Default view
Hírek Búcsú Dr. Kutas Ferenc professzortól

Búcsú Dr. Kutas Ferenc professzortól

Elhangzott 2023. április 12-én, a Farkasréti temetőben.

 

Tisztelt Gyászoló Gyülekezet!

Ismét gyászol az állatorvos-társadalom. Súlyos veszteségeink az utóbbi időben növekedtek, tudományterületünk nagyjai közül többen befejezték földi pályafutásukat. Itt hagyott bennünket Kutas professzor úr, mindenki szeretett tanára, fogalom volt ő a tanítványok és a munkatársak körében. Mi utódok szerencsésnek tarthatjuk magunkat valamennyien, akik még hallgathattuk óráit, beszélhettünk vele, csodálhattuk azt a belülről jövő mély bölcsességet és békét, amely lényéből sugárzott. Kutas tanár úr még azt a régi veterinárius tudáskincset, jellegzetes állatorvosi gondolkodást adta tovább a mai kor állatorvosainak, amely annyira hiányzik a csupán modern laboratóriumi módszereket, digitális oktatást használó kutatók világából. Ezen oktató-géniuszok egyik legnemesebbike volt Ő.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Kutas professzor végakaratában foglalt kérésének eleget téve, Egyetemünk rektoraként, kollégaként, tanítványként és barátként búcsúzhatok az állatorvos-tudomány kiemelkedő egyéniségétől, a szakmailag és emberileg is példaértékű oktatótól, aki nagyon közel állt hozzám. Életútját több helyen méltatták, így életének csupán főbb állomásait említem.

Kutas Ferenc 1930. szeptember 17-én született Budapesten, középosztálybeli család egyetlen gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a pesti Piarista Gimnáziumban végezte, ahol a magatartásformát és a jellemet is meghatározó hagyományos humanista szellem uralkodott.

1949-ben lépte át először Alma Materünk kapuját, amely élete végéig második otthona volt. Állatorvosdoktori diplomájának megszerzését követően, 1954-ben az Élettani Tanszéken helyezkedett el, ahol 1973-tól a Biokémiai Osztály vezetője és a tantárgy előadója volt.

A hallgatókra nem, mint diákokra tekintett csupán, hanem egyenrangú partnerként, kollégaként kezelte őket, ezzel is hangsúlyozva, hogy az emberi kapcsolatoknak másféle formája nem is létezik számára. Hitt az oktatáson keresztüli nevelésben, amelynek mestere volt. Az oktatás mellett nagy hangsúlyt fektetett hallgatóink sportéletére, Egyetemünk sportegyesületének irányítására.

Egész életművének legkedvesebb és legnagyobb területét adta az oktatás, a hallgatókkal való foglalatosság, szakmai értékrendje megrendíthetetlen volt. Hazánkban kevés olyan állatorvos van, akit ne tanított volna, s bár szigorú vizsgáztató volt, hallgatói rajongásig tisztelték és szerették, amelynek ékes bizonyítéka, hogy 23 alkalommal ítélték neki a magyar, angol és német nyelvű hallgatók a legjobb előadó címet. A hallgatóság számára ő volt maga a biokémia, amit hatalmas tudása, felkészültsége, hihetetlen memóriája bizonyított.

A hagyományok, Egyetemünk története mindig közel álltak lelki világához, fontos feladatának tartotta Alma Materünk történelmének ápolását, a gondjainkra bízott új nemzedék lelkébe beültetni nagyjaink örökbecsű alkotásainak ismeretét és tiszteletét. Hálásan köszönöm a sorsnak, hogy bármikor fordulhattam hozzá igaz baráti tanácsért, amelyek nagyban segítettek, hogy jó irányba indult el Egyetemünk jövője és ma egy kar helyett újra Állatorvostudományi Egyetem lehetünk.

 

Tisztelt Professzor Úr! Kedves Feri Bátyám!

Tanítványként, barátként búcsúzom. A magyar állatorvos-társadalom nevében is köszönöm ezt az Alma Materünket gazdagító életet. Személyesen azt is köszönöm, hogy abban is megerősítettél, csak így érdemes élni: szakmai tisztességgel, emberi méltósággal, cselekvő elkötelezettséggel. Egy olyan példakép munkája és szellemi nagysága előtt tisztelgünk, amelyhez csak nagyon kevés hasonló van.

A fájó űrt, amit magad után hagysz idővel betöltik az emlékek, a Veled kapcsolatos élmények. És nekem ilyen emlékem sok van, hiszen barátságunk több, mint 40 esztendőt ölel át, első oktatási lépéseimtől rektori tevékenységemig. Itt szeretném valamennyiünk nevében megköszönni Dr Túry Ernőné és Dr. Neogrády Zsuzsanna kolléganőinknek azt az önzetlen barátságot és segítséget, akik mindvégig melletted voltak, hogy otthon, szeretett környezetedben – ahogy mindig is kívántad – hunyhasd le szemedet.

A kollégák, tanítványok, hallgatók magukkal vitték bölcsességed és tanításod. Téged mindenki ismert, tisztelt és szeretett. Köszönjük, hogy tanítottál bennünket és Veled dolgozhattunk. Köszönjük, hogy segítettél, szerettél minket.

Isten Veled.

 

                 Dr. Sótonyi Péter

   az Állatorvostudományi Egyetem

                        rektora