A május 4-én Hódmezővásárhelyen megnyílt 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár első napjának legnagyobb visszhangot kiváltó eseményének – aminek több hallgatónk is részese volt -, az Állatorvostudományi Egyetem és a Hód-Mezőgazda Zrt. közötti Együttműködési megállapodás aláírása és az Állategészségügyi kihívások és megoldások a gazdasági haszonállat-tartásban című tanácskozás bizonyult.  

Antal Gábor, a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója már a kiállítás megnyitóján kiemelte az esemény jelentőségét. A hazai agrártermelés egyik meghatározó gazdasága az állatorvostan hallgatók gyakorlati képzőhelye lesz, az egyetem pedig tudása átadásával segíti a céget, hogy még eredményesebb legyen a munkája.

Dr. Sótonyi Péter rektor a megállapodás aláírása előtt elmondta, hogy a túljelentkezés évről évre hat és félszeres, emellett intézményünkbe 62 országból érkeznek fiatalok. Az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói elkötelezettek, okosak, az intézmény pedig arról gondoskodik, hogy megfelelően képzett szakemberekként hagyják el az iskola padjait. E célt szolgálja többek között a hetesi szolgálat bevezetése, amit különböző fajú állatok mellett töltenek, megismerve gondozásuk feladatait. Mint rámutatott, az állattenyésztés megerősítéséhez szükség van jól képzett, haszonállatokkal foglalkozó állatorvosokra, amit az egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány nagyon értékes ösztöndíjjal támogat, ugyanakkor nélkülözhetetlen az állattartás fellendítése is, hogy legyen piaca a gazdasági haszonállatokkal foglalkozó állatorvosoknak. Nem az egyetemen múlik, hogy nincs elég állatorvos vidéken. Kiemelte, 30 évvel ezelőtt még 13 millió disznót neveltek fel az országban, ma már ez a szám nem éri el a 3 milliót.

A Hód-Mezőgazda Zrt. évente 40 ezer hízósertést ad le, kocánként 4300-4600 kilogramm értékesített hízójuk van. Antal Gábor hozzátette, ehhez rendkívül magas színvonalon kell dolgozniuk, és a tudományos háttér is nélkülözhetetlen. Örömmel vesznek részt az ide érkező hallgatók gyakorlati képzésében és számítanak az egyetemi szakemberek segítségére is.

Az együttműködést méltató Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára arra kérte a már praktizáló és leendő állatorvosokat, hogy működjenek közre a vidék felemelkedésében; ne csak a szakmával, hanem a közélettel is foglalkozzanak.

A program meglepetéseként köszöntötték Dr. Kemény Dénest, aki 1978-ban doktorált az Állatorvosi Egyetemen, majd három olimpiai aranyéremhez és számos világbajnoki címhez segítette a magyar vízilabdaválogatottat. Az eseményen bejelentették, hogy a Magyar Állatorvosi Kamara tiszteletbeli tagjává fogadta. A Gönczi Gábor elnök által aláírt felkérő levelet a Csongrád Megyei Állatorvosi Kamara elnöke, Szalai János adta át Dr. Kemény Dénesnek.

Dr. Sótonyi Péter a konferenciáról elmondta, hogy az nemcsak az állatorvosoknak szól, hanem a gazdáknak is. Azzal a céllal szervezték, hogy olyan ismereteket közvetítsen, amelyek a mindennapi gyakorlatban is hasznosítani tudnak. Akkor jó egy konferencia, ha a hallgatóság hazaviszi a tudást és másnaptól jobban, eredményesebben végzi a munkáját.

 

A konferencián a következő előadások hangoztak el:

Dr Wagenhoffer Zsombor intézetigazgató, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet: Az 148/2007. FVM rendelettel kapcsolatos változások és tapasztalatok

Detre Miklós mezőgazdasági és vidékfejlesztési elnökhelyettes, Magyar Államkincstár: Az állatalapú támogatások kifizetése – helyzetkép

Dr. Rátky József egyetemi tanár, Szülészeti Tanszék és Haszonállat-gyógyászati Klinika: Az asszisztált reprodukció jelentősége a korszerű állattenyésztésben

Dr. Csillik Zoltán kutatás-fejlesztési igazgató, BASF: Egészségközpontú és fenntartható takarmányozás a 21. században

Dr Jezsele Ákos egyetemi docens, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék: Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kérdésköre az állategészségügyben – az Egy Egészség elv fényében

Dr. Tenk Miklós egyetemi docens, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék: Felbukkanó és újra-felbukkanó fertőző állatbetegségek az antropocén korban

Dr. Ózsvári László egyetemi tanár, Törvényszéki Állatorvostan és Gazdaságtudományi Tanszék: A bioterrorizmus története és jelentősége

Dr. Hejel Péter tudományos munkatárs, Állathigiéniai, Állományegészségtani Tanszék és Mobilklinika: Precíziós szarvasmarha állomány-egészségügyi és szaporodásbiológiai monitoring megoldások a gyakorlatban.

 

További fényképekért látogasson el galériánkba.

 

Fotók és szöveg: Balázs Gusztáv