Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Események Ifjabb Vastagh György emlékkiállítás – Nem csak állatszobrász

Ifjabb Vastagh György emlékkiállítás – Nem csak állatszobrász

Tisztelettel meghívjuk Ifjabb Vastagh György szobrászművész emlékkiállításának megnyitójára.

Új időszaki kiállítással várjuk Önöket, amely 2019. március 6. és április 3. között látogatható az Állatorvostudományi Egyetem Aulájának földszinti időszaki kiállítótermében.

Kiállítás megnyitója: 2019. máricus 6. (szerda) 15:00

Helyszín: Állatorvostudományi Egyetem (1078 Budapest, István utca 2.)

 

Ifj. Vastagh György 1868. szeptember 18-án született Kolozsváron, elismert képzőművész családban. Apja, id. Vastagh György (1834-1922), testvére, Vastagh Géza (1866-1919) festőművészek, leánya, Vastagh Eva (1900-1942), fia, Vastagh László (1902-1972) szobrászművész volt.

Ifj. Vastagh György művészeti tanulmányait 1887-ben kezdte annak a Zala Györgynek a tanítványaként. Tanulmányait 1889-től 1892-ig Münchenben folytatta Gabriel von Hacklnál, akinél rajzot, majd Syrius Ébereiénél, akinél mintázást tanult. 1893-ban Párizsban Emmanuel Frémier-nél és Alexandre Flaguiére-nél végzett tanulmányokat.

A kolozsvári Mátyás király szobor pályázathoz készített vázlatai felkeltették Popovics Sándor földművelésügyi államtitkár érdeklődését. Ez alapján a minisztérium az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításra megrendelt a művésztől ötven darab, 1/4 méretarányú festett gipsz állatszobrot, amelyek a korszak magyar háziállatfajtáit, illetve kiemelkedő tenyészállatait ábrázolják.

Vastagh munkái mind agrártörténeti, mind művészeti szempontból jelentős alkotások révén sok mindent megtudhatunk a századforduló meghatározó háziállatfajtáiról, az állatok fajtajellegéről és tipikus arányrendszeréről. A szobrok érdekessége emellett az, hogy ifjabb Vastagh György igyekezett megragadni állatmodelljeinek – a korszak legkiválóbb, sokszor többszörösen díjnyertes példányainak – egyéni jellegzetességeit és sajátosságait is: állatmodelljeinek megörökítéséhez méretarányokat tartalmazó vázlatrajzokat, vízfestményeket és fényképfelvételeket egyaránt használt. A hiteles alkotások létrehozása érdekében állatorvosi anatómiai tanulmányokat is folytatott.

Ifj. Vastagh György művészetét agrár muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült, portréértékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is. A portré pontosságú ábrázolásból a szoborcsoportok esetében sem engedett.

Ifj. Vastagh Györgyöt sokszor éri az a vád, hogy „akadémikus szobrász”. Bírálói ezen azt értik, hogy a művész az állattenyésztés ábrázolási szempontjainak elfogadásával önként gúzsba köti magát, nem ad lehetőséget önmaga számára a művészi kibontakozásra. Ez azonban csak a felületes szemlélő véleménye. Ifj. Vastagh György az állatbírálati szabályok szerinti „standard felállított” ábrázolás keretei közt is lehetőséget talált rá, hogy megjelenítse az állat karakterét, pillanatnyi idegállapotát, sőt a szobor adott estben a megragadott pillanat rövid előtörténetet is képes közvetíteni a néző felé. Sokan Vastaghra a hiperrealizmus előfutáraként tekintenek.

A művész Budapesten halt meg 1946. július 3-án.

 

Forrás:

Szőllősy Gábor – Ifj. Vastagh György állatszobrai (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 2009)

Gecse Lászlóné – Ifj. Vastagh György magyar szürke szarvasmarha szobrai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (Tenyésztéstörténeti háttér)