Lehet fontosabb témát találni az elmúló tanévről annál, mint hogy miként oldotta meg az Egyetem a távolléti oktatás azonnali feladatát a koronavírus járványban. Márciusban egyik napról a másikra az internet vált az állatorvos- és biológusképzés tananyagainak szállító eszközévé. Logisztikai váltás történt, s annak minden zökkenője ellenére is sikerült elérni a célt: a képzés folyamatosságát. Bella Dezső, az Informatikai és Biztonsági Igazgatóság vezetője beszélgetésünkben elmondja, az még nem távoktatás, ha feltöltünk egy diasort vagy egy word dokumentumot egy weboldalra. De már nincs elérhetetlen távolságban a tanárok és a hallgatók közti interaktív kommunikációt lehetővé tevő webinárium, azaz webkonferencia és zajlanak az e-learning tananyagfejlesztések. Az egyetem célja, hogy a jövőben szükség esetén gombnyomásra át tudja állítani a működését távoktatásra. Arra is kitérünk, hogy a járvány egy éven belül igazolta, érdemes volt fejleszteni és koncentrálni az egyetem szervezeti rendszerében a különböző biztonsági területeket.
– Volt-e az egyetemnek távoktatási stratégiája?
– Az online oktatásra való áttérés nem volt kőbe vésett feladatunk, hiszen egyetemünkön tradicionális, nagy gyakorlati igényű képzés zajlik. Ide be kell jönni a hallgatóknak, itt meg kell fogniuk az állatokat. Csírái persze már voltak a távoktatásnak. E-learning kurzusokat indított a Biomatematika Tanszék és a Hutyra Ferenc Könyvtárban Bikádi Katalin. A Kommunikációs és Nemzetközi Kapcsolatok Osztály két éve alkalmaz online felvételiztető rendszert a leendő hallgatók részére. Ugyanott egy éve dolgoznak azon, hogy miként lehetne a Moodle keretrendszerbe átemelni tantárgyakat és segíteni a továbbképzést is távoktatással. Ezek a kezdeményezések különállóan fejlődtek, nem voltak közös rendszerbe szervezve.
– Mégis, egyik pillanatról a másikra kellett egy új „hadtestet” bevetni a képzés folyamatossága érdekében. Hogy emlékszik vissza e rendkívüli tavasz első pillanataira?
– A koronavírus terjedésének megelőzése érdekében a kormány elrendelte, hogy március 12-étől a hallgatók nem látogathatják a felsőoktatási intézményeket. A legtöbb egyetem előre hozta a tavaszi szünetet március 16-ára, mondván, így egy hetet nyernek a felkészülésre. Dr. Sótonyi Péter rektor úr már a vietnámi látogatása idején kiadta a feladatot, hogy kezdjük el az előkészületeket a hallgatók közvetlen részvétele nélküli oktatásra, s március 10-i hazaérkezése után katonásan rövid határidőket szabott meg. Meg kellett teremteni a szükséges és elégséges feltételeket ahhoz, hogy az Állatorvostudományi Egyetemen már március 16-án, „menetből” elinduljon a távoktatás.
– Mi volt a teendő?
– A feladat korántsem korlátozódott csak informatikai és technikai teendőkre, sőt, nagyobb részük az oktatásszervezési kollégákat mozgósította. A változás nagy terhet rakott az oktatók és az asszisztencia vállára, hiszen új ismeretátadási eszközöket kellett használniuk, másképp kellett tartaniuk a kapcsolatot a hallgatókkal. A hallgatóknak is fel kellett készülniük arra, hogy az egyetem falain kívül, otthon is az egyetemen érezzék magukat a nap nagy részében, el tudják választani egymástól a tanulást és a magánéletet. Az otthoni munka persze egyik oldaltól sem volt idegen.
Valljuk meg őszintén, az oktatást szolgáló informatika technokrata módon néha olyan feltételeket szab, amiket nehezen tudnak teljesíteni a felhasználók. Éppen ezért nagy segítség volt számunkra, hogy az akadémiai szféra támogatta a munkánkat. Dr. Ózsvári László oktatási rektorhelyettes és dr. Mátis Gábor oktatási igazgató az ütközéseket is derekasan állták, segítettek összehangolni a két oldal elvárásait, lehetőségeit.
– Milyen csatornákon indult el a távoktatás?
– Az online távoktatás a Neptunon keresztül történt, a Neptun Meet Street felületre töltöttük fel az előadások és gyakorlatok anyagát. Konzultációra, a hallgatók kérdéseinek a megválaszolására az Office 365 Microsoft Teams szoftverét használtuk, valamint a számonkéréseket és ZH-kat a Neptun Unipoll rendszerén keresztül bonyolítottuk le. Ezek kezeléséről körlevelet küldtünk minden érintett egyetemi polgárnak.
Viszonylag hamar belerázódott a munkába mindenki. Akik technikai hiányosságokat tapasztaltak, azok ügyesen áthidalták a problémájukat más programok használatával, mint a Google Hangouts, vagy más online kommunikációs platform. A hivatalos csapásirány viszont az NMS és az O365 Teams.
Égett a forró drót az intézmények és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között. Folyamatosan egyeztettünk arról, hogy melyik felsőoktatási intézmény mit használ esetleg már évek óta. Április 30-án dr. Bódis József államtitkártól kaptunk is egy összefoglalást a távolléti oktatással kapcsolatos jó tapasztalatokról és ezen nagyon jól nézett ki, hogy mi kezdtük a sort.
Dr. Ózsvári László az összefoglalóhoz készített egyetemi anyagban leírta, hogy március 16-tól a legszükségesebb és legelégségesebb módon elindult a távoktatás. A hallgatók a saját Neptun felületükön tudnak hozzáférni a tananyagokhoz. Kiemelte az Informatikai Osztály szakmai és technikai támogatását. A demonstrációk közvetítéséhez sportkamerákat szereztünk be, amiket az oktatók szabadon tudtak mozgatni például egy-egy boncolás vagy műtét során ráközelítve az adott, tanulmányozandó szövetre.
– A prompt feladatok megoldása mellett mire törekedtek még?
– A fenntartónak írt összefoglalóban is megemlítettük, hogy két úton indultunk el. Az első az adott pillanatban a szükséges feltételek előteremtése, hiszen az egyetem akkor létezik, ha oktat. Ezzel egy időben elkezdtük kidolgozni azt az eljárásrendet, hogy mi-ként tudjuk professzionálisan, hosszú távon, megnyugtatóan folytatni a távoktatást. Ehhez a Moodle nyílt forráskódú E-learning keretrendszert választottuk. Felvettük a kapcsolatot az Óbudai Egyetemmel, nekik régebb óta külön távoktatási központjuk van. Úgy gondolom, hogy az még nem távoktatás, ha feltöltünk egy diasort vagy egy word dokumentumot egy weboldalra. Arra is szükség van, hogy akár fejezetenként vagy kurzusonként beiktassunk egy-egy ismeretellenőrző tesztet, aminek a kitöltésével ellenőrizhető, hogy megértette-e az anyagot a hallgató. Interaktív, esetleg animációval összekötött grafikákra is szükség van. Az e-learning tananyagfejlesztések mellett olyan webinárium, azaz webkonferencia rendszer kialakítása is célunk, amely interaktív kommunikációt tesz lehetővé tanárok és hallgatók között. Például az előadásba vagy gyakorlatba számítógépen bekapcsolódó hallgatók meghatározott formában kérdéseket tudjanak feltenni a tanárnak. Fejlesztéseinkkel szeretnénk elérni, hogy a jövőben, szükség esetén mintegy gombnyomásra át tudjuk állítani a működésünket távoktatásra.
– Miért érzi ezt szükségesnek?
– A járvány megváltoztatta a gondolkodásunkat. Úgy tűnik, a Kormány időben és jól reagált a pandémiára, elkerültük annak a berobbanását. De bármikor jöhet egy másik veszélyhelyzet. Az egyetem elemi érdeke, hogy megtartsa évtizedek alatt kiküzdött jó hírét, amit tudós generációk minőségi kutatása és oktatása alapozott meg. Hallgatóink és családjaik tetemes anyagi áldozatot hoznak a diploma megszerzéséért. Nem veszíthetünk a versenypozíciónkból. Az akadémiai szféra és a számára szolgáltató Informatikai Osztály a legjobb teljesítményre törekszik. Ami rajtunk múlik, meg kell tennünk. És nem tudjuk, hogy az a sok ország, ahonnan hozzánk jöttek a hallgatók, mikor engedi vissza őket Magyarországra. Kérdéses, miként befolyásolja a járvány a jelentkezéseket? Mindennek az egyetem létét befolyásoló gazdasági hatása van. Elemi kötelességünk, hogy úgy szerezzünk új hallgatókat, hogy lássák, a tandíjért gondoskodunk a távoktatási hozzáférésről és biztosítjuk őket arról, hogy amint feloldódik a veszélyhelyzet, az Egyetem tárt kapukkal fogadja hallgatóit, mert ide el kell jönni tanulni, részt kell venni a gyakorlatokon.
– Az internet használói ritkán számolnak a kapacitások végességével, úgy vélik, hogy az információs szupersztrádán mindenki elfér, sosem telnek meg a képzeletbeli szerelvények, amiken sokfelé utazunk.
– Ha egy oktató videót nagyon jó, akár 4K minőségben szeretnénk feltölteni, a nagyméretű fájl sok tárhelyet foglal el. Hamar leszűkülhet, elfogyhat a sávszélesség, ha sokan jogosultak a belépésre, márpedig egyetemünkön közel kétezer hallgató tanul. István utcai kampuszunk közel egy gigabájtos internet kapcsolattal rendelkezik. Ha a lakosságnak kínált szolgáltatói csomagokat nézzük, akkor ez nem is olyan nagy. Különbséget kell persze tenni a kettő között. A nagyvállalati hálózatok dedikáltak, vagyis, ha gyerekek potyognak is le az égből, a sávszélesség le- és feltöltésnél is garantált.
Nekünk ezzel a sávszélességgel kell gazdálkodnunk, ez is több millió forintba kerül évente. Ez a sávszélesség nem is lenne elég. A tisztaszoftver program keretében a kormány finanszírozza az Office 365 használatát az oktatásban, miáltal felhő struktúrában helyezhetünk el oktatási anyagokat, s azok a föld bármely pontján elérhetők.
A járvány kitörésekor szinte az összes nagy tech cég, mint a Microsoft, a Google és az Acrobat felajánlották az ingyen hozzáférési lehetőséget távoktatáshoz és további engedményeket adtak az otthoni munkához. Hazai cégek sora is megkeresett bennünket hasonló gesztusokkal, hisz a távoktatás nagy piaci részesedést ért el.
– Milyenek a hallgatói visszajelzések?
– A Kommunikációs és Nemzetközi Kapcsolatok Osztály számos online csatornán kíséri figyelemmel a véleményeket. Vannak emberek persze, akiknek itt sem jó semmi, de általában pozitív észrevételek érkeznek. Olyanok például, amelyek elismeréssel illették a vérzivataros első két hétben gyorsan előállított online tananyagokat, hangalámondásos ppt-ket, amikor a tanárok arra is felhívták a hallgatók figyelmét, hogy mit kellene még hozzá tanulni a leírtakhoz.
– Vajon mit hozhat a jövő e téren?
– Sok lehetőségből lehet választani. Ilyen például a blended, azaz jelenléti és távoktatási szakaszokból álló kevert képzés. Ennek kapcsán találkoztam olyan félelemmel is, hogy ha rögzítik egy kurzus előadásait, akkor már nem lesz szükség a tanár munkájára. Véleményem szerint ebben a folyamatban inkább annak a lehetőségét kell meglátni, hogy ha nem kell ugyanazt az előadást ötször elmondani, akkor a felszabaduló időben konzultálni lehet a hallgatókkal. Őszintén remélem, és ezt tartom a legeslegfontosabbnak, hogy szeptembertől újra indulhat a frontális képzés, mert nagyon hiányoznak campusunkról a hallgatók…
– … ezért is volt fontos megrendezni a virtuális eseményeket!
– Örömünkre szolgált, hogy az egyetemi közösség összetartozását erősítő hallgatói és tanári törekvéseket is elő tudtuk segíteni. Mint annyi más szervezeti egységben, itt sem esik ki a toll a kezünkből délután 4-kor. Egy videofelvétel esetén fordult elő, hogy munkatársam a haza tartó buszt állította meg a Hungária körúton, s jött vissza segíteni. Az is hozzátartozik a munkánkhoz, hogy a felvétel után az anyagot meg kell vágni, szerkeszteni, feltölteni. Jólesett, amikor rektor úr szólt, nagyon becsüljem meg a kollégákat, mert odaadón dolgoznak. Ehhez csak annyit tehetek hozzá, hogy mi pedig tudjuk, dr. Sótonyi Péter nélkül ma itt nem lenne önálló egyetem.
– Ön éppen ennek a folyamatnak a során lett az ÁTE munkatársa…
– 2016 nyarán érkeztem az Egyetemre a dr. Bohátka Gergely kancellár úrral fennálló régebbi keletű munkakapcsolatom révén. Korábban mindketten a Bajai Főiskolán dolgoztunk. Az első István utcai hónapokban kancellári tanácsadóként segítettem az Egyetem működési folyamatainak áttekintését, majd október 1-jétől főállású munkatárs lettem az Informatikai Osztályon. Különleges időszak volt az, képletesen sziámi ikrek szétválasztásához hasonlítható, azzal a specialitással, hogy az újraszületett egyetemnek meg kellett teremteni az autonóm informatikai hálózatát. Zsohár Rolanddal együtt kezdtük el felépíteni az új struktúrát. Ennek volt egyik része a nyomtató konszolidáció.
A Szenátus 2019-ben állította fel az Informatikai és Biztonsági Igazgatóságot, aminek én lettem a vezetője. Az Informatikai Osztály élén Zsohár Roland, a Biztonságszervezésin Czakó Csaba áll. Az utóbbi osztály egy kicsit fekete lónak számított, de hamar kiderült a létjogosultsága. A vagyonvédelem, munkavédelem, tűzvédelem, sugárvédelem mellett hozzá tartozik a járvány elleni védelem is. Nem gondoltam, hogy a vészeseti protokollt pár hónappal a kidolgozása után már a gyakorlatban kell alkalmaznunk. Február végén helyeztük ki a kézfertőtlenítőket, majd az esetleges megbetegedések jelentési módszerét alakítottuk ki, majd a kollégium kiürítésében is irányt kellett mutatnunk.
– Mivel foglalkozik szívesen a munkáján kívül?
– Az a szerencsém, hogy az egyetemi feladataim a hobbimnak is tekinthetők. Apám 12 évesen engem hurcolt az ismerőseihez, hogy a rendszerváltáskor megnyíló határokon behozott elektronikai eszközöket beállítsam. Az informatikában nem lehet kényelmesen hátra dőlni, mondván, én most már mindent tudok. Ráadásul ezen az egyetemen megtiszteltetés dolgozni. Ez az intézmény egyszerre családias és összezáró közösség, nagyszerű érzés, hogy befogadtak.
Baján felnőtt emberként – ahol a két lányom is született – nem lehet meglepő információ rólam, hogy szeretek sporthorgászni. Szakáll nélküli horoggal, mert a zsákmányt visszadobom a folyóba. Még iskolába sem jártam, amikor édesapám hajnalonként vitt magával a Sugovica partjára. Legfeljebb tíz percig tudtam üldögélni mellette, s elindultam tücsköt-bogarat összeszedni. A zsákmánnyal beállítottam édesanyámhoz, aki egyszer hangosan felsikítva kígyónak képzelte a fürdőkádba eresztett angolnát.
– Mivel többen játsszák, közismert, hogy a társasjátékok nagy híve.
– Való igaz! Leülünk az asztalhoz, pakolunk rá süteményt, italt és órákon át játszunk. Az egyik kedvenc játékomban van egy mesélő, a többiek a játékosok. Az előbbi kitalál egy történetet, a többiek – alakítva azt – saját gondolataik szerint eljátsszák.
Nyitott vagyok a világ változásaira, s amennyiben lehet, kiveszem belőle a részemet. A számítógépem számítási kapacitását korábban a földön kívüli intelligenciát kereső SETI program számára ajánlottam fel, most a koronavírus kutatásával összefüggő feladatok megoldását segítem. Azt kutatják, hogy egy fehérje miként tud kötődni egy adott receptorhoz. És itt összekapcsolódik a feladat és a szenvedély!
Az interjút Balázs Gusztáv készítette.