Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Hírek Állatorvosi Egyetem rektora: A hallgatók többsége kisállatokat szeretne gyógyítani

Állatorvosi Egyetem rektora: A hallgatók többsége kisállatokat szeretne gyógyítani

Európában most a negyedik, de az első helyet célozta meg az állatorvosképző helyek rangsorában a budapesti Állatorvostudományi Egyetem, ahol hamarosan világszínvonalú laborkomplexum épül, amelybe több világszintű oktató is érkezik. Sótonyi Péter, az intézmény rektora tele van tervekkel, amelyek megvalósulásához szerinte komoly segítséget jelent az alapítványi működés. A fizetéseket máris megemelték, és egy teljesen új ösztöndíjrendszert is bevezettek.

Az Állatorvostudományi Egyetemet nevezte a legjobb felsőoktatási intézménynek Orbán Viktor kormányfő abban a villáminterjúban, amit egy diáklány készített vele és töltött fel az Instagram oldalára. Hogyan kell ezt érteni?

Úgy, hogy Európa 98 állatorvosképző intézménye közül mi vagyunk a negyedikek a különböző mérőszámok alapján. Ez óriási dolog, de a célunk az, hogy az elsők legyünk a kontinensen, világszinten pedig benne legyünk az első 50-ben.

Az egyetem népszerűségében is visszaköszön ez az előkelő helyezés? Mekkora önöknél a túljelentkezés?

Hatszoros, pedig a felvételi ponthatárunk magas: idén ugyanúgy 437 pont volt, mint a Semmelweis Egyetemen, és ez 30 ponttal több, mint egyes hazai orvosegyetemeken. Itt az állatorvosi képzőhelyek közül Európában egyedülálló módon három nyelven, magyarul, angolul és németül is folyik oktatás, ez utóbbiakon is 2,5-szeres a túljelentkezés. Az európai akkreditációnak köszönhetően – amit már háromszor megkaptunk, és készülünk a negyedik megméretésre – a nálunk szerzett diplomát mindenütt elfogadják Európában. Ezért is vannak jelenleg a világ 58 országából hallgatóink Dél-Koreától Indián át Dél-Amerikáig, és tömegével jönnek Norvégiából, Németországból és Írországból. Így a külföldi diákok közül is válogathatunk, nem elég, ha kifizetik a tandíjat.

Mennyibe kerül itt a külföldieknek egy tanév?

13 ezer euróba, ez közel 5 millió forint. Ez persze még mindig olcsóbb, mint egy amerikai képzés, ami 45 ezer dollár. Az 1800 hallgató mintegy kétharmadát külföldiek teszik ki nálunk, és fontos is, hogy ide vonzzuk őket, hiszen az általuk befizetett tandíj fedezi az egyetem költségvetésének mintegy 80 százalékát.

A magyarok közül mennyien tanulnak költségtérítéses képzésen önöknél?

Nagyon kevesen, mert számukra nagyon drága a képzés: jelenleg évi 2 millió 900 ezer forint – ennyit kapunk az államilag finanszírozott hallgatók után fejkvótaként. Ezért miközben az idén 135 hallgató kezd államilag finanszírozott képzésben, csupán 15 az önköltségesen. Ettől az évtől azonban változtattunk, egyrészt alacsonyabbra tettük a ponthatárt az önköltséges képzésen (ami még mindig magas, 412 pont), másrészt átvállaltuk a költségeiket.

Miért ilyen nagyvonalúak?

Mert a gazdasági haszonállatok, az élelmiszerbiztonság, a hatósági állatorvoslás iránt kicsi az érdeklődés a hallgatók részéről. Ha az én generációm kifut – 67 éves vagyok –, nem lesz, aki ezeken a területeken dolgozzon. Pedig a túljelentkezésekből látszik, hogy sokan szívesen lennének állatorvosok, de – ahogyan egy vidéki kislány fogalmazott, amikor megkérdeztem, miért az agrárra, miért nem hozzánk jelentkezik – a többség nem tudja felvenni a versenyt az elitgimnáziumokban végzettekkel. Ezért húztuk meg itt alacsonyabban a ponthatárt, és a modellváltást kihasználva meghirdettük a Marek József ösztöndíjat. Aki ebben részesül, az vállalja, hogy az egyetem elvégzése után 10 évig a haszonállat-gyógyászat, illetve élelmiszerlánc-biztonság területén dolgozik teljes munkaidőben Magyarországon. A kuratórium a működési költségéből erre a célra ebben az évben 45 millió forintot fordít. Az ösztöndíjat felmenő rendszerben szeretnék működtetni, és jövőre már 30, azt követően pedig 45 hallgatót ily módon támogatni.

Az egyetemnek van saját kisállatklinikája, de hol tudnak a haszonállatok mellett gyakorlatot szerezni a hallgatóik?

Az egyetemnek van egy farmja Üllőn, ahol három éve kötelező úgynevezett hetesi szolgálatot kell teljesíteniük a magyar hallgatóknak, hogy megismerjék a haszonállatokat. Fél évente hat napot töltenek ott, minden szemeszterben új állatokkal találkoznak: először lóval, majd juhval, sertéssel, baromfival és az őshonos állatokkal. Emellett elősegítjük, hogy ösztöndíjszerződést köthessenek a nagy gazdaságokkal, amelyeknek rendkívül jól képzett állatorvosokra van szükségük. Kevesen tudják, de ma már robotika vezérli például a fejést, Mezőhegyesen vagy a Bonafarmnál, komputer elemzi minden tőgynegyednek a zsírtartalmát, csíraszámát, és ez alapján mondja meg, mennyi takarmányt kell kapnia a tehénnek. Ezeket a modern technológiákat az állatorvosoknak is ismerniük kell.

Vajon mi az oka annak, hogy mindenki kisállatokkal akar foglalkozni? A népszerű állatorvosos dokumentumsorozatok? Vagy ez nemcsak könnyebb munka, de jövedelmezőbb is?

Mindenütt gondot okoz, hogy az állatorvos-hallgatók többsége lóval, kutyával, macskával, vagyis 90 százalékban társállatokkal akar foglalkozni, és ennek sok oka van. Az állatorvoslás érzelmileg rendkívül motivált pálya. Az állatszeretet általában egészen kicsi korban kialakul, nem véletlen, hogy nagyon sok hölgy jelentkezik hozzánk: 100 hallgatóból ma már 80 nő, évtizedekkel ezelőtt még fordított volt az arány.

Manapság nagyon sokan tartanak társállatot, ez napjainkban egyfajta társadalmi közérzetjavító tényező, különösen az egyedülálló embereknél. Emellett mindenütt nagyon visszaesett a haszonállatok száma. Gondoljon bele, Magyarországon pár évtizede még 13 millió sertést tartottak, most 2,8 milliót. Ezt én tragikusnak tartom, és nem csupán azért, mert a háztáji gazdaságok szinte teljesen megszűntek. Nem hogy a városi, de a falusi gyerekek sem biztos, hogy közelről láttak tehenet, juhot, hogy van konkrét tapasztalatuk testközelből ezekről az állatokról. Erre akkor döbbentem én is rá, amikor megkérdeztem egy harmadévest, mennyit iszik naponta a ló, mire azt válaszolta, kb. 5 litert. Elzárattam az önitatót, és mondtam, vigyél ki neki 2×20 liter vizet, és majd meglátod, mennyit iszik valójában.

Mi kell ahhoz, hogy előbbre tudjanak lépni az európai és a világ állatorvosegyetemeinek rangsorában? Korszerűbb infrastruktúra?

A 140 éve, Steindl Imre tervei alapján készült épületegyüttesünk modern belsőt rejt, különösen felszereltségben, műszerezettségben. Sajnos, a 70-es évek elején épült épületeink rosszabb állapotban vannak, ezeket teljesen felújítjuk és kibővítjük. Itt egy 84 milliárd forintos bruttó beruházással hamarosan egy világszínvonalú laboratóriumi-oktatási centrum létesül, illetve ebből a pénzből három tanszéket is korszerűsítünk. A VII. kerület legnagyobb összefüggő zöld területe a kampuszon belül van, ezt is rendbe hozzuk, a fák egy része elöregedett, veszélyesek, újakat kell telepíteni a helyükre.

A legmodernebb épületek sem érnek azonban semmit, ha nem tudjuk megtölteni szellemi tartalommal. Ezért már most teszünk azért, hogy a világ legjobb szakemberei dolgozzanak nálunk. Sikerült már több kollégát is hazahozni külföldről, és nem egy, Nobel-díj előtt álló külföldi professzort is megnyernünk. Bízunk benne, hogy mire minden elkészül, feláll majd egy olyan szakmai csapat, amelyik nem csak az egyetemnek, de Magyarországnak is dicsőséget hoz.

Mivel tudnak el- vagy idecsábítani külföldről szakembereket? Ilyen jók önöknél az oktatói fizetések?

A fizetéseket, az alacsony béreket átlagosan 20 százalékkal tudtuk emelni, miután már nem köt minket a közalkalmazotti bértábla. Az alapbérekre még további ösztönzők jönnek a teljesítmény függvényében, vagyis, ha az oktató dolgozik az állatklinikán, ha publikációi jelennek meg, ha idegen nyelven oktat, azt pluszban díjazzuk. Az oktatók így jóval többet keresnek.

Tehát nem jártak rosszabbul azzal, hogy kikerültek a közalkalmazotti törvény hatálya alól?

Amit az egyetem adhat, azt garantáljuk továbbra is, a jubileumi jutalmat 5 éven keresztül minden érintett meg fogja kapni, de kétségtelen, félárú bérletet nem tudunk biztosítani. Azt gondolom, ezt a veszteséget messze kompenzálják a megemelt fizetések.

Az egyetem ősztől a Marek József Alapítvány fenntartásában működik továbbamivel kapcsolatban ön azt mondta: kifejezetten örül a modellváltásnak. Az eddig elmondott pozitívumokon túl mit vár az alapítványi működéstől?

Az új struktúra meggyőződésem szerint egy sokkal rugalmasabb gazdálkodást, a világ változásaira való gyorsabb reagálást tesz lehetővé. Sokszor hallottam, hogy az egyetemi autonómia csorbul. Ez nálunk biztosan nincs így.

Kiváló szakemberek kerültek be az alapítvány kuratóriumába és a felügyelőbizottságba is. Ez a két grémium nem csak a függetlenségre, de a szakmaiságra is garanciát jelent. Nagyon jelentős pozitívumként értékelem azt is, hogy a teljes ingatlanvagyon örökre az egyetem tulajdonába került, amit csak gyarapítani lehet, elidegeníteni nem. Az egyetemet továbbra is a szenátus vezeti a rektorral közösen, az oktatási, kutatási irányokat mi határozzuk meg.

Milyen kutatási irányokban gondolkodnak?

Olyan célzott, innovatív kutatásokat akarunk elindítani, amelyeknek az eredménye a való életben hasznosítható, valós problémákra ad választ, és amiből anyagi hasznunk is származik.

Ebben segít, hogy a Nemzeti Laboratóriumok Programban az Állatorvostudományi Kutatóintézettel és a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karával közös konzorciumunk 3,3 milliárd forintot nyert el. De az is, hogy Innovációs Irodát hoztunk létre, amely hálózatba szervezi az egyetemi kutatócsoportokat, laborokat, intézményeket és az iparági szereplőket egyetemen belüli, hazai valamint nemzetközi kooperációk és megbízások elősegítésére.

Kifejezett célunk az, hogy az ígéretes projektek spin-off vállalkozások formájában élhessék tovább az életüket, felkészülve tőkebevonásra, technológia-transzferre. Ami pedig az irányokat illeti, mivel az állatgyógyászatban még mindig rengeteg antibiotikumot használnak, és ez táptalaja a rezisztenciának, fontos kutatási terület az antibiotikum-kiváltó terápiák fejlesztése. De munkatársaink dolgoznak terápiarezisztencia kialakulását megelőző kemoterápiás protokollon limfómában szenvedő kutyák számára; egy másik kutatócsoport ivarmeghatározásra alkalmas genetikai gyorstesztet fejleszt, míg egy harmadik szívkatétert lovak pitvarremegésének gyógykezelésére.

A pandémia még nem ért véget, hogyan tervezik a tanévet?

Teljes egészében kontakt órákban gondolkodunk, hiszen ez egy rendkívül gyakorlatorientált szakma. Éppen ezért megköveteljük az oltási igazolványt vagy heti rendszerességgel a PCR-tesztet. Azokat a kollégákat, akik nincsenek beoltva (az oktatók között nincsenek ilyenek), oltakozásra ösztönözzük. Elfogadhatatlan, amikor valaki az oltás ellen ágál, miközben megkapta a 14 oltását gyermekkorában, de nem zavarják a vakcinák akkor sem, ha a trópusokra utazik. A vírusszkepticizmust és az oltásellenességet pedig óriási bűnnek tartom.

 

Forrás: novekedes.hu