Az Állatorvostudományi Egyetemen megszokott dolog, hogy az itt művelt tudományterületek kiváló elméleti és gyakorlati szakemberei tanórákon kívül is tartanak előadásokat különböző alkalmakon. Az ősz utolsó napján azonban rendhagyó esemény történt, az értelemre és az érzelmekre egyaránt ható hallgatói borkóstolásra került sor az aulába, aminek élményét a szőlészet és borászat avatott tanárai egészítették ki tudományos ismeretekkel, s mindezt zenébe, irodalmi szemelvényekbe oldották.
Az Etyek-Budai borvidékről származó borokat a 2021-ben az Év Borászává választott Nyúlné dr. Pühra Beáta, a Hajós-Bajai borvidék nedűit Koch Csaba, az Arad-hegyaljai tőkéken termett szőlőből készült italokat pedig Balla Géza mutatta be. Ők 2019-ben, illetve 2018-ban nyerték el a rangos díjat. A szakma legjobbjaival találkoztak hallgatóink!
Az eseményt köszöntő Dr. Sótonyi Péter rektor elmondta, hogy a programsorozatot a Magyar Bor Akadémia (MBA) indította azzal a céllal, hogy népszerűsítse a kulturált borfogyasztást az egészségünkért, hogy borivó nemzet is legyünk, ne csak lovasnemzet.
– Megtisztelő, hogy a legelső, hagyományteremtő szándékú eseményre az Egyetemen került sor – tette hozzá intézményünk vezetője. – Koch Csaba, az MBA elnöke – aki részt vesz a nyári fogathajtó versenyeinken és szinte házigazdaként kínálja borait az őszi ökörsütésen -, dinamizmusával fellendíti a magyar bor ügyének szolgálatára és képviseletére 1992-ben létrejött társadalmi szervezetet. Szükség is van az aktivitásra ahhoz, hogy az általunk világhírűnek tekintett magyar bor ki is küzdje méltó helyét határainkon innen és túl. Mi tudományt művelünk, mások művészetet. Koch Csaba szerint a borászat tudomány és művészet egyszerre, próbáljuk tehát mi is mindkettőt gyakorolni ezen az estén!
A program azért indulhatott el, mondta megnyitójában Koch Csaba, mert a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az MBA összefogott, így a borászok által befizetett literenkénti egy forintból 2 százalékot a magyar bor fiatalok közötti népszerűsítésére lehet fordítani, a bornak ugyanis rengeteg jótékony hatása van.
A lenyűgöző tudású Dr. Kállay Miklós emeritus professzor, az MBA tiszteletbeli elnöke elmagyarázta, hogy a bor olyan erjesztett ital, amely alkoholt is tartalmaz. Több mint 200 vegyületet lehet benne találni, köztük szabadgyökfogó, szabadgyökkioltó anyagokat is. Feltehetjük a kérdés, nem lenne elég, ha a szőlőt megennénk? Erre az a válasz, hogy a fermentált vegyületekből sokkal jobb a felszívódás.
Kis magyar bortörténelem és borföldrajz című előadásában Dr. Brazsil József ny. egyetemi docens, a Da Bibere Zalai Borlovagrend nagymestere arra is felhívta a figyelmet, hogy a szőlőt oda ültette az ember, ahol más kultúra nem volt jól termeszthető. A szőlőművelés és a borkészítés ezért alternatív gazdasági tevékenység. A felesleg pedig könnyen szállítható, eladható.
Kóstolni, kóstolni, kóstolni, hangzott Balla Géza tanácsa, aki ménesi borokat kínált. Számos érv szól a borfogyasztás mellett, mert nyelvoldó, szívmelengető nedű és kandallótüzet ad a barátságnak.
Nyúlné dr. Pühra Beáta a Nyakas-hegy lábánál termett szőlőkről elmondta, hogy azokból túlnyomórészt fehér borok készülnek, de igen széles választékban.
Koch Csaba 0,2 hektáron kezdte a szőlőművelést. 31 éve készít borokat. Sok új irányzat van a borászatban, ő is sokat kísérletezik, 30 hektáron folytat biogazdálkodást.
Az MBA elnöke felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy Magyarországon a világon egyedülálló hegyközségi rendszer működik; és az is kivételes, hogy a bor útja a szőlő termőterületétől kezdve nyomon követhető.
Az esten részt vett hallgatók abban a tudatban indulhattak haza, hogy a szőlőben száz százalék a gyümölcstartalom… Ez remélhetően az italválasztásnál is eszükbe jut majd, amikor kikapcsolódni, a társaikkal találkozni készülnek.
Fotók és szöveg: Balázs Gusztáv