Idén Dr. Bodó Imre – az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszékének oktatója 1974-től, majd 1984-től tanszékvezető egyetemi tanára – kapta idén a Kozma Ferenc-díjat. A kitüntetéssel egész életművét jutalmazták, mellyel hozzájárult a magyar lótenyésztés minőségének, nemzetközi elismertetésének javításához, valamennyi magyar lófajta eredményes megőrzéséhez.

1932-ben született, és 1956-ban szerzett kitüntetéses mezőgazdasági mérnöki diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A Mezőhegyesi Ménesben volt gyakornok, ő még együtt látta Mezőhegyesen a gidrán, a nóniusz, és a furioso-north starménest. Itt lett barátja a mezőhegyesifélvérnek, amelynek mentéséért, elfogadtatásáért, azóta is egyfolytában fáradozik. Később, 16 éven keresztül mezőgazdasági üzemekben dolgozott, kapcsolatba került előbb a kisbéri félvérrel, majd amikor a Hortobágyi Állami Gazdaság főállattenyésztője lett, már a hortobágyi nóniuszt is megismerte, megszerette.

A Hortobágyon 4000 szarvasmarha, 75 000 juh, 800 ló és 600 tenyészkoca tenyésztéséért volt felelős. A Herceghalmi Állattenyésztési Kutató Intézet lótenyésztési osztályára kerülve Ócsag Imrével és Patay Sándorral együtt dolgozott a muraközi ló fajtaelismertetésén, illetve minden olyan kutatásnak résztvevője volt, amelyik érintette a magyar lótenyésztés fejlesztését.

Horn Artúr akadémikus meghívására 1974-ben az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszékére került, ahol 1984-ben, tanszékvezető egyetemi tanárnak nevezték ki. Az Állatorvostudományi Egyetemről való nyugdíjazását követően, 1998-tól a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztésés Takarmányozástani Tanszékén lett egyetemi tanár. Itt tíz éven át a doktori iskola vezetője volt. Kandidátusi értekezését (1977) a lótenyésztés populációgenetikai kérdéseiből készítette el. Ebben az időben már nemzetközileg elismert és megbecsült alakja volt a ritka háziállatfajták génmegőrzési rendszere kifejlesztésének.

Szellemisége, szerénysége, kitűnő kapcsolatteremtő képessége, nem utolsó sorban valamennyi állatfaj esetében kiemelkedő szakmai tudása kedvelt, elfogadott, foglalkoztatott és nélkülözhetetlen emberré tette az állattenyésztés különböző nemzetközi szervezeteiben.

A díjról:

A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége 2014-ben Kozma Ferenc-díjat alapított. Az emlékplakett adományozásáról a Szövetség Tenyésztői Tanácsa dönt, és annak átadása az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében történik.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság, 2017.06.21.