Az Állatorvostudományi Egyetemet 12 évig vezető Kovács Ferenc akadémikusra emlékezett május 19-én, születésének 100. évfordulója alkalmából intézményünk, az MTA Agrártudományok Osztálya, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság és a Magyar Állathigiéniai és Környezetvédelmi Társaság. A tudományos ülés előadásai után megkoszorúzták a tudós mellszobrát az egyetem parkjában, majd átadták az Állathigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék és Mobilklinika atomspektroszkópiai laboratóriumának új eszközeit.
Dr. Sótonyi Péter, az ÁTE rektora első előadóként Kovács Ferenc hatalmas ívű, kivételesen aktív pályáját méltatta. A Somogyszentpálon, földműves családba született ifjú 1948-ban nyert felvételt a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karára, majd 1952-ben szerzett summa cum laude minősítéssel doktori oklevelet. 1961-ben az állathigiéniai csoport vezetésével bízták meg, majd 1962-ben tanszékvezetői, 1964-ben egyetemi tanári kinevezést kapott az Állathigiéniai tanszéken.
Több mint negyedszázadon át volt tagja az egyetem vezetésének, ebből három cikluson, 12 éven keresztül rektora. Az ő neve fémjelzi az egyetem nagyrekonstrukcióját, új épületek átadását, a kollégium avatását. A fő hangsúlyt azonban a szellemi építkezésre helyezte. Az idén századik életévét betöltött Dr. Lami Gyula professzorral együtt létrehozta a szakállatorvos képzést és elindította a német nyelven történő állatorvosképzést, ami alapja lett az angol nyelvű képzésnek.
Dr. Balázs Ervin akadémikus, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke előadásának elmondta, Kovács Ferenc tudományos teljesítményét jellemzi, hogy több mint 300 közleménye jelent meg idegen nyelvű hazai vagy nemzetközi szaklapokban. 1976-ban az MTA levelező, 1982-ben rendes tagjává választották. 1987-ben egyik főszervezője volt az egyetem fennállásának 200. évfordulóját ünneplő eseményeknek.
Dr. Jörg Hartung, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság (ISAH) elnöke, a Hannoveri Állatorvostudományi Egyetem professzora elmondta, hogy a társaság alapítását Kovács Ferenc 1967-ben kezdeményezte. Azért választotta az állathigiénia nevet, mert ez a fogalom összekapcsolja az emberi, állati és környezeti egészséget, ami ma az One Health koncepcióban jelenik meg. Az ISAH októberben már a 20 kongresszusát tartja Berlinben. A szervezetnek jelenleg 52 ország a tagja.
Dr. Rafai Pál professor emeritus videofelvételre rögzített előadásában az Állathigiéniai tanszék első ötven évét foglalta össze. Kifejtette, hogy a nagyüzemi állattartó telepeken végzett vizsgálatok tudatosították, mennyire hiányosak a környezet-élettani ismeretek. Erre a kihívásra válaszolva építették meg 1967-ben Közép-Európa első klímalaboratóriumát, amit 6 évvel később egy újabb létesítmény követett.
Dr. Brydl Endre professor emeritus az anyagforgalmi vizsgálatok megteremtője volt a tanszéken. Előadásában ismertette, hogy az anyagcsere-profil vizsgálat megbízható, pontos eszköz a takarmányozási hibák okozta anyagforgalmi zavarok korai, szubklinikai állapotban való felderítésére.
Dr. Könyves László tanszékvezető egyetemi docens ezt követően a tanszék főbb kutatási területeit ismertette, majd elmondta, hogy pályázati forrásokból szinte teljes egészében kicserélődött az atomspektroszkópiai laboratórium műszerparkja. Köszönetet mondott mindenkinek, név szerint Sótonyi Péter rektornak a 160 millió forintos beruházás megvalósításához nyújtott segítségért.
Az ülés Dr. Kovács Melinda, az MTA rendes tagja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzora, Dr. Kovács Ferenc lánya két emberöltőt átívelő előadásával zárult. Édesapja vezetésével alakult meg ugyanis 1965-ben az Akadémia által támogatott kutatócsoport az ÁTE-n a táplálékláncba bekerülő toxikus anyagok élettani veszélyeinek kísérletes munkán alapuló feltárására. A kutatócsoport – vezetőjével együtt – 1990-től a Pannon Agrártudományi Egyetemen Állattenyésztési és Állathigiéniai Kutatócsoport néven folytatta tevékenységét. Dr. Kovács Melinda 2012-től vezeti a szellemi műhelyt, amely ma Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoport néven működik. Nagy örömükre szolgál, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2022 és 2027 között is finanszírozza a tevékenységüket, munkát és perspektívát nyújtva hat fiatal kutatónak.
Fotók: Balázs Gusztáv
