Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Hírek Lezárult a funkcionális, egészséges és biztonságos élelmiszer termékpálya modell kidolgozását célzó projekt

Lezárult a funkcionális, egészséges és biztonságos élelmiszer termékpálya modell kidolgozását célzó projekt

Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE), a Neumann János Egyetem (NJE) Kertészeti és Vidékfejlesztési Kara, valamint a Széchenyi István Egyetem (SZE) Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara közös kutatási programon dolgozott 2017 és 2020 között. A „Funkcionális, egészséges és biztonságos élelmiszer termékpálya modell kidolgozása a szántóföldtől az asztalig elv alapján, tematikus kutatási hálózatban – EFOP-3.6.2-16-2017- 00012” program eredményeit online projektzáró eseményen mutatták be 2020. december 8-án.

Az 1.349.790.450,- Ft támogatást elnyert, nemzetközileg is fontos komplex kutatási program azt a célt tűzte ki, hogy a hazai élelmiszergazdaság számára fontos területeken csökkenthetők legyenek a kockázatok az élelmiszerláncban, az alap- és alkalmazott kutatási tevékenységek révén pedig magasabb táplálkozási értékű és a modern fogyasztói igényeknek megfelelő élelmiszerek előállítása valósulhasson meg.

Mindemellett a három intézmény a hazai kutatások nemzetközi beágyazottságának növelésére, a Horizont 2020 projektekben és az európai kutatási hálózatokban való részvétel fokozására, a vezető külföldi kutatóhelyekkel folytatott együttműködések további erősítésére és tehetséges fiatalok kutatói pályán való megtartására is törekedett.

A projektzáró esemény bevezetőjében Szakos Dávid PhD hallgató, stratégiai elemző (ÁTE) elmondta, a projekt indulásakor nem sejtették, hogy a záró eseményt nem személyes körben tudják megszervezni, hanem számítógép előtt. Megköszönte a résztvevők rugalmasságát, ami lehetővé tette, hogy a világhálón tekintsék át a közös munka eredményeit.

– Rendkívül fontos területet ölelt fel ez a hároméves kutatás, hiszen nincs ma olyan ember Magyarországon és Európában, akit ne foglalkoztatnának az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdések – mondta köszöntőjében Dr. Sótonyi Péter, a konzorciumvezető ÁTE rektora. – Óriási a tét, a felelősség és nagyon sokat kell tenni azért, hogy nyomon lehessen követni a biológiailag értékes anyagok vagy éppen a szennyezések és a tartósító anyagok útját az élelmiszertermelésben.

A projekt forrásaiból az Állatorvostudományi Egyetemre sikerült beszerezni 275 millió forint értékű műszert és további százmillió forint jutott vegyszerekre, valamint egyéb dologi költségekre. Ugyanez elmondható az SZE mosonmagyaróvári karáról, ahol a tejlaboratóriumot és annak különböző részeit sikerült mintegy százmillió forinttal fejleszteni és Kecskeméten is azonos nagyságrendű építkezés indult be.

Örömteli, hogy számos előadás és 600 tudományos közlemény született, amiknek a fele angol nyelvű, lektorált folyóiratokban jelent meg. A jövőnk szempontjából pedig az a legfontosabb, hogy diploma- és szakdolgozati, valamint tudományos diákköri témákat, továbbá előadói pályázatot hirdethettek meg a projektből.

A munka zárása valójában a jövőbeli közös cselekvés nyitánya. Az igazi munka a projektben részt vett fiatal kollégákkal és az új eszközökkel most fog kezdődni és számítunk arra, hogy legközelebb is sikerül támogatást nyernünk, aminek révén a magyar gazdaság növekedését segítő innovatív termékek születhetnek. Ehhez kérem partnereink további kiváló együttműködését – zárta gondolatait Dr. Sótonyi Péter.

A Pályázati projektek jelentősége a felsőoktatásban című előadásában Dr. Szabó István, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese elmondta, hogy a felsőoktatási és ipari együttműködési központok fejlődésével jönnek létre a kompetenciaközpontok. A tudományos és innovációs parkokban pedig a vállalkozások is egymás partnereivé válnak. A szakpolitika célkitűzése az, hogy a következő uniós programozási ciklus végére Magyarország 2,18 százalékos részesedést érjen el a közvetlen uniós kutatás-fejlesztési és innovációs forrásokból.

A Tématerületi Kiválósági Program keretében már az ÁTE és az SZE is nyert el forrásokat. Üdvözlendő, hogy különféle élelmiszerbiztonsági Horizont 2020 projektekben is részt vett mindkét intézmény, ami azt jelenti, hogy megértették, mennyire fontos a nemzetközi együttműködések erősítése.

A projekteredményeket bemutató Dr. Kasza Gyula címzetes egyetemi tanár (ÁTE) elmondta, a célértékekhez képest egyaránt sikerült túlteljesíteni a kutatói utánpótlást támogató programokba bevont új résztvevők és a projektben közreműködő fiatal kutatók számát.

Mindegyik intézmény arra törekedett, hogy elősegítse, a graduális és posztgraduális képzésben résztvevő fiatal kollégák a későbbiekben kutatókká és oktatókká válhassanak. E projekt nélkül valószínűleg jó néhány fővel kevesebben választanák a kutatói pályát. Igazi lökést adott ehhez az is, hogy olyan műszereket tudtak beszerezni, amelyekkel nemzetközi színvonalú kutatásokat lehetett megalapozni.

A projekt megvalósítása során tíz külföldi intézménnyel sikerült újonnan kialakítani vagy új kutatási tartalommal kibővíteni az együttműködést. Harminc vendégoktató meghívására is sor került, akiknek a többsége az időközben kitört járvány miatt online kapcsolódott be a munkába.

Rögtön az első évben sikerült a konzorciumnak csatlakozni a csaknem tízmillió eurós támogatással finanszírozott, Európa egyik legfontosabb folyamatban lévő élelmiszerlánc biztonsági projektjéhez.

Hanczné Dr. Lakatos Erika egyetemi docens az SZE részvételét ismertette a projektben. Mint elmondta, a közös munkában az Élelmiszertudományi Tanszék vett részt és 300 millió forint forráshoz jutott. Ennek a felét fordíthatták építési és eszközbeszerzési célokra. Fő szakmai feladatuk funkcionális tejtermékpálya modell kidolgozása volt bio zöldségek és gyümölcsök (NJE) és optimális beltartalmi paraméterekkel rendelkező nyerstej (ÁTE) felhasználásával. A projekt egyik kiemelkedő célja egy pilot méretű tejfeldolgozó üzem és ahhoz kapcsolódóan egy érzékszervi és egy állományvizsgáló laboratórium megvalósítása volt. A tanszék által szervezett közétkeztetési kerekasztalon és funkcionális élelmiszereket bemutató workshopokon több mint 900-an vettek részt.

Dr. Palkovics András egyetemi docens, az NJE dékánja arról számolt be, hogy a közel 60 hektár területű csepegtető öntöző telepen mintegy 100 millió forint értékű felújítást végeztek el és értékes műszerrel gazdagodott a Talajtani és Növényvizsgáló Laboratórium. Fiatalok számára alapítottak agrárinnovációs ösztöndíjat a pályázat forrásaiból. A közös munka felpezsdítette a kar tudományos és hallgatói életét. Rekordszámú hallgató jelentkezett tudományos diákköri dolgozattal, amiknek a nagy részét ugyancsak a pályázatból sikerült támogatni.

Az ÁTE 600 millió forintot használhatott fel kutatási és oktatási kapacitásai fejlesztésére, számolt be Dr. Ózsvári László egyetemi docens, oktatási rektorhelyettes, a projekt szakmai vezetője.

Eszközökkel és anyagokkal bővültek a laborok. Munkájukat kutatási és karbantartási szolgáltatások támogatták.

A munkába bekapcsolódó hat tanszék a partnerekkel együttműködve a teljes élelmiszerláncot lefedte. Az Ökológiai Tanszék talajtani vizsgálatokat folytatott ökológiai gyümölcstermesztésben az NJE tangazdaságában. Az Élelmiszerhigiéniai Tanszék növényvédőszer-maradványok jelenlétét vizsgálta kecskeméti együttműködésben és közös szakmai gyakorlatot végzett Óvárral. A Gyógyszertani és Méregtani Tanszék növényi eredetű vegyületek gyulladáscsökkentő, antioxidáns hatásait vizsgálta.

Az Anatómiai és Szövettani Tanszék poliaminok terápiás szerepét vizsgálta a kognitív zavarok és az öregkori demencia megelőzése érdekében. Az Állathigiéniai, Állományegészségtani Tanszék és Mobilklinika komplex tőgyegészségügyi programot hajtott végre a tejelő szarvasmarha állományok egészségvédelme és antibiotikum terhelésének csökkentése érdekében. A Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék fogyasztói igényeket vizsgált, különös figyelemmel az idősebb korú fogyasztókra, az egészségügyi problémák által érintettekre és a speciális táplálkozási igényű emberekre.

A projektzáró esemény második részében a kutatási eredményeket ismertette Prof. Dr. Hornung Erzsébet professor emerita (ÁTE), Tóthné Taskovics Zsuzsanna, mérnöktanár (NJE), Dr. Mihálka Virág főiskolai docens (NJE), Dr. Hüvely Attila főiskolai docens (NJE), Prof. Dr. Laczay Péter egyetemi tanár (ÁTE), Dr. Farkas Orsolya tudományos főmunkatárs (ÁTE), Dr. Rácz Bence egyetemi docens (ÁTE), Dr. Jurkovich Viktor tudományos főmunkatárs (ÁTE) és Dr. Kapcsándi Viktória egyetemi adjunktus (SZE).

 

Szerző: Balázs Gusztáv