Az Aujeszky Aladár születésének 150. évfordulója tiszteletére október 9-én az egyetem aulájában megrendezett tudományos emlékülés egyben az állatorvosi hivatás ünnepe is volt, hiszen tartalmában kifejezte, hogy a tudomány képes a gyakorlat problémáira megoldást találni.
Miért volt fontos, hogy az Állatorvostudományi Egyetem visszanyerje önállóságát? Miket tart az első rektori időszak legfontosabb eredményeinek? Milyen célokat tűzött ki a most induló ciklusra? Ezekről beszélgettünk Dr. Sótonyi Péter rektorral.
Az Állatorvostudományi Egyetemen ezelőtt 30 évvel indítottuk útjára a német nyelvű állatorvosképzést. A kerek évforduló alkalmával Dr. Bartha Tiborral, az Állatorvostudományi Egyetem nemzetközi rektorhelyettesével közösen emlékeztünk vissza az elmúlt 30 évre.
Hamarosan megjelenik az UNIVET újság aktuális száma, benne Dr. Sótonyi Péterrel készült interjúval, aki az újabb rektori kinevezéséről és jövőbeli terveiről mesél. Keressék az egyetem megszokott pontjain!
A legjobbkor ültünk le beszélgetni – az azóta már doktorrá avatott -, 24 éves és 192 centiméter magas Kondor Milánnal. Azon a héten történt ez, amelynek első felében még az államvizsgájára készült, a másik felében pedig már anatómiai gyakorlatot vezetett. Nem egyszerűen „csak” az elsősöknek, hanem a csoportba tartozó öccsének is, Raulnak, aki akkor tudta
Rektori főtanácsadóként dr. Süth Miklós állatorvosdoktor, címzetes egyetemi docens két feladatot kapott. Az egyik az Állatorvostudományi Egyetemen zajló képzés amerikai akkreditációjának elősegítése, a másik az élelmiszerlánc biztonság még erőteljesebb megjelenítése a képzésben. A lapunknak adott interjúban elmondja, hogy Pápán, a szülői házban, a húskombinátban dolgozó édesapja révén az ábécével együtt ismerte meg az élelmiszerhigiénia követelményeit.
Bartha Tibor nemzetközi rektorhelyettes, az Élettani és Biokémiai Tanszék vezetője „a társaság középpontja” embertípust testesíti meg. Sziporkázó személyiség, a körülötte állók szinte magukba szívják anekdotáit, bölcsességeit és tréfáit. Beszélgetésünk után – amire a tudományos diákköri konferencia szünetében kerítettünk sort – jegyzeteimet rendezgetve, egy sor, kiemelést érdemlő megállapításából állítom össze a leadet: „Édesapám hihetetlenül jól tudta
Mintegy 30 ország állatorvos kutatóival és zoológusaival működik együtt, kilenc ezoterikus, többségében a buddhista világnézethez és valláshoz kapcsolódó könyvet fordított és szerkesztett dr. Hornok Sándor egyetemi docens, a Parazitológiai és Állattani Tanszék vezetője. Kutatási területe a kullancsok és más vérszívó ízeltlábú vektorok, valamint az általuk közvetített kórokozók területi-szezonális előfordulása, állat- és humán egészségügyi jelentősége. Az
Mosolyok és könnycseppek nem zárják ki egymást. Ruff Alexandra örömtől kicsattanó arca (az aulától a parkon át az előadótermekig kísértem figyelemmel a menet élén) számomra az idei ballagás jelképe marad. De azt a könnyárt elindító meghatottságot is át tudom érezni, ami az Országos Állategészségügyi Verseny végén tört rá. Igen! A fiatalon elért első sikerek élményei
Állatorvostudományi Egyetem Anatómia Tanszékének kutatóprofesszora, számos világhírű kutatóintézet vendégprofesszora 1967-ben született Nagykőrösön. Olasz származású felesége kutató biológus, szintén a Yale Egyetemen dolgozik. Négy gyermek édesapja. Apai ágon harmadik generációs állatorvosként 1992-ben végzett Budapesten. PhD fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen, 2000-ben szerzett biológiai tudományokban. Az Anatómia Tanszéken kezdte tudományos pályafutását, majd az Egyesült Államokban, a Yale Egyetem
