Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Hírek Sótonyi Péter: Stabilitást jelent az alapítványi struktúra

Sótonyi Péter: Stabilitást jelent az alapítványi struktúra

Megszűnt a kettős vezetés, egyszerűsödött az ügyintézés, a dolgozók jobban koncentrálhatnak az oktatásra és a kutatásra, a hallgatók számára pedig új ösztöndíjat vezettünk be – erről beszélt a Magyar Hírlapnak Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora azzal kapcsolatban, hogy intézményüknél már fél éve életbe lépett az alapítványi struktúra.

– Az Állatorvostudományi Egyetem az elsők között volt, ahol végbement a modellváltás. Miért volt szükség az átalakításra?

– Nemzeti érdekünk, hogy az oktatás, a kutatás fellendüljön, felzárkózhassunk a világ élvonalához és olyan értelmiség kerüljön ki az egyetemekről, amely hazánk értékeit tartja szem előtt. A modellváltó Állatorvostudományi Egyetem rektoraként meggyőződésem, hogy az új működési struktúra, amelyben a minisztérium helyett az állam által létrehozott alapítvány kuratóriuma kapja meg az irányítói jogosultságokat, alapvetően segíti elő a minőségi fordulatot a felsőoktatásban.

Sokan az egyetemi autonómiát féltik a modellváltástól, de én úgy érzem, most lettünk igazán autonómok, hiszen eddig mindig valamilyen politikai, állami intézmény volt a fenntartónk, a Marek József Alapítványunk létrejöttével viszont az egyetemünket jól ismerő, elkötelezett személyek vannak ebben a szerepben.

– Sokan félnek az alapítványi rendszertől. Mit ad ez az új struktúra egy felsőoktatási intézménynek?

– A bizonytalanság helyett éppen hogy stabilitást jelent, mert ezentúl nem változhat meg minden egy új miniszter kinevezése vagy netán kormányváltás esetén, így a politika tényleg nem tud beleszólni az egyetemek életébe. Egyetemünkön azóta bebizonyosodott, hogy ez kiválóan működik. Fontosnak ítélem, hogy a kuratóriumban az egyetemi életet jól ismerő rektor is feltétlenül helyet kapjon.

Az egyetemek számára a valódi autonómiát az jelenti, ha a szenátus által választott, a kuratórium által jóváhagyott rektor a szenátussal karöltve működteti az intézményt. A kuratóriumnak a stratégia megalkotásában, a célok kijelölésében, az egyetem érdekében kifejtett érdekérvényesítő lobbitevékenységben és nem az operatív irányításban kell részt vennie. Ugyancsak az egyetemek függetlenségét erősíti, hogy az alapítvány jövedelmet termelni képes vagyonát az állam bocsátja rendelkezésre, és az infrastruktúra elidegeníthetetlenül az egyetemek tulajdonába kerül.

– Milyen előnyeit tapasztalták eddig az átalakításoknak?

– Egyetemünk fél éves alapítványi működése során egyértelműen tapasztaltuk a modellváltás pozitív hatásait. Megszűnt a kettős vezetés, egyszerűsödnek az ügyintézési folyamatok, amely jelentősen csökkenti a bürokratikus terheket, és kikerülünk az államháztartási törvény hatálya alól. Dolgozóink az időigényes adminisztráció helyett a tényleges feladataikra koncentrálhatnak, az oktatásra és a kutatásra, hiszen ez az egyetemek feladata.

Ugyanakkor az alapítványi rendszer intézményre szabott kell, hogy legyen, az adott egyetem vezetőségét, polgárait részletekbe menően szükséges tájékoztatni a modellváltás miértjéről és mikéntjéről, a közeli és távlati tervekről. A megfelelő, minőségi fordulathoz feltétlenül szükségesnek érezem a felsőoktatásban sokszor szégyenteljes bérek versenyképessé tételét, enélkül kontraszelekció érvényesül és a legértékesebb oktatók, kutatók elvesztése következhet be.

– Milyen volt a modellváltás fogadtatása az egyetemen belül?

– Egyetemünkön a hallgatók is örömmel fogadták az átalakulást, bár egyelőre nem éreznek változást, ami jó, hiszen képzésünk, oktatási struktúránk változatlan marad, továbbra is biztosított az elmúlt évek létszámának megfelelő, államilag finanszírozott képzés. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem fejlesztjük az oktatási, kutatási koncepciónkat, hiszen felmenő rendszerben bevezetünk egy újabb gyakorlati félévet, így már tizenkét féléves képzéssel számolunk, valamint ismét meghirdetjük az osztatlan zoológusképzést magyar és angol nyelven is.

– Mennyiben változott akkor az egyetemisták élete?

– A modellváltás példaértékű eredménye, hogy az Állatorvostudományi Egyetem fenntartója, a Marek József Alapítvány kuratóriuma ösztöndíjat hirdet a haszonállat-gyógyászat és az élelmiszerlánc-biztonság iránt érdeklődő, elhivatott, a későbbiekben e szakterületeken dolgozni szándékozó állatorvostan-hallgatók számára. Ennek célja a haszonállat-gyógyászattal és élelmiszerlánc-biztonsággal foglalkozni kívánó állatorvosok létszámának jelentős bővítése.

Az ösztöndíjat azok nyerhetik el, akik az egyetem állatorvos szakának önköltséges képzési formájára felvételt nyertek, és a szóbeli szakmai beszélgetésen is megfeleltek. A Marek József-ösztöndíjra felvételt nyert hallgatóknak tanulmányaik során ugyanazokat a tanulmányi és vizsgafeltételeket kell teljesíteniük, mint bármely más állatorvostan-hallgatónak, ez biztosítja az ösztöndíjas jogviszony fenntartását. Az egyetem elvégzése után tíz évig a haszonállat-gyógyászat, illetve élelmiszerlánc-biztonság területén kell teljes munkaidőben állást vállalnia Magyarországon.

Az ösztöndíj forrását az alapítvány saját működési keretéből biztosítja. Emellett az István utcai campusunkon hamarosan megkezdődik egy óriási beruházás, Összehasonlító Orvostudományi Kísérleti Központ épül. Az új épületben a legmodernebb laboratóriumok mellett irodák és kollégiumi szobák kerülnek kialakításra, amit végső soron hallgatóink, a jövő generációk élvezhetnek.

– Hogyan alkalmazkodott az oktatás a koronavírus-járványhoz?

– Miután tavaly márciusban döntött a kormány arról, hogy át kell állnunk a digitális oktatásra, mi szinte azonnal elindíthattunk azt, mivel már korábban megkezdődtek az előkészületek, így egyetemünkön nem okozott fennakadást a váltás. Büszke vagyok arra, hogy nemcsak az oktatásunkat sikerült – hallgatóink legnagyobb megelégedésére – a virtuális térbe költöztetni, de diákságunk a diáknapokat, a hallgatói koncertet is megrendezték online formában, mi, oktatók pedig ötödéveseinktől az üres aulánkból és tantermeinkből online közvetített ballagással búcsúztunk.

Meghatódva gondolok vissza a rengeteg, sokszor könnyes videóüzenetre, köszönetre, amelyek a világ több mint ötven országából érkeztek. Tanévnyitónkat a parkunkban tartottuk, ahol elsőéves hallgatóinkat személyesen tudtam köszönteni, és a jubileumi diplomákat is átadhattuk, többek között az 1945-ben, azaz hetvenöt éve végzett kollégáinknak is.

– A gyakorlati képzéseket milyen módon tudják megtartani?

– Néhány hétig élvezhettük a személyes jelenléttel tartott órákat, azonban sajnos a járvány második hulláma nem engedte meg, hogy normál keretek között vigyük végig a félévet. Azonban mind oktatóink, mind hallgatóink maximálisan alkalmazkodtak a kihíváshoz. Így az előadásokat kizárólag online módon – a hallgatók kérésének helyt adva – a tanteremből közvetítve tartottuk, és éppen úgy zajlottak, mint a hagyományos kontakt órák esetében. A nagy manualitást igénylő gyakorlatokat – anatómia, kémia, patológia, kisállatgyógyászat, lógyógyászat, haszonállat-gyógyászat, mobil klinika, farmvizit, állatorvosi szemészet – személyes jelenléttel tartjuk meg.

A szóbeli vizsgákat videókonferencián keresztül bonyolítottuk, míg az írásbeli vizsgák online, a manualitást igénylő gyakorlati vizsgák személyes megjelenéssel zajlottak. A kollégiumot továbbra is üzemeltetjük. Természetesen minden egyetemi elfoglaltságot a kijárási korlátozások figyelembevételével szervezünk, és a járványügyi eljárásrend legszigorúbb betartását és betartatását követeljük meg.

– Lassan két éve ön a Professzorok Batthyány Körének elnöke. Hogy lehetne összefoglalni az elmúlt időszakot?

– Körünk tavaly ünnepelte fennállásának huszonötödik évfordulóját, sajnos számításainkat a járvány itt is keresztülhúzta, nem tarthattuk meg ünnepi közgyűlésünket, amelyet remélhetőleg ebben az évben pótolhatunk. A kör szellemiségének megfelelően feladatunk a társadalmi problémák, mint például a felsőoktatási, a családpolitikai kérdések megvitatása, megoldástervek kidolgozása, amelyekkel támogatjuk a döntéshozók munkáját.

Tagjaink a tudomány számos területét művelik, így több szemszögből is vizsgálhatjuk és elemezhetjük a történéseket. Fontosnak tartom, hogy a hazánkat érintő lényeges kérdésekben állást foglaljunk, hiszen a közvélemény ad a kör tagjainak véleményére, akik ismert és elismert, hiteles szakemberek. Lényegesnek érzem, hogy egy minket, professzorokat különösen érintő témában, mint az egyetemek modellváltása, eljuttassuk a véleményünket a döntéshozókhoz, és támogassuk a jövőnk szempontjából meghatározó, a felsőoktatás minőségi átalakítását célzó intézkedéseket.

Cikk szerzője: Kochan Krisztina

Eredeti cikk: https://www.magyarhirlap.hu