Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Hírek Az egyetem új aranykorának megteremtése a cél. Beszélgetés az újabb rektori ciklusát kezdő Dr. Sótonyi Péterrel

Az egyetem új aranykorának megteremtése a cél. Beszélgetés az újabb rektori ciklusát kezdő Dr. Sótonyi Péterrel

Miért volt fontos, hogy az Állatorvostudományi Egyetem visszanyerje önállóságát? Miket tart az első rektori időszak legfontosabb eredményeinek? Milyen célokat tűzött ki a most induló ciklusra? Ezekről beszélgettünk Dr. Sótonyi Péter professzorral abból az alkalomból, hogy miután a Szenátus ez év tavaszán egyhangúlag támogatásáról biztosította, Áder János köztársasági elnök másodszor is megbízta az egyetem vezetésével.

  – Eötvös József írta, hogy a szabadságvágy minden emberrel vele született…

– …való igaz, óriási szabadságvágy él bennem is, de ezt „csak” egyetemi vonatkozásban tudtam megvalósítani, a szabadidőm nagyon korlátozott, mondhatnám, hogy nincs is. Tény, hogy amikor 2012-ben dékán lettem, a legfőbb célom az volt, hogy visszanyerjük önálló egyetemi létünket. Bár a legtöbben egy ezreléknyi esélyt sem adtak a sikerre, mégis elértük.

  – Miért volt fontos a szabadság visszaszerzése az egyetem számára?

– Tartoztunk ennyivel az elődeinknek, hiszen intézményünk, a világ harmadik állatorvos-képző intézménye önállóan működött a leghosszabb ideig és mindig is önállóan tudott kiteljesedni. Gondoljunk csak a 20. század eleji aranykorára, amely megalapozta állatorvos-képzésünk nemzetközi hírnevét! Az összevonások visszaesésekkel jártak. A Szent István Egyetemen sok értékes embert ismertem meg, de a mi kutatási területünk, oktatási stílusunk és hagyományaink jelentősen eltérnek az agrár-felsőoktatásétól. Közelebb állunk az orvosképzéshez. Abból is nőttünk ki. A humán- és az állategészségügy kapcsolatát csak erősíti az élelmiszerbiztonság fokozódó jelentősége. A haszonállatok egészségének megőrzésével óriási értéket védünk az agráriumban. A kedvtelésből tartott állatok gyógyításában viszont a tulajdonosi érzelmek dominálnak. Rendkívül fontos a nemzetközi ismertségünk – nekünk magunkat kell megmutatnunk a világban. Mi sem támasztja alá jobban ezt, mint az, hogy 54 országból fogadunk hallgatókat. Végül: az önálló pályázás lehetősége már 3 év alatt is komoly forrásokhoz juttatta Alma Materünket.

  – A sikerhez bátorságra is szüksége volt.

– Nincs különösebb vesztenivalóm. Az Anatómia egyetemi tanára vagyok. A heti 12 óra tanítás számomra felüdülés.  Ha nem éreztem volna annak a belső kényszerét, hogy a szak-ma jövője érdekében elő kell segítenem az egyetem önállóvá válását, valószínűleg nem szálltam volna ringbe. Egyáltalán nem vonz a vezetői nimbusz. Ebből adódóan talán többet is megengedek magamnak, mint mások. Sokszor mondják is: „Sótonyi, hogy mered te ezt kimondani?” Én mindig azt mondom, amit gondolok. Ezt becsülték bennem a szűkebb majd az egyetemi közösségben, végül most már országosan is, hiszen a Professzorok Batthyány Körének elnökeként is számítanak a véleményemre. Ebben az egyesületben növelni szeretném a fiatalabb, polgári értékrendet képviselő professzorok részvételét, akik kritikus szemlélettel keresik a legjobb megoldásokat Magyarország időszerű problémáira.

Legutóbb az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testülete élő természettudományokért felelős alelnöke lettem. Ezeket a megbízásokat szerintem annak köszönhetem, hogy mindig következetesen és őszintén ragaszkodom a véleményemhez.

Az erőt az újabb kihívásokhoz a családom adja, akik mindenben támogatnak. Kata lányom állatorvos, Tamás fiam közgazdász. Itt is szeretném elmondani, mennyire hálás vagyok a feleségemnek, aki hittel és kitartással mindig mellettem áll, és biztat, bármely feladat során.

  – Hogyan tekint vissza a 2016 nyarán kezdődött rektori ciklusra?

– Mint egy újjászületésre. Meg kellett teremteni az új egyetemi lét alapjait. Olyan szervezeti és működési változásokat vittünk végbe, amelyek megalapozták fejlődésünket és ma már az ország legjobb egyetemei között tartanak számon bennünket. Megindítottuk az új épületek, képzési centrumok tervezését, amelyhez kiemelt kormánytámogatást kaptunk. Mindehhez szerencsésen társult a kancellár és köztem kialakult, a felsőoktatásban gyakran példaként emlegetett partnerség.

A nagy ívű építkezések levezényléséhez úgy gondolom, a folytonosságra szükség van, és büszkén mondhatom, hogy valamennyi munkatársam támogat ebben.

  – Milyen célokat tűzött ki a következő öt évre?

– A legnagyobb feladatomnak azt tartom, hogy olyan kutató és oktató gárda alakuljon ki, amely képes az egyetem új aranykorát megteremteni. Azt szeretném elérni, hogy mire az általunk elindított óriási értékű építkezések befejeződnek, a csodálatos infrastruktúrát világszínvonalú tudományos műhelyek használják, növelve a hazai kutatások nemzetközi beágyazottságát. Ehhez meg kell találnunk és meg kell nyernünk azokat az embereket a nagyvilágból, akik közel állnak a legmagasabb nemzetközi elismerésekhez, és akiket majd követnek a posztdoktorok, a PhD hallgatók. Szerencsére abban a helyzetben vagyunk, sikeres pályázataink, ötszáz magyar és mintegy ezer külföldi hallgatónk révén is, hogy mindenkit fel tudunk venni, aki tehetséges és itt akar oktatni és/vagy kutatni. Mindent meg is teszek azért, hogy felismerjük, megtaláljuk ezeket a fiatalokat, és e miatt vezetem továbbra is elnökként a tudományos diákkört. Ezért lényeges az intézményen belüli tehetségsegítő programok működtetése, fejlesztése, ezáltal is elősegítve a szakember utánpótlást, valamint azt, hogy tudományos fokozattal rendelkező szakembereket adjunk az innovatív tevékenységet folytató vállalatok számára. Fontosnak tartom, hogy az Országos Állatorvos Napon nagy tekintélyű előadók mellett 5-6 hallgatónk egy-egy előadással bemutatkozzon, érezzék meg, hogy ők már bekerülnek a tudomány vérkeringésébe.

Az interjút Balázs Gusztáv, az UNIVET újság főszerkesztője készítette. A teljes cikket elolvashatják a legújabb szeptemberi számban, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem belvárosi campusán kihelyezett tárolókban találnak meg.