Az Állatorvostudományi Egyetemen rendezte meg október 21-én a Magyar Országos Állatorvos Egyesület (MOÁE) az Országos Állatorvos Napot. Az eseményen, amin részt vett és beszédet mondott Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, rangos kitüntetéseket adtak át, megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról.
A megjelenteket dr. Sótonyi Péter, az intézmény rektori jogkörben eljáró vezetője és dr. Szieberth István, a Magyar Állatorvosok Világszervezetének (MÁVSZ) elnöke köszöntötte. Ezt követően dr. Sótonyi Péter tartott előadást az egyetemről. Megjegyezte, először kerül sor a patinás falak között az állatorvosi napra az intézmény önállóságának visszanyerése óta. Bemutatva a kollégáknak az új zászlót, kiemelte, hogy a hazai állatorvos képzés gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza. Az intézmény legnagyobb erényének nevezte az értékőrzést, az értékelvű oktatást. Ennek is köszönhető, hogy a felvételi ponthatár magasabb az orvosegyetemek átlagánál. Arról is szólt, hogy az egyetemet a 97 európai állatorvos-képző intézmény közül a hetedikként akkreditálták. Az állatorvosi nap résztvevői előtt is kifejezte a köszönetét azért, hogy a kormány önálló egyetemmé nyilvánította az intézményt.
A továbbiakban kifejtette, hogy az egyetemnek helyt kell állnia a járványtan, a haszonállat-gyógyászat és az élelmiszerbiztonság területén is. Ennek keretében az Üllői Tangazdaságban olyan állatokat kell tartani, amelyek első éves kortól feladatot adnak a hallgatóknak. A leendő állatorvosoknak meg kell tanulniuk az állatok tartását a gyakorlatban, beleértve a takarmányozást és a trágyázást is.
Dr. Sótonyi Péter szerint olyan doktorokat kell kibocsátani, akik az első naptól rendelkeznek a szakmai feladatok ellátáshoz szükséges kompetenciákkal, ezért az egyetem célul tűzte ki a 11. után a 12. gyakorlati félév bevezetését is az oktatásba.
Az egyetem előre kíván lépni a pályázati tevékenységben. Mint elhangzott, dr. Bohátka Gergely kancellári megbízása óta 3,4 milliárd forint elnyerésére adtak be pályázatot.
Az állatorvosi nap hagyományai közé tartozik a szakma rangos kitüntetéseinek átadása.
Hutyra Emlékérmet adományozott a MOÁE dr. Soós Tibor professzornak, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága nyugalmazott igazgatójának és dr. Horváth Józsefnek, a Szabadkai Állategészségügyi Intézet igazgatóhelyettesének.
Dr. Soós Tibor, a NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága nyugalmazott igazgatója. 1968-ban szerzett diplomát a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen. 1989-ben szakközgazdászként végzett a Közgazdaságtudományi Egyetem vezetés-szervezési szakán. Az állatorvos-tudomány kandidátusa, 2003 óta címzetes egyetemi tanár a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszéken, ahol jelenleg is oktatója a „Vakcinológia” című fakultatív tantárgynak. 1969-ben kezdett dolgozni az Állatgyógyászati Oltóanyag-ellenőrző Intézetben, amelyet 19 éven át igazgatóként is vezetett. Nevéhez fűződik a gyógyszerek és oltóanyagok, európai elvek szerinti törzskönyvezésének hazai bevezetése és a gyógyszerügyi hatóság megszervezése. Tevékenységét Londonban, az Európai Gyógyszerügynökségnél is elismerték, a CVMP magyar tagja lett, az EMA fennállásának 10. évfordulója alkalmából őt kérték fel előadás tartására. Hosszabb ideig dolgozott Mongóliában, Kubában és Svédországban is. Főbb kutatási területe a vírusvakcinák, ezen belül az RSZKF elleni vakcinák ellenőrzése. Számos publikációja jelent meg nemzetközi tudományos folyóiratokban és magyarul is. A „Vakcinológia” című egyetemi tankönyv társszerzője. 2010-ben Köves díjat kapott, több éven át volt a MOÁE főtitkára.
Dr. Horváth József a Szabadkai Állategészségügyi Intézet igazgatóhelyettese, az intézet szaporodásbiológus – szakállatorvosa. 1961-ben született Nagykikindán. Az általános iskolát Nagykikindán végezte és ott fejezte be az egészségügyi középiskolát is. A Belgrádi Állatorvosi Egyetemen 1984-ben szerzett állatorvosi diplomát, posztgraduális tanulmányait is itt végezte. 1993-ban ott védte meg mesteri dolgozatát is. Szaporodásbiológus-szakállatorvosi diplomát 1996-ban szerzett, majd 2012-ben megvédte doktori disszertációját is. A Szerb Állatorvosi Kamara szakmai bizottságának a tagja, a kamara észak-bácskai Körzetének elnöke. Igazgatóbizottsági tag a Szerb Buiatrikus Egyesületben. A Magyar Állatorvosok Világszervezetének 1999 óta tagja, 2012 óta a Szerbiai Régió elnöke. Magyarságát megalkuvás nélkül vállalja, kiválóan szervezi a Délvidéken élő magyar állatorvosokat, akik így aktív részesei a magyar állatorvosok családjának.
A MOÁE a Takács János Emlékérmet ebben az évben Bajzáné dr. Nagy Györgyi laboratóriumvezető asszonynak ítélte oda.
Bajzáné dr. Nagy Györgyinek a hazai állategészségügyi és élelmiszervizsgálati „Salmonella Referencia Laboratórium” létrehozásában és működtetésében elévülhetetlen érdemei vannak. Kidolgozta a hazai állategészségügy és élelmiszervizsgálatok területére adaptált Salmonella diagnosztikai munka mikrobiológiai és szerológiai módszereit, s ehhez előállította, a szükséges táptalajokat. A Salmonella szertipizáláshoz nélkülözhetetlen, >200 féle savóból álló diagnosztikai készletet folyamatosan előállította, valamint a megyei állategészségügyi állomások laboratóriumait megfelelő Salmonella polivalens O-savókkal ellátta. Az általuk kidolgozott módszertan alapozta meg a későbbi magyar Salmonella vizsgálati szabványt, élelmiszerek és állatok, állati eredetű termékek vonatkozásában. Takács János társzerzőjeként az 1961-1975 között megjelent munkáiban tudományos igényességgel foglalta össze az egyes időszakokra, ill. vágóállatokra és állati eredetű termékekre vonatkozó Salmonella izolálási és meghatározási eredményeket, melyek a további munkákban nélkülözhetetlenek voltak.
Az egyesület választmánya a Szent-Iványi Ifjúsági Díjat dr. Kreizinger Zsuzsa doktornőnek ítélte oda.
Dr. Kreizinger Zsuzsa 2010-ben szerezte meg állatorvosi diplomáját. 2011-ben csatlakozott az MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézetének Légzőszervi Bakteriológia munkacsoportjához, majd 2012-ben a Zoonótikus Bakteriológia és Mycoplasmatológia Lendület témacsoport tagja lett. A doktori címet 2,5 év alatt nyerte el, summa cum laude minősítéssel. A doktoranduszi évek alatt zoonótikus baktériumokkal, a Francisella mellett brucellosissal, Q-lázzal, chlamydiosissal és lépfenével kapcsolatos vizsgálatokat végzett. Kiemelt eredményei az összehasonlító genetikai vizsgálatok, melyek során a hazai Francisella tularensis és Brucella suis törzsek egymás közti, illetve globális szintű rokonsági viszonyait térképezte fel. Részt vett a világ egyik legnagyobb Q-láz járványának epidemiológiai nyomozásában. Az utóbbi két évben a baromfiállományokban károkat okozó Mycoplasma fajokra új módszereket dolgozott ki a vakcina törzsek megkülönböztetésére.
A Tatay Zoltán Állatorvostan-hallgatói Díj Emlékplakettet a MÁVSZ Hallgatói Tagozata szervezésében végzett kiemelkedő tevékenységéért dr. Szőke Imre vehette át.
Dr. Szőke Imre 1988. szeptember 12-én született Zentán, a mai Szerbiában. Az általános iskolát Moholon, a középiskolát Zentán végezte. A belgrádi Állatorvostudományi Karon, 2016-ban védte meg diplomamunkáját, 2014-ben a budapesti tudományos diákköri konferencián „A Vajdaság Észak-Bánáti régiójában előforduló kullancsok vizsgálata“ című kutatásával szerepelt. Egyetemista évei alatt tagja lett, majd 2013-tól elnöke lett a MÁVSZ Hallgatói Tagozat délvidéki régiójának. Elnöksége ideje alatt sikerült összekovácsolnia az újvidéki és a belgrádi karok azon magyar ajkú hallgatóit, akiket nemcsak maga az állatorvostudomány érdekel, hanem vállalva magyarságukat, részt vesznek a Világszervezet munkájában is. A régióelnöksége ideje alatt megköttetett kapcsolatok példamutatóak a következő generációk számára. Jelenleg a családi vállalkozásként működő állatorvosi rendelőben dolgozik édesapjával.
Az Országos Állatorvos Napon adták át a gyakorlati képzés mesteroktatója címeket. Ezt az elismerést azon nem egyetemi alkalmazású állatorvos kollégák – Bogárdi Endre, Jakab Zsigmond, Kálmán Attila, Labossa Tamás, Lajcsák Attila, Lipthay-Ticz Gabriella, Menyhárt Péter, Konczos György, Fenyves Ildikó, Gulyás Attila és Tolnai György – kapták meg, akik a graduális képzés 11. gyakorlati félévében 3 éven keresztül megszakítás nélkül külső gyakorlatvezetői tevékenységet folytattak.
Az állatorvosi napon dr. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke és dr. Horn Péter akadémikus szakmai előadásaival folytatódott.
Október 22-én haszonállat és kedvencállat szekciókban hangoztak el szakmai előadások különböző betegségek diagnosztikájáról, gyógykezelésének tapasztalatairól.
Az Országos Állatorvosi Napon „1956 – 60 év távlatából” címmel tartott megemlékezést Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke. A politikus kiemelte: az Állatorvostudományi Egyetem két hősi halottja, Bóna Zsigmond és Tatay Zoltán ma is velünk élő példája, bizonyítéka a bátorságnak és a hősiességnek, az életért hozott életáldozatnak.
Bóna Zsigmondot az Állatorvostudományi Egyetem hallgatójaként akasztatta fel a tömeggyilkos Kádár János vérben és hazaárulásban fogant kommunista hatalma. A szülőhelyén, Pomázon a nemzetőrség parancsnokának megválasztott 26 éves ifjú nagyszerű karakterét mi sem jellemzi jobban, minthogy éppen ő mentett meg a forradalom napjaiban egy ÁVH-s házaspárt az Andrássy út 60-ból kiszabadult rabok lincshangulatot eredményező bosszúvágyától.
Bóna Zsigmond az egyik első áldozata volt a kádári megtorlásnak. Az ellenforradalomban való részvétel vádjával 1957. február 11-én a katonai bíróság statáriális eljárásban – az általa indítványozott tanúk meghallgatása nélkül – halálra ítélte és másnap, február 12-én a Kozma utcai börtönben felakasztották. Emberi lény számára felfoghatatlan, de a kommunistákra nagyon is jellemző módon jelöletlen sírba temették, melyet szülei elől is eltitkoltak, akik csak közel egy évtizedes kutatás után találhatták meg ártatlanul kivégzett gyermekük földi hamvait. Bóna Zsigmond ma Jászberényben szüleivel közös sírban nyugszik.
Szintén 1956 állatorvostan-hallgató hőse és mártírja Tatay Zoltán, aki felismerve forradalom kivételes próbatételre szólító szavát – állatorvostan-hallgatóként is meghallotta az emberi élet megmentésének parancsát. 1956. október 24-én egy sebesült forradalmár életének megmentésekor orvosi fehér köpenyben érte a halálos lövés.
Az Országos Állatorvosi Nap keretében „Magyarok a Szovjetunió táboraiban” címmel kiállítás nyílt az egyetem aulájában, majd Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, majd tartott előadást „56 – népfelkelés, forradalom, szabadságharc?” címmel. Az ünnepségen szavalattal közreműködött Kiss Gerda Zsuzsanna 6. éves állatorvostan hallgató.
A résztvevők a plenáris ülés után megkoszorúzták Tatay Zoltán emléktábláját, amit a Kémia tanszék épületének falán helyeztek el.
Az Országos Állatorvos Napon készített fényképek megtekinthetők a galériában.
Balázs Gusztáv