Második alkalommal rendeztünk Karrier napot az Állatorvostudományi Egyetemen október 24-én, ahol első kézből kaphattak hasznos tippeket és tanácsokat a hallgatók a végzés utáni lehetőségeikről. Milyen a jó munkahely, hol keressünk állást, miért éri meg külföldön (is) dolgozni – mindezen a kérdésekre választ kaphattak és további érdekes információkkal gazdagodhattak a résztvevők.
Az idei Karrier Napon 4 állatorvos osztotta meg saját tapasztalatait a hallgatósággal, Amelia Stevens, Tretter Olga, Mark Hedberg és Dániel Pleva előadásait élvezhették a résztvevők. Dr. Bartha Tibor, az egyetem nemzetközi rektorhelyettese megnyitó beszédében elmondta, a sikeres munkakeresés titka állatorvosként is az úgynevezett soft skillekben rejlik, mint a kommunikációs készség, szervezőképesség és a csapatmunka. A karriernapok célja, hogy a végzett állatorvosok ezeket a készségeket, saját tapasztalataikat adják át a hallgatóknak, felkészítve őket a munkaerőpiac világára.
Elsőként Amelia Stevens mesélt a hallgatóból állatorvossá válás olykor rögös folyamatáról. Amelia 2016-ban végzett az akkor még Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karán, majd 2 évig dolgozott Walesben, ahogy ő fogalmazott „minden kis és nagy teremtménnyel”. Előadásában az első állás megszerzésével kapcsolatban látta el hasznos tanácsokkal a megjelent hallgatókat, megmutatta hol érdemes keresgélni, valamint megosztotta mire érdemes figyelni a munkáltatókkal kapcsolatban. Az önéletrajzzal kapcsolatban is mutatott jó példákat „sose használd ugyanazt a CV-t két jelentkezéshez”, illetve összegyűjtötte mire kell figyelni az állásinterjún: „Az állásinterjú célja, hogy megtudd számodra megfelel-e a pozíció, nem csupán az, hogy a leendő munkaadó eldöntse kellesz-e neki.” Az előadás végén saját tapasztalatain át mutatta meg a hallgatóknak, hogyan lehet átvészelni az első heteket, hónapokat – például mindig légy kedves a nővérekhez, mindig tudd mi hol van a rendelőben és legyenek jó forrásaid (applikációk, könyvek). Mint elmondta egyetlen orvos sem tud mindent, lesznek váratlan és ismeretlen helyzetek, de ahogy egyre több tapasztalatot szereznek, úgy tanulják meg kezelni ezeket. A pácienseket nem az fogja érdekelni mennyit tudsz, az a fontos számukra mennyire törődsz velük. Zárásként Amelia 10 tanácsban foglalta össze, mire kell felkészülnie a frissen végzett állatorvosoknak, melyek között szakmai tippek és hasznos apróságok is előfordultak: „Néha a bolhák a kutyatetemekről rád fognak ugrani, mint a legközelebbi szívveréssel rendelkező élőlényre. Fogadd el és tanulj meg elugrani.”
Mark Hedberg „Mit tudsz a krokodilokról?” című előadásában a tengerentúli munkalehetőségeket vette górcső alá. Hogyan dolgoznak az ottani állatorvosok? Milyen álláslehetőségek érhetők el és milyen segítségre számíthat egy sebész a tengerentúlon? Mark szerint a külföldi munka előnyei a szakmai tapasztalatszerzés, a személyi fejlődés, a karrierépítés és persze az, hogy nagyon érdekes.
Az EU-n kívüli, amerikai vagy ausztrál állatorvoslás legnehezebb tényezői, hogy sokszor magára van utalva az ember, nincs támogatás, magának kell dönteni gyakran megfelelő tesztek és vizsgálati (röntgen, CT) lehetőségek nélkül. A felszerelés, a gyógyszerellátás és gyakran a páciensek anyagi lehetőségei is erősen limitáltak. Azonban a rossz feltételek nem lehetnek kifogás a nem megfelelő kezelésre. A kihívásokat le lehet győzni, fejlesztve a diagnosztikai és gyakorlati tudást, megismerve a helyi fertőzéseket. Hiányos eszközökkel sem lehetetlen a gyógyítás, arra kell koncentrálni, mit lehet tenni a rendelkezésre álló készlettel. Olykor pedig a régi könyvek sebészeti praktikái is segíthetnek.
Mint elmondta, a külföldi munka bár olykor nehéz és fárasztó, de megéri vállalni, hiszen amellett, hogy jól mutat az önéletrajzban, olyan képességekre is szert tehetnek az orvosok, amire más keretek között nincs mód. Hiszen, ha szinte eszközök és gyógyszerek nélkül is tudnak kezelni egy állatot, mi mindenre lesznek majd képesek egy megfelelően felszerelt rendelőben?
Az előadások sorát Pleva Dániel Phd hallgató folytatta, aki bemutatta a doktori képzés előnyeit. Már nem hallgató, de még nem is lépett ki a munka világába – ez a kettősség jellemzi egy Phd-s életét. Amellett, hogy fantasztikus előadásokat hallgat, kutatásokat végez és kísérletezik, szakmai konferenciákon is részt vesz – sok esetben anyagi támogatással – míg saját témáján dolgozik.
A második karriernap negyedik és egyben utolsó előadásában Tretter Olga, egyetemünk 2010-ben végzett öregdiákja, elsőként saját saját pályafutását mutatta be. A diploma megszerzését követően dolgozott Balatonalmádiban egy kisállatrendelőben, majd az Egyesült Királyságban, ahonnan aztán hazatérve jelenleg társtulajdonos és vezető állatorvos egy kisállatrendelőben. Mint elmondta, a külföldi munkavállalás előtti legnagyobb félelmei a nyelvi nehézségek miatt voltak, valamint tartott attól, hogy tudása nem lesz megfelelő, nem tud majd beilleszkedni a csapatba. Nem utolsó sorban rossz érzés volt hátra hagyni a barátokat és a családot, de céljai eléréséhez szükség volt arra, hogy ezt a lépést megtegye. Ma már saját praxisa van, de ezzel kapcsolatban is vannak kihívások, az alkalmazottak menedzselése, a kollégák támogatása és a folyamatos szakmai fejlődés mellett olykor nehéz kikapcsolni, félretenni a munkát és pihenni. Zárásként megosztotta a hallgatósággal, mi volt az, amit csak a diplomázás után tanult meg a szakmáról: sosem lesz olyan, hogy mindent tud, de törekedhet arra, hogy alapos és gondoskodó orvos legyen. Fontos, hogy felállítsuk a határokat a munka és a magánélet között, a saját egészségünk érdekében.
Az előadások után a második Karrier nap résztvevői borkóstolóval zárták az estét, majd az EQUUS klubban vezethették le a feszültséget.
Képek: Horváth Anikó
