Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Hírek Egy igaz magyar hazafi: Dr. Kómár Gyula emlékezete

Egy igaz magyar hazafi: Dr. Kómár Gyula emlékezete

Az Állatorvostudományi Egyetemen huszadik alkalommal rendezték meg február 4-6-ig a Kómár Napokat, melynek online előadásaira 250-en regisztráltak. A továbbképzés keretében adták át a Kómár-díjat és emlékplakettet Dr. Koleszár István állatorvosnak. Az esemény résztvevőit köszöntötte Dr. Sótonyi Péter rektor, aki egyetemtörténeti dokumentumot vett át a névadó sebészprofesszor unokájától, Dr. Kómár Gyulától.

Az 1904-ben Aszódon született Dr. Kómár Gyula életéről több regényt lehetne írni. Állatorvosi oklevelét 1928-ban szerezte, majd a következő évben doktori diplomát kapott. Az Állatorvosi Főiskolán Berrár Mihály klinikáján kezdett dolgozni. Egy évig Bécsben tanult. 1934-ben megvált a főiskolától. Gyomán járási állatorvosként, később főállatorvosként működött. 1945-ben Csongrád vármegye főállatorvosa lett. 1948-tól 10 évig ismét Intézményünkben dolgozott, a Sebészeti Klinika élén. 1958-tól 1968-ban bekövetkezett haláláig a Ceglédi Állatkórházat igazgatta.

A Magyar Állatorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete az ezredfordulót követően indította el a Kómár Napokat továbbképző előadásokkal és az évente átadott Kómár-díjjal. Először, 2002-ben dr. Rátonyi Dénes, dr. Fábián Miklós és dr. Dubois Ida részesültek az elismerésben. Az idén Dr. Kerényi János vette át a kitüntetést, aki 1971-ben kapta meg cum laude minősítéssel állatorvosi diplomáját, s legutóbb a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság hatósági állatorvosa volt.

Az újra önállóvá vált Állatorvostudományi Egyetem 2016 őszén csatlakozott az alapítókhoz és gondoskodik azóta is a professzor méltatásáról a Kómár Napokon.

Az idei ünnepséget Dr. Buránszki Barbara állatorvos, a kamara megyei szervezetének alelnöke vezette le. Elsőként köszönetet mondott az Egyetemnek azért, hogy befogadta a rendezvényt.

Az unoka, Dr. Kómár Gyula, a Vadaskerti Állatorvosi Ambulancia állatorvosa azt a kéziratot ajándékozta az Egyetem könyvtárának, amelyben nagyapja megmagyarázta, hogy miért nem tudta elfogadni a számára 1948-ban felajánlott dékáni tisztséget.

Dr. Sótonyi Péter az ajándékot megköszönve megígérte, hogy annak méltó helye lesz az Egyetem könyvtárában. Hozzátette, ha valaminek helye van az egyetemen, az pontosan ez az esemény. Komár professzor olyan példakép az állatorvosok és az ifjúság számára, hogy emlékével minden nap találkoznunk kell!

A tiszteletbeli Kómár-díjas egyetemi vezető ezután arról beszélt, hogy Kómár Gyula Gyomán és Orosházán nemcsak a gazdáknak, hanem a kollégáknak is patrónusa volt. Emberi nagysága abban is megmutatkozott, hogy a második világháborúban az aszódi tábori kórházban napi 18-20 órán át végezte a humán műtéteket és a humánorvos kollégák hozzá jártak tanácsért.

1948-ban, az akkori Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvosi Karán egyhangúlag támogatták megválasztását a Sebészeti és Szemészeti Tanszék élére.  Hihetetlen nagy szorgalommal végezte a feladatát, emellett a kutatásban és a könyv- és jegyzetírásban is példát mutatott. Igaz, mire a könyvei megjelentek, már nem volt az Egyetem dolgozója és már nem volt professzor.

Két évvel a tanszékvezetői megbízás elnyerése után felkérték dékánnak, de ezt elhárította. Levelében – amit az unoka most az Egyetem könyvtárának ajándékozott – a következőt írta: „Magamat felkészületlennek és alkalmatlannak tartottam, és hogy végül mégis ide kerültem, annak egyedüli oka, hogy beláttam, nincs választék az állatorvos karban, aligha akadna alkalmasabb ember nálam a sebészet tanszék vezetésére. Elvállaltam és ma, két év után még inkább látom, hogy olyan tanár, amilyennek én fiatalon megálmodtam magamat, és amilyen talán a másfél évtizedes kiesés nélkül valóban válhattam volna, sohasem lehetek már. (…) Régi megérzésem, hogy olyan feladat ellátása, amelyről eleve tudjuk, hogy képtelenek vagyunk rá, felelőtlenség.

Kómár Gyula igaz magyar hazafi volt, folytatta Dr. Sótonyi Péter. Az 1956-os forradalom minden napján az egyetemen végezte a munkáját. A forradalom leverése után előadását tartva azt mondta a hallgatóknak, hogy az elmúlt hónapok eseményei felett nem mehetünk el szó nélkül. Felállva emlékeztek azokra, akik a szabadságért az életüket áldozták vagy hazájuk elhagyására kényszerültek. Ezután még kinevezték a hallgatók forradalmi viselkedését elbíráló bizottság elnökének. Ő azonban nem volt hajlandó részt venni a megtorlásban, a jelentését nem fogadták el és azonnali hatállyal elbocsátották az Egyetemről.   Mint Fehér Dezső professzor írta: egy nagy ívű pálya kettétört, de a gerince egyenes maradt.

A tanyavilágba került majd egy évvel később állt a ceglédi állatkórház élére, ott születtek meg a könyvei, s úgy fejlesztette a hazai állatkórházak hálózatát, életének ebbe a fejezetében, hogy nemcsak ő, hanem kollégái is egymás versenytársait képezték ki.

Dr. Sótonyi Péter bejelentette, 2023-ban az Egyetem Dr. Kómár Gyula mellszobrának felállítását tervezi a parkban.

Dr. Mohay Imre a Komár-díjasok nevében emlékezett a Kómár napok két évtizedére. Felemelő, izgalmas történetek követték egymást évről évre, hiszen olyan kollégákat kellett sorba venni, akik kiemelkedő szakmai tevékenységet folytattak a fiatalabb kollégák oktatásában, gyakorlati képzésében. Az elismerés alapító okiratában megfogalmazott feltételeket az évek során bővíteni kellett, mert a megyei állatorvosi kar a szakma igen széles palettáját képviseli.

Dr. Koleszár István a kamara megyei felügyelő bizottságának elnöke elmondta, nagy örömmel tapasztalja, hogy szolgáltatásaik milyen népszerűek a tagok körében. A kamara is nagy utat járt be a 20 év alatt. Évente jelentkező továbbképzéseik országos érdeklődést keltenek a szakmában.

Az ünnepség a Kómár-díj átadásával ért véget.

– Egész életemben azzal foglalkoztam, amivel szerettem. Sokak vágya ez; nekem sikerült elérnem – ezekkel a szavakkal köszönte meg az elismerést Dr. Kerényi János.

 

Balázs Gusztáv

 

Fotók: Herczeg Dóra