek, reakciók felrajzolására. A szóbeli vizsga értékelése során az azonnali kérdésekre adott válaszok kiemelt súllyal kerülnek beszámításra.

Ha a szóbeli vizsgán a hallgató bármelyik tételére elégtelen (1) osztályzatot kap, a vizsga eredménye a többi részjegytől függetlenül elégtelen (1), a hallgatónak azonban csak a szóbeli vizsgát kell megismételnie, az írásbeli részvizsga jegye és a gyakorlati részjegy a következő szóbeli vizsgaalkalommal is változatlanul beszámításra kerül.

Egy vizsgaidőszakban a TVSz előírásainak megfelelően legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni a szóbeli vizsga teljesítésével. Ha a vizsgázónak érvényes jelentkezése van az adott vizsganapra, de mégsem vesz részt a vizsgán, akkor vizsgájára „nem jelent meg” eredmény kerül beírásra, és egy vizsgaalkalmat elveszít. Újabb szóbeli vizsga legkorábban a sikertelen vizsgaalkalmat követő 3. napon tehető. Sikeres szóbeli vizsga esetén a kapott érdemjegy 1 alkalommal újabb szóbeli vizsga letételével javítható.

A szóbeli vizsga vizsgakérdései (tételei):

1. témakör:

1. A biológiai oxidáció általában. A nagy energiájú foszfátvegyületek biokémiája
2. A glikogenezis és a glikogenolízis
3. A glükolízis
4. A glükoneogenezis
5. A glicerinfoszfát-inga. A Pasteur-effektus és a Cori-kör. A piruvát oxidációja acetil~KoA-vá
6. A citrátkör
7. A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
8. A pentózfoszfát-ciklus
9. A vércukorszint és szabályozása
10. A fruktóz és a galaktóz anyagcseréje
11. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Az aminosavak transzaminálása. Az aminosavak oxidatív dezaminálása. Az aminosavak N-mentes szénláncának sorsa
12. Az aminosavak dekarboxilezése. Biogén aminok és lebontásuk. A glutation, a karnozin és az anzerin
13. Az ammónia méregtelenítése
14. A purinnukleotidok szintézise és lebontása
15. A pirimidinnukleotidok szintézise és lebontása
16. A hemoglobin szerkezete és biokémiai szerepe. A hemoglobin szintézise
17. A porfirinvázas vegyületek bontása. Mioglobin, citokrómok, kataláz, peroxidáz. Vasanyagcsere
18. A lipidek felszívódása és forgalma a szervezetben. A lipolízis és a lipogenezis
19. A zsírsavak β-oxidációja
20. A zsírsavak szintézise
21. A ketogenezis és a ketolízis. A ketózis biokémiai alapjai
22. A koleszterin, az epesavak és a szteroidhormonok biokémiája

 

2. témakör:

1. A máj központi szerepe az intermedier anyagcserében
2. A máj méregtelenítő tevékenysége
3. Az izomszövet, a zsírszövet, a vese és az agy biokémiája
4. A kérődzők szénhidrát-anyagcseréjének sajátosságai
5. A kérődzők nitrogén-anyagcseréjének sajátosságai
6. A kérődzők ketózisának biokémiai alapjai
7. A kérődzők lipid-anyagcseréjének sajátosságai. A tejtermelés biokémiája
8. A vitaminok általában. Provitaminok, antivitaminok
9. Az A-vitamin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe, hiánya és túladagolása
10. A D-vitamin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya és túladagolása
11. Az E-vitamin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
12. A K-vitamin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
13. A tiamin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
14. A riboflavin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
15. A nikotinsav szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
16. A pantoténsav szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
17. A piridoxin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
18. A biotin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
19. A folsav szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
20. A kobalamin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
21. Az aszkorbinsav szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
22. Az esszenciális zsírsavak és a lipotróp faktorok (kolin, inozit) biokémiája

 

A részleges felmentéssel rendelkező, és csak a kérődzők és a vitaminok biokémiájából különbözeti vizsgát tevő hallgatók esetében eltérés, hogy ők a 2. témakör 4-7., ill. 8-22. tételei közül húznak egy-egy tételt.

A felmerülő szakmai kérdések megbeszélésére egyéni vagy csoportos konzultációs lehetőséget biztosítunk, előzetes időpont-egyeztetést követően. Az esetleges kérdésekkel, problémákkal, konzultációs igényekkel kapcsolatban kérjük, forduljanak Dr. Mátis Gáborhoz ([Kattintson az emailcímhez]).

A járványhelyzet alakulásától függően a vizsgarendszer változtatásának jogát fenntartjuk, az esetleges változtatásokról a hallgatókat haladéktalanul tájékoztatjuk.

Minden kedves hallgatónknak eredményes vizsgát és jó egészséget kívánunk!