A Fertőző Állatbetegségek, Antimikrobiális Rezisztencia, Állatorvosi Közegészségügy és Élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratórium projekt keretében, az Immunológiai Munkacsoport két tagja is nagy szakmai presztízsű konferenciákon képviselte egyetemünket.

Gulyás Dominik a Torontóban megrendezett “AACR Special Conference in Cancer Research: Tumor Immunology and Immunotherapy” konferencián posz-terelőadás, a minnesotai Rochester városában, a világhírű Mayo Klinika által megrendezett “Updates in Cancer Novel Immunotherapies” konferencián pedig szóbeli előadás formájában mutatta be a kutatócsoport legújabb eredményeit. Ez utóbbi szakmai rendezvényen a munkacsoport vezetője, dr. Lőrincz Márta is képviselte egyetemünket.

A konferencián bemutatott tudásanyag és az előadók által alkalmazott infrastrukturális és technikai háttér részletes megismerése egészen más megvilágításba helyezi saját kutatási folyamatainkat és eredményeinket. A bemutatott kutatási módszerek számos tekintetben még nem elérhetők számunkra, ugyanakkor kiemelendő, hogy saját eredményeink még ezen környezetben is meghatározó jelentőségűek voltak. A szakmai és személyes fogadtatás is rendkívül pozitív volt.

A konferencián a munkacsoportunk a következő eredményeket mutatta be: A retinsavval indukálható gén-I (RIG-I) jelátvitel aktiválása képes lehet a tumorsejtek halálát elősegíteni bizonyos daganattípusoknál, fokozva két, a daganatok elpusztítására is specializálódott sejtet (a természetes ölősejtek és az effektor T-sejtek), valamint az utóbbi aktiválásáért felelős dendritikus sejtet. Kísérletünk során különféle RIG-I agonistákat alkalmaztunk adjuvánsként, köztük kereskedelmi forgalomban, laboratóriumi felhasználásra elérhető anyagokat, továbbá általunk tervezett anyagokat is. A vizsgálat célja ezen vegyületek hatékonyságának megállapítása volt egy vese adenokarcinóma egérmodellben. A beadott anyagok hatékonyságát a daganatos sejtekkel beoltott egerekben vizsgáltuk. A kezelés hatékonyságát a túlélési idők, a tumorok méretváltozásai, a metasztázisok jelenléte, valamint különböző citokinek szintjének változásai alapján értékeltük.

A tumorbeültetést követő 38. napon a túlélési arány a kezelt csoportokban minimum 50, 60, valamint 70 százalék volt az egyes vizsgálati anyagok esetében, amelyek mindegyike jelentősen meghaladta a kontrollcsoport 20 százalékos túlélését. A daganatok méretében a 17. napon nem volt megfigyelhető szignifikáns eltérés. A 24. napon mindhárom csoport, a 31. napon kereskedelmi forgalomban kapható anyagokkal kezelt csoportokban szignifikánsan kisebb méretű daganatokat találtunk, mint a kontroll csoportban.

A tumor jellemzőiben is eltéréseket figyeltünk meg: a kezelést kapott állatok esetében demarkációt figyeltünk meg, míg a kezeletlen kontroll csoportban jóval súlyosabb formában diffúz, nekrotikus daganatok látszottak. A metasztázisok előfordulása mindhárom kezelés esetén jelentős mértékben alacsonyabb volt, mint a kezeletlen csoportnál. A citokin szintek a vártak szerint alakultak, azaz a gyulladásos citokinek valamelyikének szintje emelkedett, még a gyulladást gátlóé csökkent.

Ezek az eredmények mindenképp ígéretesek, – valamennyi kezelés szignifikáns tumorellenes hatást mutatott az összes vizsgált paraméterben, azaz meghosszabbodott a túlélési idő, a primer tumorok mérete csökkent és mérséklődött az áttétképződés. Meggyőződésünk, hogy ez a kísérlet jó alapul szolgál további kutatási irányokban, amelyek jelenleg elsősorban a többszöri – vagy az elnyújtott hatású kezelések lehetnek.