Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Hírek Hol végződik a szaporítás és hol kezdődik a tenyésztés?

Hol végződik a szaporítás és hol kezdődik a tenyésztés?

2019 májusában rendeztük meg a „Hol végződik a szaporítás és hol kezdődik a tenyésztés?” című konferenciát az Állatorvostudományi Egyetem az „Optimizmus” KHE, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi osztálya, valamint az Állatorvosok az Állatvédelemért Alapítvány közös szervezésében.

Összetett témakörről van szó, amely nem csak szakmai viták és kérdések sorát generálja, de az állatvédelmi és -jólléti problémákkal is szorosan összefügg.

A témák rendkívüli összetettsége megmutatkozott a konferencia tematikájában is

A konferencia alapját az ugyanezen címmel tavaly októberben, a Kaposvári Egyetemen megtartott rendezvény adta. A célkitűzés az volt, hogy a tenyésztés és szaporítás problematikáját, a kapcsolódó kérdésköröket minél szélesebb spektrumban bemutassa.

Nem lehet egyetlen egy sémát alkalmazni, hogy milyen fajról és annak milyen célú reprodukciójáról beszélünk. A gazdasági haszonállatok és a kedvtelésből tartott állatok témaköre pedig egyaránt szerepelt. Utóbbi esetében az egzotikus állatok és a kutya, mint rendkívül összetett problémakört jelentő faj külön blokkot kapott.

A gazdasági haszonállatok esetében részletes történelmi áttekintés hozta közelebb a hallgatóságot ahhoz, hogyan változott és fejlődött ezen fajok tenyésztése, ez milyen okokra vezethető vissza. Külön előadásban került bemutatásra a nyúltenyésztés története, rávilágítva arra is, hogy egy fajon belüli fajta létrehozása rendkívül komoly, tudományos munka eredménye, amely egy hosszútávú folyamat, így nem elegendő két egyed egyszeri pároztatása.

A haszonállatok vonatkozásában egyértelműen világossá vált, hogy a szaporítás, mint fogalom, abszolút nem negatív jelenség úgy, ahogy ez a kedvtelésből tartott állatok esetében jelen van.

Az egzotikus állatok problémái nincsenek túlzottan a figyelem középpontjában, ezért is volt szerencsés, hogy a témakörrel két előadás is foglalkozott. Míg az egyik előadásban ilyen fajok tartási körülményei miatt keletkező gondok kapták a főszerepet, úgy a másik előadás során a koncepció nélküli pároztatás és szaporítás következményeire hívta fel a figyelmet az előadó.

Jelenleg a közvélemény a szaporítást és az ehhez kapcsolódó állatjólléti problémákat a kutyákhoz köti

Egyértelművé vált, hogy határvonalat felhúzni a felelős és felelőtlen reprodukció között sokkal nehezebb, mint elsőre gondolnánk. Számos fogalom, koncepció mind a mai napig tisztázatlan, ezekre megfelelő választ találni nem is olyan könnyű.

A tenyésztők munkájára rálátással nem bírók részére két előadás is betekintést nyújtott a kennelek mindennapi életébe. Ezt követően pedig a hallgatóság rendkívül részletes tájékoztatást kapott arról, hogy a genetikailag öröklött megbetegedések terén jelenleg hol áll a tudomány, az elérhető szűrővizsgálatok mire elegendők, és mit tehetnek a tenyésztők azért, hogy az állategészségügyi kihívásokkal is sikeresen felvegyék a harcot.

A konferencia legutolsó előadásaként – összefogva az elhangzottakat – betekintést nyerhettünk abba, hogy a jog, mint átfogó keretrendszer hogyan szabályozza – egyáltalán tudja-e szabályozni, és ha igen, milyen hatékonysággal – az állatok felelőtlen, állatjólléti problémákat okozó reprodukcióját.

A konferencia zárásaként egy rendkívül sikeres, hosszúra nyúlt, vitákat és további kérdéseket felszínre hozó kerekasztalbeszélgetésre is sor került.

A konferencia tanulsága, hogy a sokszor nagyon könnyen és egyszerűen kezelt tenyésztés-szaporítás kérdésköre számos megvitatandó témakört ölel fel, amelyekkel – leginkább állatjólléti szempontból – igenis foglalkozni kell.

Beszámolót köszönjük Márton Attilának.

Képek: Horváth Anikó