Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Hírek A kutatóintézetek állatorvosi lova

A kutatóintézetek állatorvosi lova

Jóllehet minden észérv amellett szól, hogy az ország egyetlen állatorvosi kutatóintézete az ország ugyancsak egyetlen állatorvosi egyetemét erősítse, az ma mégis az agrártudományi kutatóintézet részeként működik a Magyar Tudományos Akadémián belül. Az Állatorvostudományi Egyetem rektora szerint az ő példájuk egyértelműen azt mutatja, hogy – legalábbis a kisebb – akadémiai kutatóintézetek státusát érdemes újragondolni. A változtatásnak még az Akadémia állatorvosi bizottságának elnöke szerint is csak pozitív hozadéka lehet.

Az 1787-ben alapított Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) az egyetlen állatorvosdoktor-képző műhely Magyarországon. Az ebből az alma materből kikerült szűk szakmai kör mindig is szorosan együttműködött a területhez tartozó intézményekben, olyannyira, hogy például az egyetem és az állatorvosi kutatóintézet munkatársai közül többen mindkét helyen, sokszor hasonló kutatási témákon dolgoznak, az intézet pedig az egyetem telephelyén, azzal gyakorlatilag egy egységben működik, sokszor közösen használva ugyanazt a kutatási infrastruktúrát. Amíg azonban az Állatorvostudományi Egyetem 2016-ban kiválhatott a Szent István Egyetemből, addig az MTA Állatorvos-tudományi Intézet (ÁOTI) 2012 óta a martonvásári székhelyű Agrártudományi Kutatóközpont része a Mezőgazdasági, a Növényvédelmi, valamint a Talajtani és Agrokémiai Intézettel együtt.

Holott maga az ÁOTI is úgy határozza meg magát honlapján, mint az állatorvos-tudomány egyetlen hazai főhivatású kutatóhelyét. Minderről az egyetem rektora, Sótonyi Péter beszélt a Magyar Időknek, aki szerint minden logika azt diktálja, hogy a kutatóintézet a jövőben az egyetem égisze alatt folytassa tevékenységét.

Sótonyi Péter
Fotó: Kurucz Árpád

A rektor hangsúlyozta: itt nem valamiféle presztízsszempontról van szó, a változtatással olyan szinergia jönne létre, amelyből minden szereplő profitálna. – Annak ellenére, hogy a két intézmény ezer szállal kötődik egymáshoz, jelenleg más-más fenntartó alatt, külön finanszírozással működnek, ami nemcsak a viszonylag szűkös anyagi források, hanem a humán erőforrás pazarlását is jelenti, amiben szintén nem dúskálunk.

A kutatóban jelenleg összesen hatvanan dolgoznak, ez körülbelül egy egyetemi tanszék létszámának felel meg – mutatott rá. Az ÁTE és az ÁOTI összevonásával azonban a rektor szerint létre tudna jönni egy olyan stabil tudományos bázis, amely megteremtheti a lehetőségét egy szélesebb szakmai kutatási háttéren nyugvó oktatásnak, kutatásnak is. Javulhat a versenyképesség az alap- és az alkalmazott kutatások területén egyaránt, eredményesebben támogathatók a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alkalmazott kutatási eredményei.

Nem beszélve arról, hogy olyan uniós programokra, nemzetközi forrásokra pályázhatnának a kutatóintézet dolgozói, amelyek számukra jelenleg nem elérhetők. Mint mondta, a pályázatokból származó bevételek az egyetemen immár elérik a 2,5 milliárd forintot, ami igen jelentős összegnek számít az egymilliárdos fenntartói forrás, illetve az egyetem 3,5 milliárdos saját bevétele mellett. A kutatás-fejlesztési pályázati forrásokat a kutatóintézettel közösen tovább növelhetnék.

A rektor szerint a kutatóintézetekben felhalmozott tudást az oktatásban is fontos lenne kamatoztatni. – Egyetemünkön Európában egyedülálló módon három nyelven, magyarul, angolul és németül is folyik oktatás. A kontinens 97 állatorvosképző intézménye közül hetedikként elnyertük a teljes akkreditációt. Ennek köszönhetően a hallgatók mintegy kétharmadát külföldiek teszik ki, akik a világ 39 országából érkeznek hozzánk. Ha a kutatóintézet munkatársai rendszeresen oktatnának, hallgatóink első kézből értesülhetnének a legfrissebb kutatási eredményekről – hozott fel még egy szempontot Sótonyi Péter.

Hozzá hasonlóan az MTA Állatorvos-tudományi Bizottságának elnöke is amellett érvelt, hogy az állatorvos-tudomány területén a kutatóintézetnek egészen bizonyosan az egyetem mellett van a helye. Gálfi Péter professzor, aki évtizedeken át maga is kutatóként dolgozott, úgy vélte, a változtatásnak csak pozitív hozadéka lehet. Egyebek mellett azt hangsúlyozta: a kutatóknak is szükségük van arra, hogy ne csak egy szűk szakmai kör számára a tudományos közleményeken keresztül, hanem közvetlenül a jövő nemzedékei számára közvetítsék a legújabb ismereteket.

Gálfi Péter
Fotó: Kurucz Árpád

Azáltal pedig, ha a jelenleginél jobban bekapcsolódnak az egyetemi vérkeringésbe, maguk is profitálhatnak, például azzal, hogy – akár a tudományos diákköri munkák révén – könnyebben találnak olyan elkötelezett fiatalokat, akik biztosítják számukra az utánpótlást. Az elnök jelezte: egy már zajló uniós pályázat kifejezetten a tehetséges hallgatók mentorálását támogatja, ebben azonban csak az egyetemek vehetnek részt, így a kutatóintézet ebből – ma még – kényszerűen kimarad.

Gálfi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az MTA Állatorvos-tudományi Bizottságában a közelmúltban döntöttek egy ad hoc bizottság létrehozásáról az afrikai sertéspestissel kapcsolatos problémák leküzdésére, ezen belül a betegség elleni vakcina kidolgozására. A kutatást az egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője, Fodor László professzor irányítja.

– Mindannyiunk elemi érdeke, hogy szorosan együttműködve dolgozzanak a kollégák. Meg­győződésem, hogy a kutatás-fejlesztésnek ezen a téren is egy irányítás alatt, egy finanszírozással kell működnie ezen a téren is. Csak ez hozhat sikert, márpedig az országnak mil-­liárdos bevételt hozhatna egy ilyen innováció – húzta alá.

Sótonyi Péter rektor végül kiemelte: az egyetem erősítése a fontos, nem a kutatók gyengítése vagy a szabadságuk korlátozása. Megjegyezte ugyanakkor: nem lehet elhallgatni azt sem, hogy az akadémiai kutatóhálózat szovjet mintára jött létre az ötvenes években és működik tulajdonképpen a mai napig, holott – néhány kiemelt nagy intézet kivételével – a kutatóhelyek a világon jellemzően az egyetemekhez integráltan működnek.

– Ezt kellene nekünk is követnünk. Amikor az egyetemek komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a világ élvonalába tartozzanak, nagyon fontos lenne, hogy ebben a törekvésükben ez a kutatóhálózat is erősítse őket – hangsúlyozta a rektor. Sótonyi Péter hozzátette: ma a tudományos közlemények 70-80 százaléka a felsőoktatásban születik.

Ezért is ért egyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel abban, hogy a kutatást és nem a kutatóhelyeket kell finanszírozni. Az olyan kiváló akadémiai kezdeményezéseket azonban, mint amilyen például a Lendület program, feltétlenül fenn kell tartani.

Forrás: Magyar Idők