A környezetbe kikerülő perzisztens nehéz fémek (Hg, Pb, Cd) a tápláléklánc útján azon magasabb rendű állatok szervezetébe is bejuthatnak, amelyek közvetlenül nem exponálódnak a testidegen kémiai anyagokkal. A biomagnifikáció jelensége miatt a környezetszennyező anyagok szervezetben való nagyfokú koncentrálódása és felhalmozódása is előfordulhat. Madarak szövet mintáiból nyert adatokkal jellemezhető egy élőhely nehézfém-szennyezettsége, mivel a tápláléklánc magasabb szintjein helyezkednek el, nagy területről zsákmányolnak, és olyan fokozott szennyezettséggel bíró területen is nagy számban élnek, mint a vizes élőhelyek. A madár szervezetek nehézfém terhelésének meghatározásához első sorban tollmintákat kívánunk gyűjteni. A madártoll jó biomonitoring eszköz, mivel reprezentatív (nagyon szoros a korreláció a táplálék útján a madarak szervezetébe bejutó és a tollakban mérhető nehézfémtartalom között), könnyen mintázható élő állatból, jól szállítható és feldolgozható. Vizsgálatainkban a Balaton régióban költő madárpopuláció befogott egyedeinek vagy talált tetemeinek tollait mintázzuk, meghatározzuk a fajt, a kort és a testtömeget. Az elhullott egyedekből máj, vese és izomminták vétele is történik. A begyűjtött szövetminták (toll, máj, vese izom) nehézfémtartalmának meghatározását atomabszorpciós spektrometriás, illetve egyéb módszerrel végezzük. Az analitikai vizsgálatok eredményei alapján szeretnénk következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a madarak nehézfémtartalmát hogyan befolyásolja a testméret, a táplálékláncban elfoglalt helyük és földrajzi előfordulásuk. Az egészségügyi kockázatbecslés során szeretnénk értékelni a madarak szövetmintáiban mért nehézfémtartalom esetleges szubletális károsító hatásait, amelyek a viselkedés megváltozását és reprodukciós zavarokat okozhatnak
Tervezzük egyéb magyarországi területek madárfajainak, illetve környezetük monitorozását is.