Default view
Hírek Egyéves fennállását ünnepli a Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet

Egyéves fennállását ünnepli a Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet

A Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet (DÉOKFII) 2020. április 1-jén kezdte meg működését az Állatorvostudományi Egyetemen, amely a hazai élelmiszerlánc-biztonsági szakemberképzés legfontosabb helye. Az Intézet olyan kutatási és oktatási szervezeti egység, mely biztosítja az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek gyakorlati támogatását, digitalizációs lehetőségeinek fejlesztését, és támogatja az élelmiszerlánc szemléletű, digitális technológián alapuló komplex állatorvosképzést.

 Az Állatorvostudományi Egyetemnek több évszázados kapcsolata van a (az állatorvosi) közegészségüggyel, mind a járványügyi, mind az élelmiszer-biztonsági területeken. Társ- és haszonállataink gyógyítása, a járványok kezelése és a jelenlegi állategészségügyi és közegészségügyi kihívások megoldása mind az élelmiszerlánc-biztonság részei. Az állatorvosi közegészségügy hazai letéteményeseként az Egyetemnek jelenleg is kiemelt szerepe van az élelmiszer-biztonsági képzés naprakészen tartásában és folyamatos fejlesztésében. Ennek a folyamatnak elengedhetetlen része a digitális lehetőségek agrár-élelmiszer vertikumba építése, az állatorvos képzéssel karöltve, minden területen.

A jövő állatorvosainak a tudományban, a mezőgazdaságban, az élelmiszergazdaságban és az államigazgatásban egyaránt, nagyobb felkészültséggel kell rendelkezniük a komplex rendszerek vonatkozásában, ami elengedhetetlenül magasabb szintű adat- és információkezelési, számítástudományi ismereteket jelent. Az Intézet kiemelt célja, hogy egy nemzetközileg is elismert, szakértői és kutatói csomópontként működjön az élelmiszerlánc-biztonsági adatelemzés területén. Megalakulása óta az Intézet munkatársai 8 nemzetközi munkacsoport és hálózat munkájához kapcsolódtak.

Napjainkra a digitális technológiákra való átállás az agrár-élelmiszerláncban is elkerülhetetlenné vált. A közeljövő mezőgazdasága a precíziós technológiák, szenzorok által előállított nagytömegű adatokra épül. Az adatvezérelt működés, az adatokon alapuló döntéshozatal azonban nem csak a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, élelmiszeriparban, hanem az egészségügyben, az orvoslásban is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert.

Az élelmiszerláncban tevékenykedő állatorvosok feladata sokrétű, hiszen az optimális termelési eredmények kialakítása mellett a betegségek, járványok megelőzését, a betegségek gyógyítását, a jogszabályi előírások betartását és betartatását is támogatják. A növénytermesztés és a takarmányozás, az állattenyésztés és a járványvédelem, valamint az élelmiszer-előállítás közös pontja az állatorvos. Ezen célok megvalósításához az állatorvosoknak széleskörű ismeretekkel kell rendelkezniük, beleértve az állatok genetikai képességeit, biológiai igényeket, az egészséges és beteg állapotok megkülönböztetésének, a kockázatok megelőzésének, felismerésének és kezelésének képességét. Ezen célok megvalósítását segíthetik elő a különböző forrásból származó adatok, amelyből az állatorvos is információt állíthat elő.

A jövő állatorvosainak nemcsak a rendelőben vagy az istállóban lesz feladatuk, hanem az adatok világában is el kell majd igazodniuk. Az állattartó telepeken elhelyezett szenzorokból, a termelési folyamatokat támogató alkalmazásokból, a termelésirányító rendszerekből és egyéb rendszerekből származó adatok közötti összefüggések elemzése révén termelést fokozó, hatékonyságnövelő és költségcsökkentő megoldások dolgozhatók ki.

Az adatok elemzése révén lehetőség nyílik a tünetek és veszélyek korai felismerésére, a betegségek kezelésére, a gyors beavatkozásra és a nyomon követésre, amely a járványok megelőzéséhez, hatékony kezeléséhez is hozzájárulhat. Az állattartó telepen kívülről származó adatokból pedig előrejelzések tehetők élelmiszerlánc-biztonsági események vagy új kockázatok vonatkozásában. Az ilyen előrejelző rendszerek fontosságát az éppen aktuális pandémia is bizonyítja: új kórokozók, új kémiai szennyezők kutatása és korai felismerése állat- és emberéleteket ment.

A DÉOKFII kiemelt szerepet vállal a Marek József ösztöndíjas hallgatók képzésében is. Az ösztöndíjat a haszonállat-gyógyászat és az élelmiszerlánc-biztonság iránt érdeklődő, elhivatott, a későbbiekben e szakterületeken dolgozni szándékozó állatorvostan-hallgatók számára hoztuk létre. Az Intézet gondozásában minden félévben 1-1 kurzus keretein belül fogják a hallgatók elsajátítani az élelmiszerlánc-biztonsághoz, adatelemzéshez köthető legkorszerűbb tudást.

A DÉOKFII több digitalizációs projektjavaslatot is azonosított, melyekre a jövőben fókuszálni kíván. Ilyen projekt többek között a gazdasági szereplőket támogató, élelmiszerlánc-biztonsági korai veszély előrejelző és újonnan felmerülő kockázatokat azonosító rendszer, a technológiaértékelő, költség-hasznossági és kockázat-haszon elemző rendszerek vagy a minőségirányítási döntéstámogató rendszerek az élelmiszerlánc menedzserek számára.

A 2020-as évben a DÉOKFII több, mint 40 000 élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos témájú hír közül adatbányászati algoritmusok segítségével 21 lehetséges újonnan felmerülő kockázatot azonosított, melyek közül 9 ügy uniós szinten is lehetséges újonnan felmerülő kockázatnak számít az EREN véleménye alapján. Az Intézet 12 ügyet publikált a honlapján, ebből 2 üggyel kapcsolatban küldött gyors tájékoztató anyagot a Nébih-nek, illetve 11 lehetséges újonnan felmerülő kockázatról számolt be az EFSA EREN hálózatának.

Kiemelt feladat a gazdasági szereplők mellett a hatóságokkal közösen, illetve a hatóságok számára történő digitális élelmiszerlánc felügyeleti alrendszerek fejlesztése. Az Intézet megkezdte a nemzetközi együttműködést a fogyasztókat érő élelmiszer-biztonsági és táplálkozás-élettani hatások felmérésére molekuláris szinten, melyet adatvezérelt, mesterséges intelligenciával asszisztált módszerekkel végez.

Az Intézet aktívan részt vállal a hazai digitalizációs törekvések előmozdításában, így a Digitális Jólét Program (DJP) céljainak megvalósításában, illetve a Digitális Élelmiszeripari Stratégia (DÉS) kialakításában is.

Az Intézet működése során összegyűjtött tapasztalatot, valamint a kutatási eredményeket a hazai és nemzetközi tudományos szakma szereplői mellett a lakosságnak, a nem intézményesült szakmai partnereknek is át kívánja adni workshopok, konferenciák, on-line beszélgetések, webináriumok formájában. Az Intézet nem titkolt célja, hogy információs bázisként szolgáljon, mely közelebb viszi az élelmiszerlánc-biztonság tudományterületét a fogyasztókhoz.

További információ:

Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet

2020 éves jelentés

[Kattintson az emailcímhez]