Kétségtelen, hogy a szegénységből való kitörés lehetősége az oktatásban rejlik. Ha a felsőoktatás mindenki számára megfizethető lenne, akkor az alacsony jövedelmű országokból érkező diákoknak több esélyük lenne körülményeik megváltoztatására. Az ösztöndíjak megoldást jelenthetnek azoknak a hallgatóknak, akik keményen dolgoznak és hajlandóak áldozatokat hozni a külföldi tanulmányokról szőtt álmuk valóra váltásáért. Olvassa el a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Joseph Oscar Ullomi történetét, aki jó úton halad, hogy elérje célját és állatorvos legyen.

Egy egzotikus országból érkeztél, mesélj az otthonodról és a családodról.

Tanzániából, pontosabban Dar es-Salaamból jöttem, de a Kilimandzsáró régióját tekintem az otthonomnak, ahol Afrika legmagasabb hegye is található. Hatan vagyunk testvérek, 4 fiú és 2 lány, én vagyok a második legidősebb a sorban. Zambiában nőttem fel, ott jártam általános és középiskolába, majd Tanzániába költöztünk, ott folytattam a tanulmányaimat. A nagybátyámmal és a feleségével éltem akkoriban, akik olyanok nekem, mintha a szüleim lennének.

Tanzánia egy alacsony jövedelmű ország. Milyen lehetőségek vannak, ha egyetemre akar menni az ember?

A tanzániai oktatási rendszer merőben eltér a magyartól. Alapfokú oktatással kezdődik, ezt követi az általános, a középfokú általános, a középfokú haladó és ideális esetben az egyetemi szint a végén. Ha az összes képesítéssel rendelkezel, akkor állami kölcsönt kaphatsz a felsőfokú tanulmányaid finanszírozására, melyet én is kértem, de sajnos nem kaptam meg. Állami segítség nélkül az oktatást saját zsebből kell állnod, kereshetsz munkát vagy ha szerencsés vagy, akkor a családod tud támogatni.

Pályáztál a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra, hogy az Állatorvostudományi Egyetemre járhass. Hogyan értesültél erről a lehetőségről?

Amikor befejeztem a középfokú tanulmányaimat, egyből egyetemre szerettem volna menni, de problémák adódtak, így csak egy év kihagyással tudtam volna folytatni. Nagybátyám tanácsára elkezdtem külföldi ösztöndíj-lehetőségeket keresni, felvettem a kapcsolatot több nagykövetséggel, de nem jártam sikerrel. Aztán egyik nap a nagybátyám felesége mutatott egy hirdetést, amelyet az Oktatási Minisztérium tett közzé a Stipendium Hungaricumról, erre jelentkeztem. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjat a magyar kormány azért hozta létre, hogy elősegítse a magyar felsőoktatás nemzetközivé válását és tehetséges hallgatókat vonzzon az országba a világ minden tájáról.

Hogy zajlott a jelentkezés folyamata?

Nem volt nehéz. Regisztrálni kellett egy online rendszerben, majd rangsorolni azokat a képzéseket, amelyek érdekeltek.  Én állatorvosnak akartam tanulni, ez volt az első választásom, a másik helyen a biokémiai tanulmányokat jelöltem meg.

A jelentkezés után a Tempus Közalapítvány megkezdte a nominálási folyamatot, majd felvették a kapcsolatot a küldő partnerrel, amely az esetemben a tanzániai Oktatási Minisztérium volt. Ők értesítettek, hogy jelöltek az ösztöndíjra, majd egy rövid interjún vettem részt velük mielőtt felvettük volna a kapcsolatot az egyetemmel. Szerencsére a korábbi tanulmányaim miatt felmentést kaptam a felvételi alól, egy szóbeli vizsgám volt, majd kezdhettem a papírmunkát, intézni a vízumot stb.

Milyen kiadásokat fedez az ösztöndíj?

Havi ösztöndíjat kapunk, ingyenes kollégiumi helyet vagy havi hozzájárulást a szállásköltségekhez, egészségbiztosítást és természetesen a tandíjat teljes mértékben fedezi. Szerencsére a diákok vállalhatnak munkát, ami segít a további felmerülő költségek előteremtésében. Én részmunkaidős szakács vagyok egy étteremben, ami egyébként a hobbim is, imádok sütni, főzni, húsokat grillezni. A csirke és a sertéshús a kedvencem.

Tanzániának igen változatos az állatvilága, rengeteg egzotikus fajjal, ami Magyarországon nem él. Hogyan jellemeznéd az állatokkal való kapcsolatod?

Az igazat megvallva nem sok tapasztalatom van a vadállatokkal. A nagybátyámnak van egy farmja, ahol marhákat, juhokat és több mint száz kecskét tart, melynek hála tapasztalatot szereztem a haszonállatok gondozásában. Otthon baromfiudvart is kialakítottunk, illetve a korábbi tanulmányaimnak köszönhetően egyre több szomszédunk kért tőlem segítséget a nagyállataik kezelésében. Viccesen hangozhat, de mielőtt elkezdtem volna az egyetemet iszonyatosan féltem a kutyáktól. A gyakorlati óráknak hála már jobb a helyzet, még azon is elgondolkodtam, hogy örökbe fogadok egyet, ha nagyobb lakásba költözök, ami engedi az állattartást.

Említetted, hogy rendelkezel már végzettséggel az állategészségügy területéről. Miért döntöttél úgy, hogy továbbtanulsz?

Állategészségügyből és tenyésztésből szereztem bizonyítványt, majd ezt követően két évig a Sokoine Mezőgazdasági Egyetemre jártam, ahol állatorvosiasszisztens-képesítést szereztem. Szerettem oda járni, inspiráló professzoroktól tanulhattam. Miután befejeztem a tanfolyamot, úgy éreztem, hogy folytatnom kell az állategészségügy felfedezését, mely akár egy életen át tartó karrierré is válhat számomra. Emellett nagyon vonz, hogy állatorvosként független lehetek és tisztességes megélhetést biztosíthatok a családomnak.

Mi a különbség aközött, hogy ha Magyarországon vagy ha Tanzániában vagy állatorvos? Van-e egyáltalán?

Még nem tudok túl sokat az itteni gyakorlatról, de amennyire látom a magyar állatorvosok proaktívabbak. Ők mondják meg a tulajdonosoknak, a gazdáknak, hogy mit kell tenniük, hogyan kell kezelni az állataikat. Tanzániában a gazdák mindent megpróbálnak egyedül elvégezni, és csak az utolsó pillanatban hívnak, ami nagyon megnehezíti az állatorvosok munkáját.

Most fejezed be a harmadik éved. Mit mondanál az Állatorvostudományi Egyetemről?

Nagyon jó az elhelyezkedése, gyönyörű a környezet és tapasztalt professzorok tanítanak. Az első félév nagyon nehéz volt számomra, szinte senkivel sem beszéltem, küzdöttem a kémiával, teljesen elveszett voltam. Hálás vagyok a professzoroknak a támogatásukért, amit akkor és azóta is kapok, főként Dr. Pilipecz Mihály Viktornak a Kémia tanszékről és Dr. Rácz Bencének az Anatómiáról. Kivételes az oktatás színvonala és a diploma értéke. Az egyetem olyan modern diagnosztikai eszközökkel rendelkezik, mint az álló MRI vagy a CT, ami hatalmas előny. Tanzániában például azt mondták nekem, hogy valószínűleg sosem fogok pásztázó elektronmikroszkópot látni, erre itt már az első évemben dolgozhattunk vele szövettanon. Ez az egyetem több mint 230 éves múltra tekint vissza, olyan híres állatorvosok Alma Matere, mint például Marek József. Tanzániában a csirkéket kikelés után azonnal oltjuk Marek-betegség ellen. Büszke vagyok, hogy arra az egyetemre járhatok, amely olyan nemzetközileg is elismert tudósokat adott, mint ő.

Mit tartasz az eddigi legnagyobb sikerednek az egyetemen?

Hogy sikerült az anatómia szóbelim és túl vagyok a kémián is. Ezeken túl büszke vagyok arra, hogy mentor vagyok az egyetemen, a SAM-buddy programban. Eddig 4 hallgatót mentoráltam, mind különböző országokból. Sikerként élem meg, hogy meggyőztem két korábbi csoporttársamat az előző egyetememről, hogy itt folytassák tanulmányaikat az Állatorvostudományi Egyetemen, már másodévesek.

Mesélj még a mentorprogramról, hogyan tudsz másoknak segíteni?

Elsőévesként mentoráltként vettem részt a SAM-buddy programban, egy negyedéves hallgató mentorált. Segített megismerni az egyetemet, a várost, hasznos tippeket adott a tananyagokkal, a vizsgákra való felkészüléssel kapcsolatban. Alapvetően az információk megosztása és az újonnan érkezettek támogatása a cél. Később már mentorként csatlakoztam, segítsek másoknak, ahogy korábban nekem is segítettek.

Mennyire nehéz külföldi diákként boldogulni nálunk? Mi a tapasztalatod?

Vannak jó és rossz dolgok is, de a külföldön való tanulás előnyei túlszárnyalják a hátrányokat. Rengeteg országból, minden kontinensről lettek barátaim, sikerült fejlesztenem a kommunikációs képességem, az interkulturális ismereteimet. Igaz, hogy ehhez ki kellett lépnem a komfortzónámból, nem ezt az életmódot és oktatást szoktam meg. Budapest gyönyörű város, fejlett közlekedési rendszerrel és szép parkokkal. A megélhetési költségek elviselhetőek, és Európa szívében vagy. A legnagyobb hátrány, amelyet meg kell, hogy említsek a nyelvi akadály. Tudok néhány szót magyarul, bemutatkozom és megkérem a beszélgetőpartnereimet, hogy váltsunk angolra. Tervezem, hogy a következő félévben felveszem az egyetemen a magyar nyelvtanfolyamot. Akadályozhat a mindennapjaidban, ha egyáltalán nem beszélsz magyarul. További hátrány lehet, ha olyan távoli országból érkeztél, mint én, mert nem láthatod olyan gyakran a családodat.

Mikor voltál otthon utoljára?

Mióta eljöttem Budapestre azóta nem voltam otthon, 3 éve. Mehetnék, de a koronavírus miatt most túl bonyolult lenne.

Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak. Hány vizsgád van ebben a félévben?

6 vizsgám lesz és terveim szerint – mint mindig – megpróbálok elsőre átmenni az összesből. Igyekszem keményen tanulni és a legjobban teljesíteni, ilyen a személyiségem. A vizsgaidőszak egyébként is stresszes, de ha valamiből megbuksz, akkor mindent újra kell tervezni, ezt szeretném elkerülni. Mivel munkám is van a diákéleten túl, gondosan be kell osztanom az időm. A szóbeli vizsgák a legnehezebbek, több energiát kell belefektetni, hogy minden apró részletet megtanulj és képes legyél azonnal előhívni. A jövőbeli terveimet tartom szem előtt.

Ha már erről beszélünk, mik a terveid?

 Szeretném bővíteni a haszonállatokkal kapcsolatos korábbi tapasztalataimat, tanulni a modern eszközökről, tudod, hogy jó állatorvos legyek. Szívesen dolgoznék külföldön, először gyakornokként majd állatorvosként. Akadémikusként is el tudom képzelni magam, lehet, hogy PhD fokozatot szerzek a karrierlehetőségeim bővítése érdekében. Egy idő után valószínűleg haza fogok költözni, hogy megalapítsam a saját praxisomat. Tudom, hogy ehhez sok pénz kell, de keményen fogok dolgozni, és megvalósítom az álmom.